A Reuters hétfőn közölt összeállítást arról a pánikhangulatról, ami Japánban már a piaci szereplőket és a kormányzatot is elkapta az MI-technológiák fejlesztésével és alkalmazásával kapcsolatban. A világ harmadik legnagyobb gazdasága a jelek szerint közel sem rendelkezik hozzá elég szakemberrel, hogy a belátható jövőben versenyképes maradjon ezen a területen, amit pedig mára mindenki a versenyképesség alapvető feltételének tekintene.

Papíron egyébként a japánok nem állnak rosszul, ha azt vesszük, hogy a legtöbb mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabadalmat jegyző cégek listáján az első 20 között 12 japán társaságot találhatunk: a World Intellectual Property Organization 2019-es adatai szerint a Toshiba, az NEC, a Panasonic, a Sony vagy a Toyota is az élmezőnybe tartozik. Azonban amíg az USA-ban már 2016-ban nagyszabású programot hirdettek az MI-fejlesztések felfuttatására, és 2017-ben Kínában is kihirdették a globális vezető szerepet célzó állami programot, addig Japánban nem sok minden történt ebben a vonatkozásban.

A csúcson nincsenek bérelt helyek 

A Reuters beszámolója 2017-es becsléseket idéz, amelyek szerint Japánban az állami és vállalati beruházásokat nagyjából 150 milliárd dollárnak megfelelő összegre tették azz informatikai és telekommunikációs ágazatban. Ez mindössze 12 százalékos emelkedést jelent 1994-hez képest, miközben az Egyesült Államokban például a háromszorosára, 655 milliárd dollárra növekedtek ugyanezek a kiadások. A múlt hónapban a SoftBank csoportot irányító Szon Maszajosi egyenesen a fejlődő országok közé sorolta Japánt a jelenleg zajló technológiai forradalom talán legfontosabb aspektusában.

Abe Sinzó miniszterelnök eközben nagyszabású tervet jelentett be 250 ezer MI-szakértő 2025-ig való kiképzésére, amit sokan életszerűtlennek tartanak már csak amiatt is, hogy ehhez a megfelelő számú oktatóra is szükség lenne. Nem véletlen, hogy a japán felsőoktatást számtalan kririka éri. A statisztika alapján már tavaly is 220 ezer informatikus hiányzott az ottani munkaerőpiacról, 2030-ra pedig ez a szám 790 ezerre növekedhet, a hiányterületek között pedig nyilván előkelő helyen áll az MI vagy az adattudomány. A World Intellectual Property Organization ehhez képest nemrég közölte, hogy a friss MI-szabadalmak tekintetében a legtermékenyebb 20 tudományos szereplő közül 17 működik Kínában.

A mennyiség és a minőség kérdésére persze az ilyen összehasonlítások nem térnek ki, de az tény, hogy a japán nagyvállalatok egyelőre csak lassan állnak irányba. A Sony és más technológiai óriáscégek igyekeznek minél több külföldi szakembert magukhoz csábítani, és ennek érdekében hajlandóak magasabb fizetéseket ajánlani a kiszemelt mérnököknek. A sikerhez azonban a vállalati kultúra alapvető átalakítására lenne szükség, hogy az informatikai terület ismét menő legyen, ne pedig az alulfizetett, éjszakába nyúló túlórák szinonimája.

Légkondigyártó mutatja az utat

A hírügynökség riportja helyi szakértőket idéz, akik szerint a szakmai és anyagi elismerés szempontjából is egyre élesebb a küzdelem mind a pályakezdőkért, mind a tapasztalt szakemberekért vagy a külföldi munkavállalókért. A Sony a mesterséges intelligencia vonatkozásában már majdnem negyedével többet fizet a specializált informatikusoknak, és a Toshiba is átalakította javadalmazási rendszerét, de a belső képzések egyelőre csak pár napos vagy pár órás tanfolyamokat kínálnak.

Utóbbi területen rendhagyó módon a Daikin szolgáltat mintát a nála tehetősebb japán techcégeknek. A légkondicionáló berendezések gyártásában globális piacvezető vállalat a maga 37 milliárd dolláros cégértékével már bőven nem kisvállalkozás, de a legjobb szakemberek levadászásában semmiképpen sem veheti fel a versenyt a Sony szintű riválisokkal. Éppen ezért nekilátott, hogy 2022-re több mint ezer saját alkalmazottját MI-szakértővé képezze, tekintet nélkül azok előéletére - az első százas csoport már meg is kezdte a fél évig tartó, egyetemi oktatók által vezetett tanulmányokat, hogy aztán újabb fél éven keresztül gyakorlati tapasztalatokat szerezzen.

A Daikin nem informatikai profilú társaság, jövőjét mégis a mesterséges intelligenciára és az adattudományra alapozná. Üzleti modelljében erre épülne mind a gyártási folyamatok, mind a termékei által nyújtott funkciók fejlesztése: a Reuters a cég vezetőjét idézi, aki szerint ha az autógyártók a "mobilitás mint szolgáltatás" modellt követik, akkor a Daikin a "levegő mint szolgáltatás" jegyében tervez előfizetéses, MI-alapon automatizált, a temperálástól a levegő minőségének javításáig terjedő szolgáltatásokat otthoni és üzleti felhasználóknak.

A Daikin vezérigazgatója a Reutersnek nyilatkozva kifejtette, hogy a társaság megpróbálja kínai vagy indiai szakemberekkel is feltölteni a szükséges helyeket, de a legnagyobb tehetségek elhalászásában nem igazán lehet partiban az Egyesült Államokban működő piaci szereplőkkel. Így inkább házon belül oldaná meg, amit csak lehet, a fizetésemelésekkel pedig a kiképzett mérnökök lojalitását erősítené. A program költségei természetesen nem publikusak, de a fenti nagyságrendekből kiindulva mindenképpen jelentős beruházásnak tűnik a Daikin részéről.