Közel öt éve, 2013 novemberében jelent meg a piacon az első olyan merevlemez, amelynek házát nagy tisztaságú levegő helyett héliummal töltötték fel. A Western Digital (WD) leányvállalata, a HGST (Hitachi Global Storage Technology) akkor dobta piacra az elsősorban vállalati környezetbe ajánlott UltraStar He6-t.

Ritkább közeg, kisebb turbulencia – alacsonyabb fogyasztás

A hélium sűrűsége mindössze hetede a levegőének, és normál körülmények között nem lép reakcióba semmivel. Ennek egy sor előnye van. A nagy sebességgel forgó lemezek kisebb turbulenciát keltenek, ami csökkenti a merevlemezek fogyasztását és a meghajtó hőtermelését. Bár a WD annak idején azzal számolt, hogy a merevlemezek fogyasztása akár 50 százalékkal is csökkenthető a HelioSeal eljárással, a gyakorlati tapasztalatok inkább 20 százalék körüli energiamegtakarítást mutatnak, de egy nagyobb tároló rendszerben ez is jelentős.

Összességében a környezeti behatásokkal szemben ellenállóbb rendszert kapunk. A hélium az írást és olvasást biztosító karoknak nagyobb védelmet kínál, ami javítja az I/O műveletek pontosságát, miáltal növelhető az adatsűrűség. Így javul a merevelemezek megbízhatósága. A WD a tavaly piacra dobott 12 terabájtos lemezére például 2,5 millió óra MTBF-et (Mean Time Before Failure – meghibásodások közt átlagosan eltelt idő) adott, és 5 év garanciát vállalt.

Az adattárolási megoldásokat kínáló Blackblaze a közelmúltban megvizsgálta, hogy van-e szignifikáns eltérés a levegős vagy a héliumos merevlemezek viselkedése között.

A hélium könnyen megszökik

Első lépésben azt nézték meg, hogy a héliumot sikerül-e megőrizni a merevlemezekben. A héliumnak ugyanis az az egyik legnagyobb problémája, ami egyben az előnyeit is adja. Mivel a legkisebb rendszámú nemesgáz, a levegőnél könnyebb, nagyon nehéz stabilan befogni. Ebben az esetben ezt azt jelenti, hogy nehéz olyan módon lezárni a merevlemez-házakat, hogy azokból az idő folyamán ne szökjön el a hélium. A fejlesztések során ez volt az egyik legnehezebben megoldható feladat. A WD a merevlemez önellenőrző jelentéseiben (S.M.A.R.T. – Self-Monitoring, Analysis and Reporting Technology) külön fel is tünteti a ház héliumos telítettségét. A gyári állapotnál, azaz a teljes töltöttségnél 100-as érték szerepel ennél a paraméternél.

A Blackblaze statisztikái szerint mindössze egy HGST-meghajtóban csökkent az érték 100 alá. Ebben a többszöri ellenőrzés során az érték 94 és 99 között változott. Mivel azonban az érték változása nem okozott eltérést semmiféle egyéb paraméterben, a cég szakértői arra jutottak, hogy akár a töltöttséget mérő érzékelő hibája is okozhatja az eltéréseket. A merevlemez egyébként hibátlanul működött.

Nincs szignifikáns különbség – egyelőre

A vizsgálat során 8-10-12 terabájtos héliumos meghajtókat hasonlítottak össze 8 terabájtos levegővel töltött meghajtókkal. A statisztikák szerint az egy évre vetített meghibásodási arányban (AFR – Annual Failure Rate) egyelőre nem mutat szignifikáns különbséget a két rendszer.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a héliummal töltött merevlemezekről egyelőre jóval kevesebb tapasztalat áll rendelkezésre (a Drive Days az adott típusú merevlemezek együttes működési idejét jelzik), mint a levegővel töltöttekről. A tárolócég szakértőjének azonban az a hipotézise, hogy hasonló terhelés mellett hosszabb távon a héliumos meghajtók jobb évesített hibaaránnyal – értsd: kevesebb meghibásodással – működnek majd, mint a hagyományos merevlemezek.

A kérdés már csak az, hogy megéri-e az árkülönbözetet a héliumos technológia. Ezek a merevlemezek még mindig meglehetősen húzós árúak, de a hosszabb távú tervezésnél azt is figyelembe kell venni, hogy a gigabájtra vetített merevlemezár csökkenése az utóbbi években igencsak belassult. A Blackblaze erről is készített statisztikát (lásd az alábbi grafikont): 2009-2011-es időszak lényegében feleződött a gigabájtra vetített merevlemezár.

Így változott a merevlemezek 1 GB-ra veített ára a Blackblaze-nél 2009 első negyedévétől 2017 második negyedévéig

A 2011 őszén bekövetkező thaiföldi árvizek, melyek több gyárat is letaroltak, azonban ismét megdrágították a merevlemezeket. A 2011-es árszintet csak 2013-ban érték el újra. Az árcsökkenés katasztrófa előtti dinamikája azonban már nem tér vissza, sőt egyre lassuló tendenciát mutat.