Több mint tíz éve indított a Google egy kutatást, amiben az ideális munkahelyi vezető profilját akarták minél pontosabban meghatározni. A Project Oxygen nem öncélú kutatás volt. A rossz vezető rontja az általa irányított csapat, ezáltal a vállalat teljesítményét. Ráadásul elriasztja a tehetségeket, akikből az USA-ban is egyre nagyobb a hiány.

A vállalat szerint a kutatás megtérült. Az eredményeket felhasználták a belső vezetőképzésekben, ami érzékelhetően javított a vállalat működésén. Kimutathatóan csökkent a fluktuáció, javult a dolgozói elégedettség és a csapatok teljesítménye.

A kutatás végül tíz fontos képességet azonosított. Ami szembeötlő, hogy ezek többsége nem a szűken vett szakmai tudással, sokkal inkább az érzelmi intelligenciával kapcsolatos. Ideális vezető persze nincs, de arra lehet törekedni, hogy a kulcstényezőkben képzéssel-önképzéssel minden menedzser erősítse magát. Megjegyzendő, hogy a megállapított jó tulajdonságok meglehetősen közhelyesek, ugyanakkor egyik-másik könnyen elsikkad a napi hajtásban. (A csúcsvezetők megítéléséről és annak hatásáról legutóbb itt írtunk.)

Az ideális vezető tíz ismérve

1. Jó edző. A menedzser is csak egy ember a csapatban, aki nem tudja mindenre a választ, és nem ő tudja a problémákat legjobban megoldani. Inkább egyfajta katalizátorként kell működnie, hogy rávegye a csapatának tagjait: képességeik mozgósításával találjanak a felmerülő problémákra optimális megoldást.

2. Nem mikromenedzsel. Nagyon rossz stratégia, ha a vezető minden kérdésben maga akar dönteni. Ehelyett meg kell adnia azt a szabadságot a beosztottainak, hogy ők dönthessenek, és akár hibázzanak is – észszerű kockázatok mellett. A vezető feladata továbbá, hogy az inspiratív szellemei közeghez biztosítsa a megfelelő eszközparkot és munkakörnyezetet.

3. Inkluzív csapatot hoz létre. Nagyon fontos, hogy a munkatársak olyan közegben dolgozzanak, amely befogadja őket, és amelyben lelkileg is biztonságban érzik magukat. (Az inkluzív pedagógiát az angolszász és a skandináv országokban régóta alkalmazzák a különböző nevelési igényű gyerekek integrált oktatásában.) Ilyen közegben a biztonságérzet miatt nő a csoporttagok kockázatvállalási hajlandósága – például bátrabban állnak elő új ötletekkel –, de a csoport iránt érzett felelőssége is.

4. Produktív és eredményorientált. Mindig jó példával jár elöl, és ha kell, feltűri az inguját, és odaül a kollégái közé segíteni. Ez komoly motiváció a csapat számára.
 

5. Jó kommunikátor. Meghallgatja a beosztottait. Ezáltal jobban megérteni csapata problémáit, amikhez empátiával kell közelítenie. Ugyanakkor meg is osztja velük a fontos információkat: beosztottjai sokkal jobban tudnak azonosulnia a feladattal, ha tudják, mi miért történik, melyik döntés hátterében mi áll.

6. Támogatja beosztottjai karrierjét, és folyamatosan értékeli a teljesítményüket. Mindenki szeretne előrelépni munkájában (új ismeretek, magasabb pozíció stb.), amit a jó vezető nem veszélyként, hanem lehetőségként értékel, hiszen azt mutatja, hogy az adott kolléga motivált. Ezért segíti beosztottait személyes karriertervük megvalósításában. Nem fukarkodik a dicsérettel, és nyíltan, de konstruktívan fogalmazza meg a kritikáit.

7. Világos a stratégiája. Az ideális vezető pontosan tudja, hol tart éppen a csapata, mi az elérendő cél, és képes megmutatni az oda vezető utat is. De nem csak csapatszinten tud világos stratégiát felvázolni, hanem azt is meg tudja mutatni, hogy ebben milyen szerepe van minden egyes csapattagnak.

8. Megvannak az alapvető technikai skilljei. Lényegében ez az egyetlen kritérium, amely a szakmai kompetenciákra vonatkozik. A kutatás szerint ezt fontos is megszerezni, mert csak ezeknek az ismereteknek a birtokában tudja hatékonyan támogatni beosztottait (lásd a 4. pontot). A jó vezető éppen ezért nem ront ajtóstól a házba, ha egy terület élére kinevezik, hanem először tanul, és megérti, mi hogyan működik, kinek mi a feladata, és kialakítja azt a bizalmi légkört, amiben a beosztottjai már elfogadják az esetleges változásokra vonatkozó döntéseit.

9. Kollaboratív személyiség. Nem csak saját területében gondolkodik. Képes túllátni saját csapatán, és felismeri, hogy a csapatok kollaborációja minden közreműködő teljesítményét javítja, azaz egy szinttel feljebb is tud úgy működni, ahogy saját csapatában a kollégáitól elvárja.

10. Határozottan dönt. A jó vezető nem impulzívan, hanem a tények alapján dönt. Figyelembe veszi csapata ötleteit és lehetőségeit. Olyan döntéseket hoz, amikkel előremozdítja a dolgokat, még akkor is, ha ehhez olyan lépéseket kell tennie, amiket nem mindenki fogad el.

Valóban olyan kézenfekvő?

Bár a bevezetőben azt írtuk, hogy a fenti megállapítások közhelyesek, a kutatás hátteréből kiderül, közel sem kézenfekvőek. Amikor 2008-ban elindult a projekt, a kutatók először egy olyan hipotézisből indultak ki, ami akkoriban még meglehetősen általános volt a vállalaton belül. Nem csak az alkalmazottak, de a vállalat felső vezetése is úgy gondolta, hogy a menedzser csak egy szükséges rossz, a vállalati bürokrácia kényszerű része. Ekképpen a menedzserek nem is befolyásolják lényegesen a tényleges munkát végzők teljesítményét.

Miután azonban összevetették a menedzserek teljesítménymutatóit és a dolgozói elégedettséget vizsgáló felmérés eredményeit, kiderült, hogy a jobb teljesítményt nyújtó menedzserek csapatai is elégedettebbek és termelékenyebbek voltak. Már csak azt kellett kideríteni, hogy mitől lesz valaki jobb vezető.

Ehhez ún. kettős vak interjúkat (a pszichológiában double blind experiment néven ismert kísérlettípus) folytattak jól teljesítő és rosszul teljesítő vezetőkkel. Ennek során sem a vezető, sem az interjú készítője nem tudta az interjú pontos célját, ahogy azt sem, hogy az adott vezető melyik csoportba sorolódik.

Az eredményeket évek óta finomítják, így alakult ki a jó tulajdonságok listája. A Google amellett, hogy ezt a tudást beépítette a vezetőfejlesztési programjába, folyamatosan felül is vizsgálja a listát, amit legutóbb tavaly frissítettek. Eredetileg csupán nyolc fontos tulajdonságot azonosítottak, ami a legutóbbi kutatások alapján egészült ki tízre, sőt két korábban azonosított ismérvet is módosítottak.

A Google folyamatosan méri, hogyan értékelik vezetőiket az alkalmazottak, a kérdőívet érdemes áttanulmányozni, minden vállalati vezető számára tanulságos.