Két európai város, Amszterdam és Helsinki nemcsak az okosvárosok technológiai kérdéseivel foglalkozik, hanem azzal is, hogy a digitális közszolgáltatásokat átláthatóvá tegyék polgáraik számára. A két város olyan algoritmusnyilvántartást vezetett be, ahol a polgárok nyomon követhetik, hogy az önkormányzat milyen mesterségesintelligencia-algoritmusokat használ a város működésének javításához. A nyilvántartással az a céljuk, hogy az MI-vel vezérelt közszolgáltatások esetében is ugyanaz az átláthatóság és biztonság érvényesüljön, mint az önkormányzat egyéb tevékenységeinél.

Amszterdam polgármestere, Touria Meliani azzal indokolta a lépést, hogy mivel az algoritmusok egyre fontosabb szerepet játszanak a városok működésében, az önkormányzat felelőssége is, hogy azokat elfogadtassa a polgárokkal, és átláthatóvá tegye a működésüket. Mindkét nyilvántartást egy 2018-ban alapított kis finn cég, a Saidot készítette. A finn cég olyan platformokat fejleszt, amelyek állami szerveknek és nagyvállalatoknak segítenek az MI-kezdeményezései elfogadtatásában, az ellenőrizhetőség megteremtésében.

Amszterdam nyilvántartásába három, Helsinkiébe két alkalmazás került fel első körben. A finn főváros még csak MI-alapú csevegőrobotokat és egy intelligens könyvtári menedzsmentszolgáltatást vezettek be. Amszterdam ennél mélyebbre ment: MI-vezérelt parkolási rendszert működtet, idén nyártól MI jelzi előre az illegális lakáskiadás valószínűségét, és szintén MI-alapú lett a problémabejelentés. Mivel a város zsúfolt, szigorú szabályok vonatkoznak a rövid távú lakáskiadásra: egy évben 30 éjszakára, egy alkalommal maximum négy főnek lehet kiadni a lakást. A nyáron bevezetett rendszer múltbeli adatok alapján jelzi a visszaélések valószínűségét az ellenőrzést végző osztály munkatársainak. A parkolási rendszer önállóan ellenőrzi a parkolási engedélyeket, míg a problémabejelentésnél MI kategorizálja a bejelentéseket, hogy azok minél előbb az adott terület felelőseihez kerüljenek.

Az a cél, hogy mindenki értse

Természetesen az algoritmusregiszter nem tartalmazza magát a kódot. De világosan leírja a célját, működési logikáját, valamint azt, hogy milyen adatokat használ fel.

Külön rész foglalkozik azzal, hogy milyen módon tették az algoritmust előítéletmentessé. A lakáskiadás-figyelő algoritmusnál például emiatt zárták ki olyan adatok használatát mint a születési hely, az állampolgárság, a családi állapot és a születési ország.

Az egyes szolgáltatásoknál megadják, hogy milyen emberi felügyelet őrködik azon, hogy az MI ne szabadulhasson el. Emellett a mesterséges intelligencia alkalmazásának kockázatát is feltárják. Az egyes szolgáltatásoknál hangsúlyozzák: a végső döntéseket mindig az önkormányzat emberei hozzák a szabályokkal összhangban. Ez még a parkolási rendszerre is igaz, ott is parkolóellenőrök értékelik a rendszer által készített felvételeket, mert így dönthető el például, hogy az adott autó valóban parkolt, esetleg árut pakolt vagy egyszerűen csak hosszabb ideig áll egy lassan váltó közlekedési lámpa miatt.