A Science oldalán néhány nappal ezelőtt megjelent tanulmány szerint a közösségi médiában megjelenő álhírek túlnyomó részét a 2020-as választási ciklusban is a populáció egy relatíve apó csoportja, az úgynevezett szupermegosztók (supersharers) terjesztették. A kutatást jegyző, amerikai és izraeli tudósokból álló csapat a Twitter (jelenleg X) forgalmát vizsgálva próbálta felvázolni, hogy pontosan kikől is lehet szó: bár eddig sem volt titok, hogy ezek a felhasználók hogyan árasztják el üzeneteikkel a platformot és hogyan degenerálják a politikai vitákat, a cikk szerint ez az első olyan kutatás, amelyik nagyjából el is helyezi őket a társadalmon belül.

Munkájuk során a szerzők több mint 660 ezer, igazolhatóan valós személyű amerikai szavazó tevékenységét elemezték az X (koábban Twitter) közösségimédia-platformon. Mint kideült, közülük mindössze 2 ezer felhasználó (vagyis a teljes csopot néhány tized százaléka) volt felelős a "fake news" anyagok 80 százalékának megosztásáért. Utóbbi alatt az olyan domaineket értik, amelyek legitim hírforrásként jelennek meg, mégsem követik az infomáció pontosságára és hitelességére vonatkozó szerkesztési normákat. Röviden: a megfelelő webhelyek álhíreket tesznek közzé, amelyek a szupermegosztókon keresztül aztán eljutnak a közösségi média tömegeihez.

Kikről van szó, és miért ennyire hatékonyak?

Nos, a kutatás alapján a tipikus szupermegosztó középkorú, republikánus fehér nő Arizonából, Floridából vagy Texasból, azon belül is olyan környékekről, ahol az alacsonyabb iskolázottság viszonylag magas jövedelemmel párosul. Bár a tudósok kezdetben arra számítottak, hogy a szupermegosztók tevékenysége valamilyen módon automatizált, nem találtak olyan mintákat az időzítésben vagy más mutatókban, ami erre utalt volna – vagyis a szóban forgó felhasználók tényleg egész nap a számítógépük előtt ülnek a retweetet nyomkodva, a tevékenységük pedig a szervezett dezinformációs kampányoknál is sokkal hatékonyabb az online álhírek terjesztésében.

Szervezettségről ugyanis nem lehet beszélni az esetükben, csak kivételes beágyazottságról. A több százezer vizsgált X-es felhasználó közül minden huszadik követett ilyen fiókokat, melyek elérése így jóval magasabb a valós súlyukhoz képest. A kutatók mindennek alapján megállapították, hogy az esetek nagy részében nem alkalmi, technikai hozzáértést igénylő kísérletekről van szó a választások befolyásolására. Inkább egy hosszabb távú, korrozív társadalmi-technikai folyamat zajlik az információs ökoszisztémában, amit azoknak a döntéshozóknak is figyelembe kellene venniük, akik hatékony stratégiákat keresnek a félretájékoztatás visszaszorítására.