Az Amazon Project Kuiper vállalkozása kapcsán közkeletű szellemesség, hogy a társaság nem csak az online kiskereskedelmet uralja, de arra törekszik, hogy az internetet is nála fizessük elő, amelyen keresztül az árucikkeket megrendeljük. Ez a felállás lassan tényleg valóságossá válhat, mivel a Kuiper eddig jobbára csak a színfalak mögött zajló fejlesztései új szintre lépnek, és az Amazon 2022 végén a legelső műholdakat is pályára állítja az űrinternetes hálózat kiépítéséhez.

A vállalat hétfőn kiadott közleménye szerint egyelőre két műhold prototípusáról lesz szó, amelyek pályára állítása a gyakorlati tervezési folyamatot és kilövési eljárások finomhangolását is segíti majd. Ebben a Project Kuiper technológiai alelnökét idézik, aki megállapítja, hogy az orbitális pályán végzett tesztelést semmi sem helyettesítheti, és még sok tanulnivalójuk van, tekintettel az ilyen kihívásokkal teli környezetben való működés összetettségére és kockázataira.

Az Amazon mindehhez az ABL Space Systems nevű űripari céggel szerződött le, az első holdakat általuk bocsátja alacsony Föld körüli pályára. A tervek szerint a Kuiper végső konstellációja összesen 3236 darab műholdból állna, amely hasonlóan más műholdas internetszolgáltatókhoz, így a Starlinkhez vagy a OneWebhez, nagy sebességű internetes kapcsolatot biztosítana a jelenlegi online infrastruktúra által rosszul kiszolgált helyeken.

Egyelőre így is a SpaceX hátát nézik

Bár az ügyfelek elméletileg a világ bármely pontjáról csatlakozhatnak a műholdas internethez, a szolgáltatások nyilvánvalóan a távoli közösségek számára lesznek értékesebbek. Ebben a Kuiper legnagyobb riválisának Elon Musk űrvállalatát, a SpaceX-et, illetve annak Starlink rendszerét tartják, amely sokkal előrébb tart a fejlesztésben. Szeptember legvégén már közel 1800 darab Starlink műhold keringett a Föld körül, és maga a szolgáltatás is sok ezer bétatesztelővel rendelkezett.

A SpaceX saját közlése szerint több mint félmillió felhasználó rendelte meg előre vagy foglalózta le a Starlinket, amelynek a várható teljes beruházási költségét 20 és 30 milliárd dollár közé teszik. Ezt a nyáron még Musk is hatalmas összegnek minősítette, hozzátéve, hogy 5-10 milliárd dollárra lesz szükség ahhoz, hogy a Starlink képessé váljon pozitív cash flow-val folytatni az alaptevékenységét. Miután az ügyfeleknek a jelen állás szerint 99 dolláros havi díjjal kell számolniuk, már ahhoz is sok millió előfizetőre lenne szükség, hogy akár az 5 milliárd dolláros befektetés egy év múlva megtérüljön.

Musk és az Amazon alapítója, Jeff Bezos rivalizálása egyébként az űrkutatás más területeire is kiterjed. 2021 elején Bezos űripari vállalata, a Blue Origin alulmaradt a SpaceX ajánlatával szemben, hogy a NASA velük szállítson űrhajósokat a Holdra. A döntést azóta szokás szerint a bíróságon is megtámadták, amire Musk azzal reagált, hogy Besos "be akarja perelni magát" a világűrbe. Miközben egy harmadik milliárdos üzletember, a Virgin Galacticet irányító Richard Branson és Bezos is felruccant az űrbe (sőt azóta is azon veszekszik, hogy pontosan hol kezdődik a világűr), addig a SpaceX szeptemberben háromnapos túrára küldött négy civilt, akik a többieknél 5-6-szor magasabbról gyönyörködhetnek a Földben és a csillagokban.