A The Wall Street Journal szeptember közepén szemlézett a Facebooknál belső használatra készített kutatási anyagokat, amelyekből mások mellett kiderült, hogy a vállalatnál tökéltetesen tisztában vannak vele, milyen problémákat okozhat az Instagram használata a fiatal lányok egy jelentős részének. A mentális problémák súlyosbodására vagy személyiségzavarok kialakulására rámutató dokumentumokról és a társaság reakciójáról itt írtunk részletesebben; ez utóbbiról szólva ismét kiderült, hogy a Facebook érveit mennyivel könnyebb lenne komolyan venni, ha a szolgáltató nem szállítaná rendszeresen az olyan ügyeket, amelyekben magyarázkodnia kellett, és amelyek egy részét nem is sikerült megmagyaráznia.
Néhány napja egyébként kiderült, hogy a Facebook végül elkaszálta a kifejezetten gyerekeket célzó Instagram Kids terveit, amelyet továbbra sem tart rossz ötletnek, de kénytelen volt reagálni a politikai szintet is elérő felháborodásra. A WSJ riportjából, illetve a kiszivárogtatott dokumentumokból tudjuk azt is, hogy a közösségi hálózat bizonyos népszerű felhasználókkal szemben sokkal lazább moderációs gyakorlatot követett, mint a többi felhasználó esetében. Ez a mára több milliós lista a Facebook szerint csak arra szolgál, hogy a megfelelő fiókokat éppen azok népszerűsége miatt kiemelt módon ellenőrizhessék, bár a lap által felhozott példák ennek éppen az ellenkezőjére utalnak.
A szivárogtatás legújabb fejleménye, hogy tegnap a CBS egyik műsorában megszólalt az anyagokat a laphoz eljuttató korábbi Facebook-alkalmazott is. Frances Haugen 2019-től idén májusig volt a vállalat termékmenedzsere, ahol a demokrácia vagy a félretájékoztatás kérdéseivel is foglalkozott, holnap egy szenátusi meghallgatáson is részt vesz majd a gyerekek online védelmének és az Instagram kártékony hatásainak témájában. A beszélgetés során elmondta, hogy a cégnél töltött ideje alatt konfliktusokat tapasztalt a közjó és a társaság saját érdekei között, a cég pedig rendszeresen az utóbbi szerint optimalizálta működését, vagyis a profitot helyezte más szempontok fölé.
A rendszer csak a profitra koncentrál
Haugen szerint a Facebook nem mond igazat azzal kapcsolatban, hogy milyen eredményeket ért el platformján a félretájékoztatás és a gyűlöletbeszéd visszaszorításában. Ehhez a januári capitoliumi erőszakról szólva hozzátette: annak közvetlen előzménye volt, hogy a cég pontosan tudta, hogyan terjednek a hálózatában az oda vezető kártékony tartalmak, mégsem volt hajlandó a belső javaslatokra hallgatva változtatni az algoritmusokon. Bár azt ő sem gondolja, hogy a Facebooknál bárki kifejetten gonosz lenne, szerinte a társaság félresikerült ösztönzőkkel működik, és így nem csoda, hogy mindig a haszon érvényesül a biztonsággal szemben.
A korábban már a Google-nél és a Pinterestnél is megfordult szakember úgy fogalmazott, hogy látott már belülről közösségi hálózatokat, de a Facebook azok mindegyikénél sokkal rosszabbnak tartja. A Reuters közben a Facebook nyilatkozatát is idézi, amelyet a vállalat a CBS interjújára reagálva tett közzé. Ebben ismát csak hangsúlyozzák, hogy jelentős fejlesztéseket hajtanak végre a valótlan információ és a káros tartalom terjesztésének megakadályozására. Valótlanságnak nevezik, hogy ösztönöznék az ilyen megosztásokat, vagy hogy ne tennének ellenük semmit, a Fecebook kommunikációs vezetője pedig nevetségesnek nevezte azt az állítást, hogy a januári eseményekért a közösségi média lenne a felelős.
A Facebook bő két héttel ezelőtt közleményben is taglalta, hogy milyen sokat költöttaz elmúlt évek során hálózatának biztosítására, erről (és az ezt megelőző kisebb-nagyobb botrányokról) bővebben itt számoltunk be.
Vasárnap Haugen ügyvédje, a Whistleblower Aid non-profit jogvédő szervezet alapítója megerősítette, hogy a szóban forgó belső dokumentumok egy részét megosztották több amerikai állam főügyészeivel is. Ezen felül a tőzsdefelügyelethez fordultak azzal kapcsolatban, hogy a Facebook hazudott vagy lényeges információkat hallgatott el a befektetők elől. A Whistleblower Aid a msotani ügyben európai és ázsiai törvényhozókkal is felvették a kapcsolatot, tekintettel arra, hogy a szivárogtatás motivációját jelentő esetek egy része (így a mianmari rohingja népirtás, amelyben a Facebook maga is elismert némi felelősséget) más régióból ered. A Frances Haugent pro bono képviselő szervezet most közösségi finanszírozással próbál összegyűjteni 50 ezer dollárt a jogi költségeihez.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak