Az NMHH felméréséből kiderült, sok fogyasztó azzal sincs tisztában, pontosan milyen minimális elvárásokat támaszt otthoni és mobilos internetszolgáltatójával szemben.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) internethasználókat vizsgáló, 2022 novembere és decembere között végzett online piackutatása többek között arra szeretett volna választ kapni, hogy a fogyasztók mit várnak el minimálisan, illetve hogy értékelik a szolgáltatók által kínált internetes csomagokat. Mint kiderült, teljesen mások az elvárások az elégséges otthoni sávszélesség és a mobilinternetes adatkeret viszonylatában.

Vezetékes díjcsomagoknál a szolgáltatók a sávszélességet határozzák meg. 2022 decemberében jellemzően 250/500/1000/2000 Mbit/s maximális letöltési sebességet engedő díjcsomagokat kínáltak a nagy szolgáltatók. Mobilinternet esetén a díjcsomagokat az egy hónap alatt felhasználható adatmennyiség alapján alakítják ki. 2/3/4/10/20/50 GB-ot, illetve (belföldön) korlátlan mobilinternetet ajánlottak az újonnan szerződő számlás előfizetőknek.

A hatóság a felmérésben azt próbálta feltérképezni, hogy a fogyasztó miképpen tudja kiválasztani a számára megfelelő díjcsomagot, ami nem korlátozza zavaró módon az internetezést, de melynél nem is fizet feleslegesen olyan szolgáltatásért, amit nem használ ki.

Az NMHH az egyetemes szolgáltatásról szóló rendeletében helyhez kötött internet esetén meghatározza azt a legkisebb sebességet, mely elégséges ahhoz, hogy egy internetező levelezni, böngészni vagy akár videócsetelni tudjon. Ez az elégséges szolgáltatás a szabályozás szerint 8 Mbit/s letöltési és 2 Mbit/s feltöltési "rendes körülmények közt" elérhető sebességet jelent. Mint kiderült, a fogyasztók többsége ennél lényegesen magasabb értékeket társít az elégséges fogalmához.

Nemzeti internetminimum

Érdekes módon sokan egyáltalán nem volt képes meghatározni, pontosan milyen szolgáltatásra van igényük. A telefonjukon mobilinternetet használók harmada nem tudta, hogy számára mekkora adatkeret jelenti a minimálisan elfogadható szintet. Ugyanez az otthoni internetelőfizetőknél még jobban kidomborodott: a megkérdezettek közel fele nem volt tisztában azzal, hogy milyen sávszélesség felel meg neki.

Utóbbiak nagyobb arányát a kutatást készítő NMHH azzal magyarázza, hogy az otthoni internettel kapcsolatos elvárások bizonytalanabbak. Ha a mobilinternetes adatkeret elfogy, a szolgáltatás használhatatlanná válik, így a fogyasztó könnyen szembesül azzal, ha kicsi a csomagja. A lassú, de működő vezetékes internet viszont inkább csak bosszantó.

Az érdemi választ adók legtöbbje szerint otthoni vezetékes internetnél a 100 és 499 Mbit/s közötti (maximális, letöltési) sebesség, mobilinternetnél pedig az 1-5 gigabájtos adatkeret volt elégséges 2022 végén.
 

Fogyasztói elvárások otthoni- és mobilinternet esetében (forrás: NMHH)

 

Látható, hogy az elégségesnek gondolt otthoni internet sebessége jelentősen meghaladta az NMHH által meghatározott fentebb említett elégséges sebességet. Ellenben ha a kínálattal, vagyis az adott időszakban elérhető díjcsomagokkal vetjük össze, elmondható, hogy a lakossági fogyasztók által elvárt szolgáltatás inkább az alsó szintű díjcsomagoknak felelt meg, különösen a mobilinternet tekintetében. Vagyis a szolgáltatók nem a meglévő elvárásokat akarják teljesíteni, hanem annál magasabb szintű csomagokat kínálnak.

Mindez azonban a fogyasztók érdekét is szolgálhatja, mivel a mobilinternet-forgalom nagyon gyorsan növekszik. 2021 végén például 8 gigabájt havi forgalom jutott egy okostelefonnal használt mobilinternet-előfizetőre, 2022 végén pedig már 11 (az NMHH Mobilpiaci Jelentése alapján). Vagyis az az adatkeret, ami a mai napon még megfelel az igényeknek, egy év múlva már valóban kevésnek bizonyulhat - állapítja meg a kutatási összefoglaló.

Konzumer tech

Nem halad nagyon jól a britek MI-szuperhatalommá válása

Bár a jelenlegi kormány regnálása alatt már 100 milliárd fontra teszik az ágazatba áramló magántőke értékét, a Guardian értékelése szerint jórészt "fantombefektetésekről" van szó, az OpenAI pedig éppen most tette parkolópályára nagyszabású Stargate UK projektjét is.
 
Mesterséges intelligencia, DevSecOps, platformkonszolidáció – leggyakrabban ez a három szó hangzik el a szakértők szájából.

a melléklet támogatója a Clico

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.