Saját digitális megoldásaival is javítja termelési hatékonyságát a GE az erőművi berendezéseket gyártó veresegyházi üzemében, amely amúgy a teljes magyar export több mint 4 százalékát állítja elő. A gyár egy év alatt a negyedével csökkentette a karbantartási kiadásait prediktív technológiák bevetésével.

Big datával növelik a berendezések élettartamát

A GE erőművi szektorának az USA-n kívüli legnagyobb üzeme épült fel Veresegyházán, ahol Lencsés Gergő gyárigazgató az Ipar 4.0 hazai kihívásaival foglalkozó – az ipari, oktatási és kutatási szektort képviselő szakértőkkel folytatott – panelbeszélgetésen részletezte hol is tartanak a digitális átalakulásban.

A 2001 óta működő, több mint 2 ezer főt foglalkoztató veresegyházi üzem kis- és közepes teljesítményű gázturbinás erőműveket és erőműalkatrészeket gyárt. Az üzemben évente legyártott erőművek összesített teljesítménye közel 2 gigawatt (ekkora jelenleg a Paksi Atomerőmű kapacitása).

A gyárt hatékonyságát big data technológiával is javítják. A gyártásban használt ún. plazma spray berendezések (ezek 14 ezer Celsius fokon fújnak kerámia port a turbina alkatrészekre) működését hanganalizátorokkal mérték, és az adatokból meghatározták a normál és a meghibásodást előrejelző állapotokra jellemző hangszinteket. Így sikerült a berendezések működési paramétereit úgy finomhangolni, hogy megháromszorozták a plazma spray berendezések élettartamát.

Ez nagy fegyvertény, hiszen a 120 darabos géppark karbantartási költségének a felét teszi ki a hat plazma spray berendezés folyamatos karbantartása és cseréje. A veresegyházi üzemben önmagában ez az egy, adatelemzésre épülő digitális fejlesztés közel 100 millió forinttal csökkentette a gyár karbantartási költségeit.

A digitalizációnak köszönhetően a berendezések működése során keletkezett adatok összegyűjtése és elemzése ma már nagyon olcsó – mondta Lencsés –, és óriási változást hoz a korábbi, statisztikai modellekre épülő, meglehetősen pontatlan karbantartási gyakorlathoz képest.

Új vezető, új szoftverek, régi-új irány

Mozgalmas napokat él az anyavállalat, a 125 éves General Electric (GE). A feltalálózseni Thomas Edison által alapított nagyvállalatnál elérkezettnek látták az időt a vezetői őrségváltásra, miközben lázasan folyik a sok éve megkezdett munka, hogy a cég egyre többet tudjon profitálni az ipari digitalizációban rejlő lehetőségekből.

Ha hinni lehet a belső forrásoknak, a GE-nél már nagyjából öt éve folyik az előkészítése a most bejelentett váltásnak. A vezérigazgatói székben 16 évet eltöltő Jeffrey R. Immelt helyét augusztus elsejével a GE Healthcare jelenlegi vezetője, az 55 éves John Flannery veszi át. Immelt év végéig megtartja elnöki tisztét, de 2018 januárjában ezt a posztot is megörökli tőle frissen kinevezett utódja.

A leköszönő Immelt "uralkodását" kettévágta a 2008-as gazdasági válság. Ekkor kezdődött a rendkívül szerteágazó területeken érdekelt konglomerátu áramvonalasítása. A GE azóta teljesen megvált a médiaérdekeltségeitől (NBC Universal) és majdnem teljesen leépítette a pénzügyi szektorban korábban meglévő pozícióit. Míg 2008-ban a GE Capital és az NBC a vállalati bevételek közel felét adta, tavaly a nem ipari területekkel kapcsolatos forgalom alig érte el a tíz százalékot.

Az utód bejelentését első körben jól fogadták a befektetők, de Flannerynek még bizonyítania kell, hogy vezetése alatt megfelelő irányba áll a még mindig nagyon sok lábon álló gigász. Ez utóbbi a legnagyobb problémája a részvényeseknek, hiszen minél szövevényesebb egy szervezet, annál nehézkesebb, lassabb azt új utakra terelni. Flannery első nyilatkozatában a teljes portfólió alapos átvizsgálását ígérte, valamint azt, hogy mindezt gyorsan, határozottan és kötöttségek nélkül fogja megtenni.

Fókuszban a digitalizáció

A hajtóműgyártástól a gyógyszeriparon át a bányászatig egy sor szektorban érdekelt GE új vezetője lehet, hogy egy-két részlegtől megválik a jövőben, de az bizonyos, hogy a több éve elkezdett digitalizációs fókusz maradni fog. Ez az a terület, ahol sok más szereplő mellett a GE is vezető szerepet igyekszik magának kiharcolni.

A gépek, eszközök szenzorokkal való felszerelése nem újkeletű dolog, ám ezek hálózatba foglalása, egységes egész rendszerként történő működésében rejlik az igazi potenciál. A dolgok internete (IoT) és az ahhoz szervesen kapcsolódó ipar 4.0 óriási lehetőség mind a technológiai, mind az ipari oldalról érkező vállalatok számára. A GE ennek megfelelően első körben magát "operálta meg" és igyekezett gépparkjához, munkafolyamataihoz, rendszereihez megalkotni azok digitális megfelelőjét. Erről a munkáról nemrégiben még egy white papert is megjelentettek [PDF].

A házon belül zajló digitális transzformációhoz nagy segítséget nyújtott az adatok feldolgozását, elemzését végző saját fejlesztésű Predix platform. Ennek üzleti kihasználására indították el két éve a megoldás cloudos változatát, amely számos iparágban érdekelt ügyfélnek kínál lehetőséget az IoT-ben rejlő potenciál gyors kihasználására.

A platform leginkább az energetika, az egészségügy, a járműipar, a vegyipar, a szállítás és közlekedés, az olaj- és gázipar, valamint a gépgyártás területén működő vállalkozásoknak jöhet jól, de ahogy a digitalizáció költségszintje csökken, úgy nyílhatnak meg újabb és újabb piacok a GE számára. A Predix eszköztára egyébként a héten újabb fegyverzettel bővült. Az energia- és közműcégek kereskedői mostantól több információra alapozva, mélyebb elemzések birtokában tudják végezni napi munkájukat.

Minden operációt érint

A változások fő irányairól a GE Hungary elnöke, Joerg Bauer is beszélt a veresegyházi gyárlátogatáson, illetve arról is, hogy mindez Magyarország iparára is pozitív hatással lehet. Bauer még az a kijelentést is megkockáztatta, hogy Magyarország lehet az egyik első digitalizált iparral rendelkező ország a kontinensen. A GE-n mindenstre nem múlik, az elmúlt 2 évben 33 milliárd forintot fektetett be Magyarországon.

Maga a Predix már itt van. A világ első és jelenleg egyetlen, kifejezetten az ipar szereplői számára kifejlesztett felhőalapú informatikai platformjának fejlesztésén magyar fejlesztők és adattudósok is dolgoznak a GE tavaly átadott budapesti fejlesztőközpontjában. Jelenleg egyébként mintegy 14 ezer GE- és közel 11 ezer GE-n kívüli fejlesztő dolgozik együtt a platformon, amelyen napi szinten elemzik például azt az adattömeget, amely a GE-gyártmányú gépekre szerelt mintegy 10 millió szenzorból érkezik.

De hol tartunk mi az Ipar 4.0-ban?

Az Ipar 4.0 magyarországi lehetőségeiről tartott panelbeszélgetésen Mihálydeák Tamás, a Debreceni Egyetem informatikai karának a dékánja, a lehetőségek határtalanságát ecsetelte. Ebben különösen nagy szerepe van-lesz az IoT-nek, mert szerinte ami a termelésben algoritmizálható, azt rá lehet bízni az IoT-s eszközökre.

A National Instruments magyarországi cégének ügyvezetője, Ábrahám László viszont a digitalizált alkalmazások etikus, illetve nem etikus felhasználásának a kérdését is fontosnak tartja. A digitalizációval együtt ugyanis a veszélyek is nőttek, utalt a zsarolóvírusok elterjedésére. Ha a rendszerek nem kellően biztonságosak, az hosszabb távon a digitalizációs folyamatnak is határt szab. A magyar ipar lehetőségeit egyébként Ábrahám is jónak tartja, de szerinte ma még sok a „megélhetési innovátor”: ők nem hasznosítható eredményeket akarnak elérni, hanem pályázati pénzekre vadásznak.

Lencsés Gergő némileg szkeptikusabb volt a magyar lehetőségeket illetően, mint Joerg Bauer. Legalábbis erre utalt az a megjegyzése, hogy nehéz elképzelni, hogy egy olyan országban digitális forradalom lesz, ahol betiltják az Ubert. Nem szabad politikusokra bízni a digitális rendszerekkel kapcsolatos szakmai feladatokat, azokat csinálják inkább a műszaki szakemberek, akik ismerik a fizika törvényeit. A digitális stratégia megalkotását sem jogászokra kell bízni, hanem olyanokra, akik már sikeresen bizonyítottak ezen a téren, például a saját vállalkozásukban.