A közép-kelet-európai régióban 2017-ben több mint 20 százalékkal nő az IoT piac, így meghaladják a költések a 12 milliárd dollárt – áll az IDC legfrissebb elemzésében. Az amerikai piackutató félévente méri fel a világ IoT-költését.

Idén a fuvarozók és a közműágazat költ a legtöbbet

A növekedési tempó több évig kitart: 2021-re, vagyis alig négy év múlva a régió országaiban  már az ideinek több mint a kétszeresét, közel 27 milliárd dollárt fordítanak az IoT-vel összefüggő hardverekre, szoftverekre, szolgáltatásra és hálózati beruházásokra.

Ami az egyes ágazatokat illeti, az idén a szállítmányozás fordítja a legtöbbet IoT beruházásokra a régióban, a költések elérik a 2,6 milliárd dollárt is, ezt követi a gyártóipar 2,2 milliárddal, majd a közmű ágazat 1,3 milliárddal.

A szállítmányzó cégek elsősorban a teheráru-monitoringra költenek majd, közel 1,8 milliárd dollárt, a közműcégek 1,2 milliárdot költenek az áram-, gáz- és vízhálózattal összefüggő smart grid technolgiákra, míg a gyártóipar a gyártási műveleteket fejleszti IoT technológiákkal egymilliárdból. Emellett jelentős beruházások várhatók a termelésieszköz-menedzsment és az okosotthon technológiák terén is.

Ezekben a szegmensekben a következő években is masszív növekedés vár a piackutató. A vízhálózatokra vonatkozó okos mérés évi 42,9, a biztosítási telematika 36,8, az elektromos járművek töltési technológiái 35,7 százalékkal haladhatják meg a tavalyi költéseket. Emellett dinamikusan fejlődik az okos épületek piaca is, amely éves átlagban 34,4 százalékkal bővül 2021-ig.  

Ma már a lakossági piacra is lehet építeni

Az ágazatközi IoT-beruházások – ide értendők többek között a hálózatba kötött autók és az okos épületek – 2017-ben nagyságrendileg megközelítik az 1 milliárd dollárt. Jelentős forgalmat generálnak a lakossági fogyasztók is, idén 1,1 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordítanak IoT-jellegű beszerzésekre. A lakossági piac növekedése azonban lassul az IDC szerint, 2021-re ez a szegmens már csak az ötödik legnagyobb lesz. Az ágazatközi költések növekedési rátája összeségében meghaladja a 31 százalékot, míg az építőiparé a 28 százalékot.

A szállítók közül az IoT-szolgáltatásokkal és a hardvereszközök forgalmazásával foglalkozók járhatnak a legjobban. Hardverértékesítés motorja a különféle hálózati modulok és a szenzorok piaca lesz, míg a szolgáltatók esetében egyenlő arányban oszlik meg a bevétel az IT- és telepítési szolgáltatások, illetve a fenntartási és a tartalomszolgáltatások között. A szoftverüzletet az alkalmazások dominálják, ezen belül a leggyorsabban a horizontális és az elemző szoftverek piaca bővül majd. Előbbi évi átlagos növekedési üteme meghaladja a 38, utóbbié a 28 százalékot. Jó üzletmenetre számíthatnak a biztonsági hardverekkel és szoftverekkel foglalkozó cégek is, piacuk sorrendben 19,3, illetve 22,7 százalékos bővül.

Az oroszok, a lengyelek és a csehek az élen

A régió legnagyobb piaca Oroszországot, amely már méreténél fogva is a legtöbbet költi majd IoT-ra. Az IDC szerint az orosz gazdaság IoT-kiadásai 2021-ben elérhetik a 9,4 milliárd dollárt. A második helyre – szintén méreteiből adódóan – Lengyelország kerülhet 5,8 milliárd dollárral, míg a harmadik a visegrádi négyek másik tagja Csehország lesz, 2,3 milliárd dollárral. Mindhárom országban a közlekedési és gépipari ágazat számít majd a legnagyobb IoT beruházónak, de a keresleti oldalon a lakossági szegmens is meghatározó lesz. Oroszországban ezek mellett a közműszolgáltatók is ott lesznek a nagy költők között.

Magyarországon is folynak már az IoT-val összefüggő stratégiai egyeztetések és fejlesztések. (Legutóbb a GE és a Telekom lépéseiről írtunk.) Az IDC budapesti irodájának elemzője, Tóth László lapunknak elmondta: tavaly 570 millió dollár IoT-beruházást hajtottak végre Magyarországon. A piac öt éven belül – igazodva a régiós trendhez – több mint kétszeresére fog nőni, elérheti az 1,4 milliárd dollárt.

A dolgok internetében az Ipar 4.0 kezdeményezés alapján a legérdekeltebb a gyártó ipar, mindenekelőtt az autógyártás, de ott van még a topon a közlekedési és logisztikai ágazat is. A lakossági fogyasztók a negyedik legjelentősebb keresleti kategóriát képviselik.