A Prospect nevű, 150 ezer taggal működő brit szakszervezet ismét olyan intézkedések bevezetését szorgalmazza, amelyek megvédik az alkalmazottakat az intruzív megfigyeléstől, miután újabb felmérés igazolta, hogy minden harmadik brit munkavállalót megfigyel a munkáltatója megfigyel, akár a saját otthonában is. A Prospect szerint aggodalomra ad okot, hogy tulajdonképpen ellenőrizetlenül növekszik a dolgozóik megfigyelésére különféle felügyeleti technológiákat alkalmazó, és még az érintettek hozzájárulásával sem foglalkozó szervezetek száma.

Az Opinium által végzett kutatás, amelyre a szakszervezet hivatkozik, több mint 2400 egyesült királyságbeli munkavállaló válaszai alapján arra jutott, hogy jelenleg már majdnem egyharmad részüket (32 százalékukat) figyelik valamilyen formában munkáltatóik. Ez az arány önmagában is elképesztően magas, de még ijesztőbb, ha figyelembe vesszük, hogy bő fél évvel ezelőtt, 2021 áprilisában még "csak" 24 százalékos volt.

A most idézett adatok tanúsága szerint az otthonról dolgozó emberek megfigyelésére is megduplázódott a kameratechnológiák bevetésének előfordulása: jelenleg már a távmunkások 13 százalékát ellenőrzik ilyen módon, szemben a hat hónappal ezelőtti 5 százalékkkal. A ZDNet beszámolója szerint a Prospect úgy látja, hogy a megfigyelés különösen nagy valószínűséggel érinti az olyan ágazatok munkavállalóit, ahol gyakoribb a távmunka, nagyobb a fiatalabb munkavállalók aránya, illetve ahol kevésbé jellemző a szakszervezeti tagság.

A fiatalabb munkavállalókról szólva egyébként kiderült, hogy őket jóval nagyobb valószínűséggel figyelik meg, mint az idősebb kollégáikat. A 18-34 éves válaszadók közel fele (48 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy megfigyelés alatt áll a munkahelyén, ezen belül 20 százalékuk tevékenységüket kamerákkal követik nyomon. Ezt már a brit ellenzéki politikusok is aggasztónak nevezték, és szigorúbb szabályozásk kidolgozására szólított fel, észszerű korlátokat kell szabva a technológia ilyen irányú használatára.

A távmunka vadhajtásai

A munkáspárti álláspont szerint a közvéleményben is elsöprő támogatást élvez a megfigyelés elleni határozottabb fellépés, ami valószínűleg így is van. A nyáron mi is idéztünk egy olyan felmérést, amelynek értelmében az emberek többsége nem csak stresszesnek tekinti, ha ellenőrzik a kommunikációját, de az alkalmazottak majdnem fele valamekkora fizetéscsökkentést is vállalna, ha cserébe biztos lehetne benne, hogy nem figyelik meg a munkája során.

Ahogy az mára teljesen világossá vált, a távmunka 2020 óta tapasztalható, hirtelen felfutása technikai és menedzsmentszempontból is komoly kihívások elé állította a legtöbb szervezetet. Ennek eredménye a fenti megoldások egyre gyakoribb alkalmazása is, ami nem csak etikai kérdéseket vet fel, de bizonyos esetekben – mondjuk a dolgozók saját otthonában folytatott megfigyelésekor – szinte biztosan meg is sérti az európai adatvédelmi rendelkezéseket (GDPR).

A brit szakszervezetek szerint egyébként más területeken is sürgős törvényi változtatásokra van szükség, visszafogva az új technológiák ész nélkül való és az emberi jogokat csorbító alkalmazását. Az ottani szakszervezeti szövetség például már tavasszal felszólalt annak érdekében, hogy a szabályozói oldalról is biztosítsák a mesterséges intelligenciára épülő, automatizált döntések emberi felülvizsgálatához való lehetőséget, és a munkavállalói jogok közé emelné a "lecsatlakozást", vagyis azt, hogy a dolgozók a munkahelyen kívüli szabad idejükben ne legyenek kénytelenek munkahelyi kommunikációval foglalkozni.