Miért veszünk használt terméket? Mert olcsóbb. Ám a használt szoftverre is igaz, amit egy használt autónál tapasztalunk, akadhatnak nem várt kiadások és kockázatok. Dr. Hegedüs Tamás (IPR-Insights Hungary) írása.

Egy használt szoftver megvásárlásától azt várnánk, hogy költséget takarítunk meg. Csakhogy a szoftverekre is igaz az, ami szinte minden használt termékre, lehetnek olyan hátrányai és kockázatai, amelyek indokolttá tehetik az új licencek beszerzését. Az alábbiakban bemutatom a használtszoftver-kereskedelem jogi alapjait, körüljárom az ilyen termékek vásárlásának előnyeit, hátrányait, kockázatait.

EU-s szinten szabályozzák

A másodlagos szoftverpiac jogi alapját – akárcsak más szerzői jogi művek esetében – a jogkimerülés intézménye adja meg. Az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaira érvényes szabályozás a EU Szoftver-irányelvben található. Az irányelv szerint egy szoftver műpéldányának terjesztésre vonatkozó joga a jogosultnak (aki a szerzői jogok vagyoni jogosultja – többnyire a gyártó)  kimerül, ha a szoftver műpéldányát ő maga vagy hozzájárulásával bárki más az EGT-n belül értékesíti. Magyarán ha egyszer eladta, akkor nem szólhat bele, ha a vevő továbbértékesíti. Ez a jogelv, amely 1991. óta jelen van jelen az Unióban, teremtette meg a használt szoftverek kereskedelmének lehetőségét. Ennek ellenére a legtöbb esetben a jogtulajdonos a licencszerződésekben szoftver továbbértékesítését – megtévesztő módon – megtiltotta.

OEM szoftvereknél az áttörést egy 2001-es német bírósági döntés jelentette, melynek hatására a felperes Microsoft – továbbra is megtévesztő módon – a jogkimerülést az értékesített OEM licencekre nézve csak a német piacra nézve ismerte el. Így az OEM licencek másodpiaci kereskedelme csak Németországban terjedt el.

Európai szinten egy másik per, a 2012-ben zárult, és azóta sokszor idézett Oracle kontra UsedSoft ügy hozott fordulatot. Egyik legfontosabb hatása az volt, hogy kiterjesztésre került a műpéldány fogalma: onnantól ugyanis a jogkimerülés már a fizikai műpéldánnyal nem rendelkező, internetről letöltött szoftverekre is vonatkozik. A döntés elhárította a másodlagos kereskedelem előtti akadályokat, ugyanis onnantól kezdve semmisnek tekintendő minden olyan licencfeltétel, ami ezt a lehetőséget korlátozná vagy kizárná. Mind a mai napig ez határozta meg a használtszoftver-kereskedelem alapvető feltételeit.

Ennek a hét feltételnek teljesülnie kell

Az alábbiakban összefoglalom ezeket a feltételeket.

1. A szoftvert először az EGT-ben aktiválták. A feltétel onnan gyökereztethető, hogy az Európai Unió Bíróságának döntései csak az EGT államaiban érvényesek. Tehát más országokban előfordulhatnak – és elő is fordulnak – olyan feltételek, amelyek kizárják a használtlicenccel való kereskedést. Többnyire ilyennek tekinthetők az USA-ból származó licencek, ahol a jogkimerülés intézménye "first sale doctrine" néven ismert, de azt másképpen értelmezik.

A feltételből következik, hogy az eladónak valamilyen módon igazolnia kell az aktiválás földrajzi helyét. Ilyen igazolás lehetne az első jogszerző és a jogtulajdonos közötti eredeti szerződés másolata. Csakhogy egy nagyvállalat licencbeszerzésre vonatkozó szerződése gyakran üzleti titok, amely nem mindig szolgáltatható ki harmadik fél részére. A gyakorlatban inkább az aktivációt, valamint az első jogszerző jogosultságát a licencláncolat átadásával lehet tanúsítani. Ezen a dokumentumon minden korábbi jogosult nevét és jogszerzésük idejét célszerű feltüntetni.

2. A használati jogosultság örökös, azaz határozatlan időre szól. Ez a feltétel önmagáért beszél. Nem lehet eladni a részletfizetés alatt álló vagy előfizetés alapján használt szoftvereket. Ez az a feltétel, ami napjainkra ismét megnehezíti a használtszoftver-kereskedelmet.

Megfigyelhető az a tendencia, hogy a sztofvergyártók a felhasználókat egyre inkább a felhőbe, SaaS használatára próbálják átcsábítani. Egyes gyártók, melyek már voltak részesei használt licencekkel kapcsolatos pereknek – például az Adobe vagy az Autodesk –, ma már kizárólag előfizetésalapú licenceket kínálnak. A Microsoft is hasonló irányba halad: a Microsoft 365 és az Office 365 előfizetéseket propagálja. Az Oracle pedig hajlandó egy audit során kimutatott hiány egy részétől eltekinteni, ha az ügyfél a fizetendő összeget felhőszolgáltatásokra, azaz előfizetésekre költi.

3. A licencdíjat az első jogszerzőteljes mértékben megfizette. Elméletileg ez a kritérium mindig teljesül, amit a szoftverlicencre, valamint a követésre és a támogatási díjakra vonatkozó számlák bizonyíthatnak. Ugyanakkor az ezeken a számlákon feltüntetett tételek nem biztos, hogy beazonosíthatóan tartalmazzák az egyes licenceket. Ezért szükség lehet a licencigazolásra, a teljesítésigazolásra és a megrendelőlapra is.

Szintén jellemző, hogy a volumenlicencekre a gyártó valamilyen kedvezményes árat ad, így azok későbbi értékesítése esetén nem feltétlenül teljesül a megfelelő ellentételezés követelménye. Az eladónak itt van további kockázata is:  ha értékesíti már nem használt licenceit, előfordulhat, hogy a gyártó újraszámolja a a korábban elért kedvezményszintet (díj-újrakalkuláció). Könnyen lehet, hogy ilyen esetben az eladónak az eladásból befolyt bevételt ki mkell fizetnie támogatási díj jogcímen a gyártó számára.

Kérdéses, hogy a használtlicenc-értékesítők, -közvetítők által büszkén ígért sok tíz százalékos megtakarításokat a listaárhoz – ez a valószínűbb – vagy a nagyvállalatoknak nyújtott licenckonstrukciókban elérhető kedvezményes árhoz képest kell-e számítani.

4. A volt felhasználó (és minden őt megelőző felhasználó) igazolhatóan felhagy a szoftver eladni kívánt licencmennyiségnek megfelelő használatával. Az eladónak le kell törölnie szoftver általa értékesített telepített példányait, a másolatait meg kell semmisítenie, illetve használhatatlanná kell tennie. Ennek bizonyítását írásban kell tanúsítania.

5. Az első  jogszerzőtájékoztatja az új jogszerzőt a felhasználási jogosultság terjedelméről azzal, hogy az új szerző legfeljebb olyan mértékig használhatja a szoftvert, amelyre eredetileg neki is joga volt. Az ennek való megfelelés egyszerűnek tűnhet. Valójában azokat a licencfeltételeket kell ismertetni, illetve az új  felhasználónak elfogadni, amelyek az első jogszerzőre vonatkoztak a jogszerzés idején. A probléma az, hogy nem minden gyártó teszi elérhetővé a korábbi termékeire, azok korábbi verzióira vonatkozó dokumentumokat. E szerződésekben bekövetkezett változás – a követés nélkül vásárolt szoftverek esetén kifejezetten – nem érinti a szoftverek eredeti felhasználási feltételeit. Az első jogszerzőnek felelőssége, hogy a vásárláskor minden vonatkozó szerződést és termékinformációt megőrizzen, és ezeket adja át a későbbi vevőnek.

6. Ha a szoftverlicenc mellett támogatási szerződés is volt érvényben, akkor az új felhasználó a használt szoftvert a támogatási szerződés lejártának napjáig megfelelő frissítésekkel és javításokkal használhatja. Itt viszont számolni kell azzal, hogy a gyártó nem kötelezhető arra, hogy támogatást nyújtson az érintett szoftverhez. De ha mégis hajlandó rá, az új felhasználónak számolnia kell ún. támogatás-visszahelyezési költségekkel, amit a gyártó akár saját árlistája szerint, teljes áron is kínálhat. Ez pedig akár teljes egészében  felemésztheti azt a megtakarítást, amit a használtlicenc vásárlása nyújt.

Jó tanácsok használt licenc vásárlásához

• Fontos a dokumentáltság! Mindig írásba foglalt szerződésekkel bonyolítsuk az  licencátruházást.
• A szerződéshez mindig kapcsolódjon egy licencláncolat ( korábbi felhasználók neve, jogszerzésük dátuma stb.).
• Kérjünk igazolást arról, hogy a licencdíj megfizetésre került.
• Kérjünk az eladótól törlési nyilatkozatot, és kérjük el a korábbi felhasználók nyilatkozatait is.
• Legyen része a szerződésnek az első jogszerző jogszerzésének időpontjában hatályos felhasználási feltételek vevővel történő ismertetése, és az, hogy azokat a feltételeket a vevő kifejezetten elfogadja.
• Tételesen történjen meg a telepítőkészlet, és ha elérhető, a javítások, kiegészítő csomagok telepítőkészleteinek átadása-átvétele.
• A használtpiac biztonságát szolgálja, ha az eladó vagy a közvetítő szavatosságot vállal az általa értékesített licencekért (pl. helytáll, ha a vevő egy gyártói audit során a használt licencek használata miatt kimutatott hiányért fizetni köteles, ami általában jóval több, mint a használt licencek díja).

De vannak cifrább helyzetek is. Ha például olyan Oracle-licencet vásárolunk használtan, amelyhez az Oracle nem nyújt támogatást, de egyébként rendelkezünk egyéb, ugyanolyan licenckészletű, de támogatással bíró Oracle licencekkel, lényegében csak pénzt dobtunk ki az ablakon. Az Oralce-licencekre vonatkozó ún. „egyező támogatási szintek” előírás miatt ugyanis a használtan beszerzett licenceket nem is használhatjuk.

Ha más gyártónál nincs is ilyen akadály, megfontolandó szempont, hogy nagyvállalati környezetben támogatással és azzal nem rendelkező szoftverek vegyes használata jelentős üzemeltetési és IT-biztonsági kockázatokkal jár. Ha egy környezet heterogenitása nő, az magával hozza az üzemeltetés erőforrásigényének növekedését is. A biztonsági kockázat pedig azért emelkedik, mert a tapsztalatok szerint a nem támogatott szoftverek száma és a szoftverek sérülékenységét kihasználó támadások gyakorisága egyenesen arányban áll egymással. És minél több sérülékeny szoftver van használatban, annál nagyobb ráfordítást igényel a fenyegetések elhárítása, illetve azok pénzügyi és reputációs kockázatainak semlegesítése.
A frissítésekhez és javításokhoz való hozzáférés többnyire az első szerzőhöz tartozó azonosítóval érhető el. Ezért az eladónak célszerű az értékesítés előtt letöltenie az elérhető legfrissebb telepítőkészleteket.

7. Ha az első szerzőnek több licence van, mint amennyire szüksége van, ezen az alapon nem darabolhatja fel és értékesítheti azokat, amelyeket nem használ. Ez a szabály is az Oracle-UsedSoft-ügy egy specialitásából fakad. Az UsedSoft eladott egy 25 felhasználós CAL (Client Access License) csomagot. Az ilyen “egységcsomag” fontos tulajdonsága, hogy nem bontható fel kisebb egységekre csak azért, mert az első jogszerzőnek csak 15 felhasználós kellene.

Más a helyzet a volumenlicencek esetében. Bár ilyenkor is előfordulhat, hogy a licencszerződésben található összes terméket egy licenckulcs fedi le, mégis elképzelhető egyazon kulcs többszöri eladása eltérő vevőknek. Ugyancsak lehetséges egy teljes mennyiségi licencszerződés több részletben történő értékesítése. (Természetesen a 3. pontban leírt kockázatokat figyelembe kell venni.)

De akkor kinek éri meg a használt licenc?!

Erre sajnos nincs fekete-fehér válaszunk. Bizonyos esetekben kockázatos, de vannak olyan esetek is, amikor hasznos, ráadásul valódi megtakarítást lehet elérni vele. A fentiekből talán egy nagyon fontos dolog kiderült: egy ilyen tranzakciónál mind az eladónak, mint a vevőnek körültekintően kell eljárnia, hogy mindkét fél számára előnyös legyen az ügylet: az eladó megszabadul a fölösleges licencek terhétől, a vevő pedig gazdaságosan jut szoftverhez.

Nézzük először az eladót. Mindenekelőtt megfelelő SAM (Software Asset Management) érettségi szintet követel meg. Megfelelő nyilvántartással és számviteli/jogi dokumentációval kell rendelkezzen az eszközeiről. Csak ekkor tudja pontosan felmérni, hogy milyen licencekkel rendelkezik, ebből mennyit használ, és ami esetleg fölösleges, azokra milyen használati feltételek vonatkoznak. Ha például biztonsági frissítések miatt vett terméktámogatást, jó ha tudja, hogy jogosult-e a legújabb verziók használatára akkor is, ha az új verzióra migrálás sosem volt célja, hiszen egy frissebb verzió a használt piacon is többet ér. Tegyük fel, hogy valaki SA-val (Software Assurance) rendelkező Office 2016 licenceket használ,  és Office 365-re szeretne váltani. Neki érdemes a közeljövőben meglépni a váltást, hiszen a használt Office 2019 licencek még nem lepték el a piacot.

Ha egy vállalat licenceladáson gondolkodik, érdemes felkészülnie egy esetleges auditra is. A szoftvergyártó ugyanis ilyenkor meg kíván bizonyosodni arról, hogy az eladott licencek által biztosított felhasználással valóban felhagyott-e.

És akkor nézzük a vevő helyzetét! Több okból is dönthet  használt licencek beszerzése mellett. Például tartósan régebbi verziót kíván használni. Ilyenkor nem célja megvenni a legújabb verziót, melynek licencfeltételei esetleg nem is biztosítanák számára a korábbi verziók használatának jogát. Előfordulhat az is, hogy olyan  szoftverekre van szüksége, melyek az elsődleges kereskedelmi csatornákon keresztül már nem szerezhetők be. Kevésbé érett eszközgazdálkodási szintre utal, de szintén jellemző, amikor egy vállalat félve egy audittól használt licencekkel pótolja a belső szoftverleltár során kimutatott hiányokat. A gyártó köteles elfogadni az ilyen licenceket, de ez nem mindig megy automatikusan, gyakran idő- és erőforrás-igényes tárgyalásokat igényel.

Legyen az ok bármi is, arra a vevőnek fel kell készülnie, hogy ha használt licenceket vesz, az beárnyékolhatja a kapcsolatát a szofvergyártóval. De ha még ez nem is következik be, mindenképpen növeli  az audit kockázatát, mert a gyártók előszeretettel ellenőrzik, hogy a vevő a felhasználási feltételeknek megfelelő terméket, verziót, kiadást stb. használja-e.Ezek miatt különösen fontos arra is figyelni, hogy a vásárolni kívánt licenc milyen felhasználási jogokat biztosít.

És természetesen számolni kell. A lehetséges megtakarítások kimutatásához olyan előzetes kalkulációt kell végezni, amely tételesen összehasonlítja az új és használt licenceket. Így nem ülünk fel olyanoknak, amikor például a használtlicenc-kereskedő az Ofiice 365 és az on-premise Office valamely verzióját összehasonlítva bizonyítja be, hogy milyen jól járunk egy használt licenccel. Mert valószínűleg magas megtakarítást fog kimutatni, csak épp a két termék nem feleltethető meg egymásnak, hiszen az Office egy on-premise irodai szoftvercsomag, míg Office 365  szolgáltatáscsomagnak a felhős és asztali változatokon túl része az Onedrive, az Exchange, a Sharepoint és Skype for Business, sőt CAL-okat is tartalmaz – és akkor még arról nem is beszéltünk, hogy melyik hány eszközön használható.

Dr. Hegedüs Tamás

A szerző jogász, idén csatlakozott az IPR-Insights Hungaryhez, ahol licencelési tanácsadóként dolgozik.

A Microsoft-példánál maradva a mennyiségi programokban vásárolható Windows licencek ún. upgrade licencek, így a kedvező ár ellenére még mindig FPP- (Full Packaged Product) vagy OEM-alapot kell beszerezni ahhoz, hogy használatuk jogszerű legyen.

Már a tervezéskor fel kell azt is, hogy pontosan mire használnánk a szoftvert. Az új licencek mellé könnyen beszerezhető (sok esetben kötelező) a szoftverkövetés és támogatás. Ez olyan előnyökkel járhat, mint a licencmobilitás vagy a virtualizáció engedélyezése.

A használtlicenc-kereskedelem a lehetőség ellenére a mai napig nem túl népszerű. Meglehetősen lassú is, hiszen az eladónak és a vevőnek egymásra kell találniuk, ami különösen üzletág-specifikus licencek esetén nehéz. A mai napig nem kristályosodott ki a gyakorlat, ami szintén elbizonytalanítja a potenciális feleket.

A szellemi termékek piacán látható tendenciák arra mutatnak, hogy ez a kereskedelmi forma komoly kihívásokkal és versenytársakkal néz szembe. Nem csak a szoftvereknél törnek előre ugyanis a felhős, illetve előfizetéses szolgáltatások: ma már zenéknél, könyveknél, filmeknél szintén bevett gyakorlat, hogy a tartalmat csak használhatjuk, de azzal nem rendelkezhetünk.

Cloud & big data

Munkáltatóknak ez jó hír, a munkavállalóknak már kevésbé

Megállt a junior fejlesztők kezdő bérének az emelkedése – állítja a Codecool. Ám amilyen ellentmondásos adatok érkeznek a munkaerőhiányról, olyan ellentmondásosak a béradatok is.
 
A hiperkonvergens infrastruktúrák úgy biztosítják a felhő gyorsaságát és rugalmasságát, hogy a bizalmas adatokat nem kell külső szolgáltatóra bízni. A Cisco Hyperflex all-in-one megoldásába pedig már multi-cloud platformok is integrálhatók.

a melléklet támogatója a Cisco Systems

A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.