A japán SoftBank csoport Vision Fund alapját több mint 100 milliárd dolláros vagyontömegével a világ legértékesebb magántőke-alapjaként jegyzik, amelyben a japán, szaúdi vagy egyesült arab emírségekbeli állami befeketők mellett technológiai nagyvállalatok is szerepet kaptak. Ahogy arról mi is rendszeresen beszámolunk, a SoftBank elvileg a technológiai startupok hosszabb távú befektetéseire koncentrál, a Vision Fund a saját meghatározása szerint az információs forradalom meghatározó platformjait kívánja felnöveszteni a mesterséges intelligencia, az IoT vagy például a robotizáció területén. Ez saját meghatározásuk szerint abban nyilvánul meg, hogy olyan fejlesztéseket keresnek, amelyek világszerte érvényes problémákra adnak megoldásokat, így a legmagasabb megtérülést hozhatják a korai befektetőknek.

A SoftBank ilyen esetekben akár dollármilliárdos befektetésekre is hajlandó volt a meghatározó üzletrészek megszerzéséért, hogy a kövér csekkek felhasználásával a startupok minél gyorsabban növekedjenek és már a kezdetekkor simán lenyomhassák versenytársaikat. Ez a stratégia azonban inkább kudarcokat eredményezett az utóbbi időben. A legnagyobb betli mindenképpen a WeWork katasztrofális tőzsdei megjelenése, illetve annak elhalasztása volt: a Vision Fund 10 milliárd dollárnál is többet tolt bele a co-working szolgáltatóba, hogy aztán újabb milliárdos tőkeinjekcióval védje meg az összeomlás szélén álló befektetését.

Ennél kevésbé látványos kudarc az Uber, amelyben a Vision Fund 7,7 milliárd dollárja nem hogy nyereséget, de az eddigiek alapján hanem több száz milliós mínuszt hozott. Legújabban pedig az alap kínai befektetéseivel vannak tele a hírek, amelyek szintén nem hozzák azokat az eredményeket, amelyeket korábban vártak tőlük. Ezt mindenki az agresszív stratégia kudarcának könyveli el, és a Vision Fund szerepvállalásait sokan már indikátornak tartják a piac tetőzésével kapcsolatban. Néhány éve a SoftBank még hatalmasat kaszált a kínai technológia robbanáson, az Alibaba korai befektetéseinek értékét már 140 milliárd dollárra becsülik, de az utóbbi időben ezt még csak megközelíteni sem sikerült más vállalkozásokkal.

Csak a tervekben volt minden habostorta

A Reuters hét eleji összeállításában felidézi a OneConnect nevű fintech cég közelmúltbeli hongkongi tőzsdei bevezetését, amely a nagy dobás helyett végül csak a felét hozta annak, amire a Vision Fund 100 millió dolláros befektetése értékelte. A ZhongAn online biztosító ugyan már 2017-ben lezavarta az elsődleges részvénykibocsátását, de papírjai azóta is nagyjából csak az akkori árfolyam felén állnak, ami nehezen igazolja a Vision Fund korábbi, 550 millió dolláros befektetését.

Nem sokkal jobb a helyzet a tőzsdei megjelenés előtt álló startupok körében sem. Erre példa a Guazi, amelyet a Vision Fund még februárban dobott meg szerény 1,5 milliárd dollárral, összességében 9 milliárdra értékelve ezzel az online autókereskedő platformot. A későbbiekben azonban a Guazi állítólag kudarcot vallott egy újabb 500 millió dolláros befektetési körrel, és a befektetők elfordultak a cégtől, mivel nem látják, hogyan termelhetne nyereséget egy olyan szektorban, amelyben általánosságban csökken a forgalom. A Guazi az idei negyedik negyedévre műr profitot ígért, és újabb tőkebevonásokat lengetett be, de a jelek szerint az ígéreteket ezúttal be is kell váltani, hogy a startup ismét érdekes legyen a befektetők szemében.

A SoftBank természetesen nem az egyetlen alap, amely nem látta előre a kínai gazdasági növekedés ilyen ütemű lassulását, különösen pedig az újkeletű amerikai-kíníai kereskedelmi háború kibontakozását. Ezzel együtt a hírügynökség már olyan véleményeket idéz, amelyek szerint a befektetők a SoftBank jelenlétéből már jó eséllyel arra következtetnek, hogy az adott startup cég értékelése elszakadt a realitástól, és úgy fest, hogy a közeljövőben érvényesülő trendek erre méginkább ráerősítenek.

A beszámolók szerint a következő fiaskót a ByteDance és a Sensetime jelenti majd. A Vision Fund mindkét vállalatban milliárd dolláros nagyságrendű befeketéssel rendelekzik, ami azonban nem biztos, hogy a közeljövőben gyümölcsözőre fordulhat. Az elhíresült TikTok alkalmazást is jegyző ByteDance-et éppen az amerikai hatóságok vizsgálják a felhasználói adatok kezelését érintő gyakorlatataival kapcsolatban, a Sensetime pedig felkerült arra a feketelistára (entity list), amely nemzetbiztonsági okokra hivatkozva korlátozza kereskedelmi kapcsolataikat az amerikai cégekkel és szervezetekkel. A SenseTime, mint a globális technológiai szektor egyik legígéretesebb MI-startupja, október vége óta nem vásárolhat kormányzati jóváhagyás nélkül amerikai technológiákat és szolgáltatásokat.

Végül ott van a Didi Chuxing ride-hailing szolgáltató, a SoftBank legnagyobb kínai befektetése, amelybe a Vision Fund már majdnem 12 milliárd dollárt invesztált. Miután a Didi kiszorította Kínából a rivális Ubert, felvásárolva annak üzletét, nehezen lehetett elképzelni, hogy az alap befektetői nem fogják betegre keresni magukat a vállalat tőzsdére vitelén. A cég imázsát azonban padlóra küldte egy kéjgyilkosság, amelyet az egyik sofőr követett el egy ügyféllel szemben; miután pedig a nyár közepe óta maga az Uber is folyamatos lejtmenetbe került a tőzsdén, a Didi bevezetésére még az ütemezés szintjén sincs nyilvános útiterv.

Nagyon sok pénzükbe kerülhet a kapkodás

A Reuters összeállítása ezzel szemben felhoz egy példát arra is, hogy a visszafogottabb tőkebefektetés továbbra is eredményeket hoz a kínai technológiai piacon. A Ping An Good Doctor nevű egészségügyi platform a hírügynökség forrásai szerint egy 300 millió és 1 milliárd dollár közötti befektetési kört tervezett, amikor a SoftBank megkereste egy kerek 1 milliárdos ajánlattal, cserébe pedig a vállalat tőzsdei bevezetésre vonatkozó terveinek felfüggesztését kérte. Ebből végül 400 millió dollár lett, a Good Doctor pedig az előzetes elképzelések szerint tavaly megjelent a hongkongi tőzsdén. Bár a dolog ott sem indult valami fényesen, a cég részvényei fokozatosan erősödni tudtak, és október óta már stabilan a legelső árfolyam fölött mozognak.

A hírügynökség információi alapján a Vision Fund kínai tevékenységéért felelős új vezetője már jelentősen visszavette azt a nagyságrendet, amilyen körben az alap befektetési lehetőségek után kutat: ez a korábbi 2-300 millió dollár helyett már az 50 milliós szintet jelenti. A Reuters értesülését a SoftBank természetesen nem erősítette meg, de az biztos, hogy a konglomerátum vezérigazgatója egy ideje már össztűz alatt áll sokak szerint sietős és rossz megfontolásokra épített döntései miatt – a második, hasonló nagyságrendű Vision Fund alap létrehozása például éppen a korábbi partnerek fokozódó óvatossága miatt esett kútba idén ősszel.