A tőzsdére menetel előtt álló WeWork legutóbb a múlt héten került be a hírekbe, amikor kiderült, hogy a vállalat a hűvös piaci várakozások miatt elnapolta a szeptemberre tervezett részvénykibocsátását, bár egy későbbi időpontban még ebben az évben sort kerítene rá. A cég tevékenységét "közösségi irodamegosztásként" szokták meghatározni, más szóval közösségi irodai helyek értékesítével (co-working) foglalkozik: az Airbnb mintájára saját ingatlanok nélkül, nagy irodahelyiségek bérlésével, részekre osztásával és felcsinosításával, majd a kisebb egységek továbbadásával foglalkozik.

A cég az olyan állítólagos tech startupok egyik legismertebb képviselője, amelyek valamilyen ismert szolgáltatási modellt támogatnak meg a digitális gazdaság felfutó technológiáival. Ez bizonyos esetekben jó ötletnek bizonyul (lásd a már említett Airbnb-t), máskor azonban fenntartható üzleti modell nélkül vakítják a befektetőket, és a működés, a fejlesztések vagy a piacszerzés is a befektetett tőke égetésével valósul meg, anélkül, hogy a növekvő bevételeket sikerülne nyereségbe fordítani.

Csak a növekedéshez értenek

A gyors növekedést biztosító modellek ugyanis a profittermelés szempontjából sokszor akadályt jelentenek. Erre aktuális példa a mai napig folyamatos veszteséget termelő Uber, de eszünkbe juthat az évtized elején világszerte fellángoló kuponos őrület és a Groupon is: a társaság 2010-ben még lazán nemet mondott a Google 6 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatára, hogy aztán éppen csak elkerülje a földbe csapódást, ma pedig 1,5 milliárdos cégértéken jegyezzék az amerikai techtőzsdén.

A WeWork sztorija talán még ennél is több sebből vérzik (gyenge lábakon álló üzleti modelljéről és a különlegesen beteg vállalati kultúrájáról itt olvasható egy kimerítő összefoglaló), a befektetők pedig a jelek szerint elvesztették a bizalmukat a túlértékelt startup vállalkozásban. A WeWork legnagyobb befektetője, a SoftBank Vision Fund alapja eddig 10,4 milliárd dollárt pumpált a cégbe, de a tőzsdei bevezetés értékét a korábban becsült 50 milliárd dollár helyett már csak ennek harmadára-negyedére teszik, így a Vision Fund is minden bizonnyal komoly leírásokat lesz majd kénytelen végrehajtani.

A Financial Times csütörtöki riportja szerint az alap most előre menekülne, és újabb hatalmas összeget, legalább egymilliárd dollárt tolna a WeWork alá. A lap bennfentes forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy a megállapodás értelmében a pénzt tavasszal váltanák át A osztályú részvényekre, de az újabb befektetés lehetőséget ad rá, hogy a WeWork kedvezőbb pozícióból tárgyaljon arról a 3-4 milliárd dolláros kölcsönről, amely egy banki konzorciumtól próbál megszerezni egy tervezett tőkeemeléshez.

Jöhetnek a járulékos károk is

Az egyezség értelmében a SoftBank a korábban meghatározottnál kedvezőbb áron juthatna hozzá a WeWork papírjaihoz, és a társaság többségi tulajdonosává váljon. Az viszont nem egyértelmű, hogy az újratárgyalt megállapodás hogyan érintené a japánok befektetésének értékelését – a FT értesüléseit egyébként sem a WeWork, sem a SoftBank nem kommentálta, az viszont biztos, hogy a legutóbbi befektetési körben 47 milliárdos cégértékkel számoltak, miközben ebben a hónapban a WeWork potenciális értékelése már a 10 milliárdos szintre is lesüllyedt.

A fiaskó nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy szeptember folyamán már a SoftBank papírjainak árfolyama is 8 százalékot zuhant, miközben a második, 108 milliárd dollárosra tervezett Vision Fund alapot is veszélybe sodorja. Ahogy nemrég írtuk, a Vision Fund 2 legkomolyabb támogatói sorra hátrálnak ki a korábbihoz hasonló kötelezettségvállalásokból. A SoftBank taktikája pedig, amely a késői stádiumban járó technológiai unikornisok masszív befektetéseivel és a friss, kis méretű piaci szereplők pénzben fürdetésével operált, nem tűnik átüző sikernek: a két irány egyelőre nem a kockázatokat csökkenti, hanem éppen egymás ellen dolgozik.