A nagyjából egy évtizedes múlttal bíró Project Loon óriási hőlégballonokkal oldotta volna meg a nehezen elérhető területek internetkapcsolatát, ám úgy tűnik, a szép álmoknak a gazdasági racionális vet véget. A 2018 óta a Google-t is birtokló Alphabet közvetlen felügyelete alatt álló vállalkozás vezetője ma bejelentette, hogy felhagynak a programmal.

Az ok egészen prózai: nem sikerült olyan fenntartható működési modellel előállni, amely elegendő bevételt hozott volna az üzemeltetés költségeinek fedezésére. A munkát négy évig irányító Alastair Westgarth blogbejegyzésében arról ír, hogy rengeteget hallunk a "következő egymilliárd" ember internetkapcsolattal való ellátásáról, ám a Loon nem őket célozta, hanem az "utolsó egymilliárd" felhasználóhoz szerette volna elvinni a világhálót. Ezt azonban a mostani bejelentés alapján biztosan nem fogják tudni megvalósítani.

Egy fecske...

Pedig legutóbb, még tavaly nyáron mi is arról számolhattunk be, hogy beindult a szolgáltatás első kereskedelmi alapú telepítése. Az első éles együttműködés másik szereplője a Telkom Kenya volt. Az afrikai telkó így próbálta kiszolgálni azokat a felhasználóit, akik a körülbelül 35 ballonból álló flotta által lefedett mintegy 50 ezer négyzetkilométeren tartózkodnak. A bő fél magyarországnyi területen az előzetes tesztek során a feltöltési sebesség megközelítette az 5, a letöltés pedig a 19 Mbps-t, mindezt 19 milliszekundumos késleltetés mellett. Bár mindez elsőre egy beinduló vállalkozás első sikeres üzletkötésének tűnt, mára világossá vált, hogy ez lesz egyben a Loon utolsó említésre méltó együttműködése.

A Project Loont a Google titkos boszorkánykonyhájában, az X-ben kezdték fejleszteni még 2011-ben, de csak hét évvel ezelőtt állt a cég nyilvánosság elé az ötlettel, hogy nagy magasságban repülő hőlégballonokkal juttatná internethez a földi infrastruktúrával nehezen lefedhető régiókat.

Az elképzelés az eltelt évek során számos teszten esett át természeti katasztrófák idején. Bevetették például 2017-ben Puerto Ricóban, de közben pedig zajlottak az előkészületei a kereskedelmi bevezetésnek is. Utóbbinak köszönheték Peruban azt, hogy egy 2019-es földrengést követően mindössze két nap alatt felállt a mentési munkállatokat nagyban segítő ideiglenes internetkapcsolat.

A pénz beszél

A mai bejelentés az említett mérföldkövek és a látható folyamatos fejlődés, fejlesztés miatt némileg váratlannak mondható, ugyanakkor más megközelítésben ez a döntés mindig is ott lógott a levegőben. A Google ugyanis a cég gyökeres átszervezése és az anyavállalatként funkcionáló Alphabet megalakítása óta érezhetően azon van, hogy igyekezzen megfelelni a befektetői elvárásoknak. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a korábban nagyvonalúan finanszírozott kísérleti projektek közül csak az maradhat életben, ahol legalább középtávon látszik a lehetőség az üzletileg is sikeresnek mondható működtetésre.

Ennek megfelelően a Loon nem az első, és borítékolhatóan nem is az utolsó olyan program, amelyet a nem megfelelő pénztermelő képesség miatt zárnak be az Alphabetnél. Egy évvel ezelőtt például a repülő szélturbinák ötletét kaszálták el, de ennek a racionalizálási folyamatnak az egyik első lépéseként értékelhető a Boston Dynamics 2017-es eladása is. (A céget azóta a japán vevő már tovább is passzolná.)