Több kiszerelésben érkezik a Gemini mesterséges intelligencia, ami idővel a Google minden termékében megjelenik, legfejlettebb modellje pedig a vállalati ügyfeleknek is az elérhető legjobb teljesítményt ígéri.

A Google-nél beköszöntött a mesterséges intelligencia új korszaka, a Gemini-éra – írta szerdán a társaságot és annak anyavállalatát irányító Sundar Pichai a legújabb nagy nyelvi modell (LLM) bejelentésekor. A Geminit először a Google júniusi I/O fejlesztői konferenciáján szellőztették meg, de elérhetővé csak mostantól válik a cég különféle termékeiben a Bard chatbottól kezdve egészen a Pixel 8 Pro okostelefonokig.

Valójában nem is egyetlen modellről van szó, mert a Gemini 1.0 három különböző kiszerelésben jelnik meg: a Nano az androidos eszközökön, akár offline módban is működhet, a Pro fut majd a legtöbb online szolgáltatás (így például a Bard) alatt, míg a Gemini Ultrát az adatközponti és nagyvállalati alkalmazásokhoz tervezték.

Ez így már eléggé nagy dolog

Miután a Gemini végül beépül a Google keresőjébe, hirdetési termékeibe vagy a Chrome böngészőbe, tényleg ez jelenti a Google belátható jövőjét. Bár a legújabb kori MI-őrületet az OpenAI és a ChatGPT indította el nagyjából egy évvel ezelőtt, a Google hozta létre azoknak az alaptechnológiáknak a jelentős részét, amelyekre a generatív mesterséges intelligencia fellendülése épült. Ezért is érhette hideg zuhanykánt a vállalatot, hogy a ChatGPT milyen teljesítményre képes, és milyen gyorsan zsebre tette az iparágat – a Google ezen a felálláson változtatna új termékével, ami saját elemzései szerint az OpenAI GPT-4 multimodális nagy nyelvi modelljével összemérve is kiváló teljesítményt nyújt a különféle alkalmazási területeken.

A Google DeepMind vezérigazgatója, Demis Hassabis a társaság hivatalos blogján számolt be róla, hogy összesen 32 jól bevált benchmarkot futtattak le a két modell összehasonlítására, az átfogó tesztektől kezdve az olyan próbákig, amelyek az LLM-ek képességét értékelik a Python-kódok generálásában. Hassabis ezek alapján úgy értékeli, hogy a Gemini előrébb tart a 32-ből 30 területen, bár annyit megenged, hogy a különbség nem minden esetben óriási. A Gemini legfontosabb előnye az lehet, hogy jobban érti a videókat és a hanganyagokat, amelyekkel magasabb szintű interakcióra is képes. Ez a multiszenzoros megközelítés a kezdetektől a terv része, amennyiben a Google nem képezett ki külön modelleket a képekhez és a hangokhoz.

Ez még nem annyira nagy dolog

Bár a Gemini alsóbb kiadásai a szöveges be- és kimenetekre koncentrálnak, a Gemini Ultra már képekkel, videóval és hanggal is dolgozik, sőt a fejlesztések a cselekvés és az érintés (vagyis a robotikai jellegű dolgok) irányában zajlanak. A gyártó maga is elismeri, hogy a hallucináció vagy az elfogultság problémáit nem sikerült leküzdeiük, de azt remélik, hogy a modellek annál jobbak lesznek, minél többet tanulnak. A benchmarkoknál természetesen fontosbb lesz a mindennapi felhasználás próbája, de a Google elég magabiztosnak látszik a Gemini gyorsaságát és üzemeltetési költségeit illetően, nem beszélve az olyan feladatokról, mint mondjuk a kódolás: az új AlphaCode 2 rendszer állítólag a kódolási versenyek résztvevőinek 85 százalékánál jobban teljesít.

Mindezek fényében úgy tűnik, hogy volt értelme a Google vezérkara által tavaly decemberben kiadott "vörös riasztásnak", amikor más részlegektől irányítottak át csoportokat az MI-termékek fejlesztésére, annyira valós veszélynek érezték, hogy a Microsoft hátszelével futó ChatGPT belekarmol messze legtöbb bevételt hozó üzletükbe, az online keresésbe. A kommentárok ugyanakkor megjegyzik, hogy a fenti összehasonlítások az OpenAI egy évvel ezelőtt kiadott technológiájára vonatkoznak, és a nagy dobás, a Gemini Ultra a hírek szerint legkorábban csak januárban jelenhet meg. A Google így továbbra sem vette át a kezdeményezést a versenyben, és ezzel kapcsolatban a piacot sem jellemzi általános optimizmus, ha összevetjük az Alphabet és legfőbb MI-riválisa, a Microsoft tőzsdei eredményeit.

Piaci hírek

Adott egy kiadós pofont a biztonsági hibajelentéseknek az MI

A nyílt forráskódú projekteknél, ahol a kódot gyakran önkéntesek tartják karban, hatványozottan jelentkeznek az új helyzet negatívumai.
 
A software defined network már évek óta velünk él. Csak idő kérdése volt a koncepciót kiterjesztése a WAN-okra.

a melléklet támogatója a Yettel

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.