Második éve a kiberbiztonsági eseményeket és az üzletmenet megszakadását tekintik a legnagyobb kockázatnak a vállalatok. Az Allianz Global Corporate & Specialty (AGCS) tizenkettedik alkalommal kiadott globális Kockázati Barométerében idén háttérbe szorultak a természeti katasztrófák és az éghajlatváltozás jelentette kockázatok, helyettük jöttek a sürgető makrogazdasági nehézségek (infláció, energiaválság, recessziós félelmek). A magyar válaszadók szerint az energiaválságra, a makrogazdasági fejleményekre, valamint a jogi és szabályozási változásokra kell figyelni. (A tanulmányhoz több mint 2700 kockázatkezelési szakembert kérdeztek meg a felső vezetőktől a kockázatelemzőkön át az alkuszokig.)

Annak, hogy az olyan, egyébként továbbra is fontos problémák, mint az éghajlatváltozás, háttérbe szorultak, egyszerűen az az oka, sugallja a tanulmány, hogy felerősödtek az azonnali reakciót kívánó kockázatok, például az Ukrajnában dúló háború globális gazdasági és politikai következményei. Emiatt a makrogazdasági környezet változásai éves összehasonlításban a 10. helyről a 3.-ra lépett elő, új elemként megjelent, és mindjárt a 4. helyen landolt az energiaválság. Ezzel szemben a természeti katasztrófákkal járó kockázatok a 3. helyről a 6.-ra, az éghajlatváltozás a 6. helyről a 7.-re, a világjárvány a 4. helyről a 13.-ra csúszott vissza.

Szintén új elem a kockázatok között a politika és a politikai indíttatású erőszak, melyet a 10. helyre rangsoroltak a válaszadók. Érdekes, hogy bár mindenki fél a recessziótól, ami rendszerint a munkanélküliség növekedésével jár (lásd a Szilícium-völgy nagy leépítéseit), erősödött a félelem attól, hogy nem lesz kellő számú képzett munkaerő a piacon (8. hely). A jogi és szabályozási változások továbbra is a fő kockázatok közé tartoznak (5. hely).

Ettől félünk mi, magyarok

Magyarországon a legnagyobb kockázatnak az energiaválság közvetlen és közvetett hatásait tartják (energiaellátási hiány, emiatt szolgáltatáskimaradások, valamint az árak ingadozása). A magyar válaszadók több mint fele sorolta ezt előre. Közel hasonló értékeléssel (47 százalék) második a makrogazdasági fejleményekből eredő kockázategyüttes, míg a harmadik helyre a jogi és szabályozási változások futottak be (37 százalék). A magyar válaszadók a kiberincidensek kockázatait csak a negyedik helyre sorolták (23 százalékkal osztozott a helyezésén az éghajlatváltozás következményeivel).
 

Kattintson a képre a nagyobb mérethez!

A nemzetközi kockázati rangsort viszont már a második éve vezetik a kiberbiztonsági események (informatikai rendszerek leállása, zsarolóvírus-támadások, adatvédelmi incidensek stb.), és még egy kockázat sem volt a felmérés történetében, amely ennyire ragaszkodott volna az első helyéhez. A kutatásba bevont országok közül 19-ben ezt tartották a legfontosabbnak a válaszadók.

Félelemük megalapozottnak is tűnik az Allianz szerint. A vállalat kiberbiztonsági kompetenciaközpontjának az előrejelzése szerint ugyanis 2023-ban is gyakoriak lesznek zsarolóvírus-támadások, az adatvédelmi incidensek átlag költsége pedig rekord magas lesz, akár az 5 millió dollárt is meghaladhatja. Ez részben azzal is összefügg, hogy az ukrajnai háború – és általában is a kiterjedtebb geopolitikai feszültségek – növelik az államilag támogatott, nagyszabású kibertámadások kockázatát. Mindez ráadásul növekvő szakemberhiánnyal párosul.

A kiberbiztonsági kockázatokkal függ össze a globálisan második helyre sorolt kockázati tényező: az üzletmenet megszakadása. Ennek oka ugyanis leginkább valamilyen kiberbiztonsági probléma lehet (45 százalék). A második helyre az energiaválság került (ezt 35 százalék tartotta a legfontosabbnak), harmadikra pedig a természeti katasztrófák (31 százalék).

A Kockázati Barométer teljes anyaga letölthető az AGCS oldaláról.