Sürgősen rá kell lépniük a gázra, különben mesterséges intelligencia tekintetében egy technológiai nagyhatalom a fejlődő országok szintjére csúszhat.

A Reuters hétfőn közölt összeállítást arról a pánikhangulatról, ami Japánban már a piaci szereplőket és a kormányzatot is elkapta az MI-technológiák fejlesztésével és alkalmazásával kapcsolatban. A világ harmadik legnagyobb gazdasága a jelek szerint közel sem rendelkezik hozzá elég szakemberrel, hogy a belátható jövőben versenyképes maradjon ezen a területen, amit pedig mára mindenki a versenyképesség alapvető feltételének tekintene.

Papíron egyébként a japánok nem állnak rosszul, ha azt vesszük, hogy a legtöbb mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabadalmat jegyző cégek listáján az első 20 között 12 japán társaságot találhatunk: a World Intellectual Property Organization 2019-es adatai szerint a Toshiba, az NEC, a Panasonic, a Sony vagy a Toyota is az élmezőnybe tartozik. Azonban amíg az USA-ban már 2016-ban nagyszabású programot hirdettek az MI-fejlesztések felfuttatására, és 2017-ben Kínában is kihirdették a globális vezető szerepet célzó állami programot, addig Japánban nem sok minden történt ebben a vonatkozásban.

A csúcson nincsenek bérelt helyek 

A Reuters beszámolója 2017-es becsléseket idéz, amelyek szerint Japánban az állami és vállalati beruházásokat nagyjából 150 milliárd dollárnak megfelelő összegre tették azz informatikai és telekommunikációs ágazatban. Ez mindössze 12 százalékos emelkedést jelent 1994-hez képest, miközben az Egyesült Államokban például a háromszorosára, 655 milliárd dollárra növekedtek ugyanezek a kiadások. A múlt hónapban a SoftBank csoportot irányító Szon Maszajosi egyenesen a fejlődő országok közé sorolta Japánt a jelenleg zajló technológiai forradalom talán legfontosabb aspektusában.

Abe Sinzó miniszterelnök eközben nagyszabású tervet jelentett be 250 ezer MI-szakértő 2025-ig való kiképzésére, amit sokan életszerűtlennek tartanak már csak amiatt is, hogy ehhez a megfelelő számú oktatóra is szükség lenne. Nem véletlen, hogy a japán felsőoktatást számtalan kririka éri. A statisztika alapján már tavaly is 220 ezer informatikus hiányzott az ottani munkaerőpiacról, 2030-ra pedig ez a szám 790 ezerre növekedhet, a hiányterületek között pedig nyilván előkelő helyen áll az MI vagy az adattudomány. A World Intellectual Property Organization ehhez képest nemrég közölte, hogy a friss MI-szabadalmak tekintetében a legtermékenyebb 20 tudományos szereplő közül 17 működik Kínában.

A mennyiség és a minőség kérdésére persze az ilyen összehasonlítások nem térnek ki, de az tény, hogy a japán nagyvállalatok egyelőre csak lassan állnak irányba. A Sony és más technológiai óriáscégek igyekeznek minél több külföldi szakembert magukhoz csábítani, és ennek érdekében hajlandóak magasabb fizetéseket ajánlani a kiszemelt mérnököknek. A sikerhez azonban a vállalati kultúra alapvető átalakítására lenne szükség, hogy az informatikai terület ismét menő legyen, ne pedig az alulfizetett, éjszakába nyúló túlórák szinonimája.

Légkondigyártó mutatja az utat

A hírügynökség riportja helyi szakértőket idéz, akik szerint a szakmai és anyagi elismerés szempontjából is egyre élesebb a küzdelem mind a pályakezdőkért, mind a tapasztalt szakemberekért vagy a külföldi munkavállalókért. A Sony a mesterséges intelligencia vonatkozásában már majdnem negyedével többet fizet a specializált informatikusoknak, és a Toshiba is átalakította javadalmazási rendszerét, de a belső képzések egyelőre csak pár napos vagy pár órás tanfolyamokat kínálnak.

Utóbbi területen rendhagyó módon a Daikin szolgáltat mintát a nála tehetősebb japán techcégeknek. A légkondicionáló berendezések gyártásában globális piacvezető vállalat a maga 37 milliárd dolláros cégértékével már bőven nem kisvállalkozás, de a legjobb szakemberek levadászásában semmiképpen sem veheti fel a versenyt a Sony szintű riválisokkal. Éppen ezért nekilátott, hogy 2022-re több mint ezer saját alkalmazottját MI-szakértővé képezze, tekintet nélkül azok előéletére - az első százas csoport már meg is kezdte a fél évig tartó, egyetemi oktatók által vezetett tanulmányokat, hogy aztán újabb fél éven keresztül gyakorlati tapasztalatokat szerezzen.

A Daikin nem informatikai profilú társaság, jövőjét mégis a mesterséges intelligenciára és az adattudományra alapozná. Üzleti modelljében erre épülne mind a gyártási folyamatok, mind a termékei által nyújtott funkciók fejlesztése: a Reuters a cég vezetőjét idézi, aki szerint ha az autógyártók a "mobilitás mint szolgáltatás" modellt követik, akkor a Daikin a "levegő mint szolgáltatás" jegyében tervez előfizetéses, MI-alapon automatizált, a temperálástól a levegő minőségének javításáig terjedő szolgáltatásokat otthoni és üzleti felhasználóknak.

A Daikin vezérigazgatója a Reutersnek nyilatkozva kifejtette, hogy a társaság megpróbálja kínai vagy indiai szakemberekkel is feltölteni a szükséges helyeket, de a legnagyobb tehetségek elhalászásában nem igazán lehet partiban az Egyesült Államokban működő piaci szereplőkkel. Így inkább házon belül oldaná meg, amit csak lehet, a fizetésemelésekkel pedig a kiképzett mérnökök lojalitását erősítené. A program költségei természetesen nem publikusak, de a fenti nagyságrendekből kiindulva mindenképpen jelentős beruházásnak tűnik a Daikin részéről.

Közösség & HR

Olivia mindent kifecsegett a McDonald's-nál

Több tízmillió álláskereső személyes adatai kerültek veszélybe a Paradox.ai által létrehozott McHire oldalon, ahol a sebezhetőséget feltáró biztonsági kutatók taroltak az 123456 jelszóval.
 
A kompromittált rendszerek, a dark weben felbukkanó ügyféladatok vagy a zsarolóvírus-kampányok következményei már a vezérigazgatói és pénzügyi igazgatói irodában csapódnak le – jogi, reputációs és üzleti szinten is. Lehet és kell is védekezni ellene.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.