A most bemutatott, új prototípus lenne a legelső, 7 nanométeres gyártástechnológiával készült "MI gyorsító" csip, ami a magas teljesítmény mellett jelentős energiahatékonyságot ígér.

Az IBM kutatói február közepén jelentették be az új dizájnt, ami a február közepén rendezett International Solid-State Circuits Virtual Conference (ISSCC) prezentációjában mutatkozott be. Ezt a világ legelső, 7 nanométeres gyártástechnológiára tervezett MI-gyorsító (AI accelerator) csipjének tartják, ami a vállalat tájékoztatása szerint az energiahatékonyságot is újabb szintre emeli.

A kutatók az IBM oldalán közzétett bejegyzésben írnak részletesebben is a négy prpcesszormagot alkalmazó csipről, amivel ugyan még csak a fejlesztési szakaszban járnak, de már most azt várják tőle, hogy eredményes lesz a legkülönbözőbb mesterségesintelligencia-modellek hatékony támogatásában, miközben az energiafogyasztás tekintetében is csúcstechnológiát képvisel majd.

Ez utóbbi azért nagyon fontos jellemző, mert az IBM szerint erre van szükség hozzá, hogy az energiaigény és a költségek növelése nélkül lehessen érdemben megemelni az MI-gyorsító hardverek számítási kapacitását, beleértve a hibrid felhős alkalmazásokat is. A mesterséges intelligencia algoritmusok gyorsítására szolgáló processzorok, ahogy a nevükből is kiderül, a grafikus csipek (GPU) mintájára speciális folyamatos támogatására szolgálnak, ebben az esetben a nagy adattömegekkel dolgozó programok (természetes nyelvek feldolgozása, gépi látás stb.) futtatására.

Miután az MI-modellek is egyre szofisztikáltabbak, az algoritmikus redszerek alatt működő hardverek is egyre erőforrás-igényesebbek, amit hagyományosan a kapacitások folyamatos növelésével szolgáltak ki. Az IBM szerint azonban egyre fontosabb szempont, hogy a komplex modellek kezelése az ebből fakadó károsanyag-kibocsátás növelése nélkül valósuljon meg, és ebben ne legyen szükésg kompromisszumokra a számítási teljesítmény rovására.

Szinte minden területen felhasználható lesz

Ennek egyik módja, hogy az új dizájnokban az úgynevezett reduced precision megoldások alkalmazása a gyorsító csipekben, amelyeket már alkalmaznak a gépi tanulás és az MI-algoritmusok inferenciának nevezett folyamatainak erősítésében. A technika előnye, hogy kisebb szilíciumfelülettel és energiafelhasználssal implementálható, ami azt jelenti, hogy általa a modellek betanításának ideje és erőforrás-igénye is jelentősen csökkenthető.

Az IBM új csipjét is az ilyen típusú tanítási folyamatokra optimalizálják, és első ízben vonultatja fel az IBM hibrid FP8 formátumként hivatkozott, nyolcbites ultra-low precision betanítási technikáját. Ez a vállalat szerint egyrészt nem befolyásolja a modellek pontosságát, másrészt egy integrált energiamenedzsment-funkció révén a gyorsító csipek saját maguk optimalizálhatják a relatív teljesítményüket, lelassítva például a kifejezetten nagy fogyasztású számítási fázisokat.

A kutatók szerint a dizájn azért is látványos, mert a gépi tanulás vagy az inferencia tekintetében 60-80 százalék körüli kihasználtsággal működhet, szemben a GPU-k 30 százalék körüli értékeivel. Az IBM reményei szerint ezt kereskedelmi termék formájában sikerül majd felskálázni és tömegesen telepíteni az összetett MI-rendszerek támogatásában is, a beszéd-szöveg átalakító (speech-to-text) MI-szolgáltatásoktól egészen a pénzügyi tranzakciókat védő, csalásmegelőző megoldásokig. A csipekben az olyan perem (edge) alkalmazások területén is nagy lehetőségeket látnak, mint amilyenek az autonóm járművek, a intelligens biztonsági kamerák vagy akár a mobiltelefonok, amelyek ugyancsak sokat profitálhatnak a nagy teljesítményű, ám alacsony fogyasztású MI-csipekből.

Cloud & big data

Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.