A kínai jegybank által kibocsátott digitális nemzeti fizetőeszköz kibocsátásának hivatalos tervei már augusztus óta ismertek. Nemrég mi is összefoglaltuk, mi értelme lehet ilyen típusú eszközökkel kiegészíteni a meglévő pénzügyi struktúrát, és a kínaiak a nyílt rendszer elindításával hogyan kerülhetnek lépéselőnybe a globális elektronikus fizetési piacon. A tranzakcók egyszerű nyomon követhetőséget biztosító megoldásról szólva mindenhol kiemelik, hogy ebben az esetben a kínai állam ellenőrizné a felhasználást, ami egyfelől kiszámíthatóságot jelent, másfelől viszont biztonsági aggályokat is felvet.

Ahogy a Facebook egyre nagyobb ellenállást kiváltó Libra fizetési rendszerével szemben az az egyik legfontosabb szempont, hogy nem áll mögötte semmilyen végső hitelező, és ellenőrzésében csak piaci cégek vesznek részt, úgy a kínai digitális pénz Pekingnek biztosítana olyan szintű ellenőrzést a pénzügyi folyamatok fölött, amelyekkel a legtöbb központi bank sem rendelkezik. A Reuters keddi beszámolója éppen ezzel kapcsolatban idézi a kínai illetékeseket, akik szerint a tervezett eszköz nem a közösségi információk fölötti újabb ellenőrzési kísérlet, és igyekeznek egyensúlyban tartani az adatbiztonsági szempontokat és a hatóságok érdekeit.

A Digital Currency Electronic Payment (DCEP) néven hivatkozott keretrendszer tulajdonképpen ugyanúgy az elosztott főkönyvi rendszerek működésén alapuló valutát kezel majd, mint a blokklánc-technológiára épülő más kriptovaluták, monetáris hátterét tekintve azonban fontos különbség lesz például a hagyományos kínai fizetőeszközzel megegyező árfolyam. Ahogy korábban írtuk, a dolog lényege a harmadik felek és megkerülhetetlen belépési pontok kiiktatásával egy olyan nyílt és közműszerű megoldás ismételt felépítése, mint amilyen eredetileg a készpénzes fizetés volt.

Muszáj lesz komolyan venni nyílt fizetési rendszereket

A kínai jegybank digitális fizetőeszközök fejlesztéséért felelős intézetének vezetpje most egy szingapúri konferencián beszélt a fenti kérdésekről. Mu Csangcsun szerint világos, hogy a felhasználók ugyanazt az anonimitást akarják fenntartani, mint amit a bankjegyek vagy az aprópénz alkalmazása jelent, a kínai fizetési rendszer pedig igény szerint biztosítani is fogja ezt a számukra. Ez azonban csak a "kontrollált anonimitás" és a mérleg másik serpenyőjéban lévő szempontok arányosításával oldható meg, legyen szó a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni intézkedésekről, az online szerencsejátékról vagy általában bármilyen büntetendő tevékenységről.

A kínaiak ennek alapján az egyensúlyt már a kezdetektől biztosítani akarják, de teljes ellenőrzésre nem törekednek majd az információ fölött. A CNBC riportjában megszólaló elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a kínai digitális fizetőeszköz jelentősége a kormányzati szereplők felrázása lehet, akik sok esetben csak most fognak szembesülni vele, hogy ezúttal létező dologról van szó. A digitális valutákkal kapcsolatos kérdések és kihívások innentől kezdve valóságosak, ez pedig reményeik szerint viégszerte lendületet ad majd a vonatkozó döntéshozatali folyamatoknak – ide értve a nemzeti bankok és nemzeti valuták szerepének átértelmezését is.

Bár a DCEP rendszerről a kínai illetékesek már augusztusban azt nyilatkozták, hogy az gyakorlatilag elkészült, az éles bemutatkozást pedig a hírek szerint a november 11-i "szinglinapra" tervezték. Bár az akciós online vásárlói esemény ebben az évben is rekord forgalmat hozott a kínai e-kereskedőknél, az állami hátterű digitális pénz használatba vételére a Reuters szerint még legalább két-három hónapot kell várni. A kínai jegybank vezetője ugyan szeptemberben arról besélt, hogy egyáltalán nincs ütemtervük az eszköz bevezetésére, annak kiadása minden bizonnyal csak a szabályozók által meghatározott követelmények teljesítésén múlik.