A QS World University Rankings idén is elkészített a felvételizőket és az informatikusokat foglalkoztató vállalkozásokat egyaránt éredeklő ranglistáját. Továbbra is igaz, hogy az állások betöltésénél sokat nyom a latban egy menő egyetemen szerzett diploma.  

Letaszíthatatlan a trónról a MIT

A rangsor alapját egy 100-as pontrendszer jelenti amely három szemponton alapszik. Az egyik, hogy milyen vélemény alakult ki az adott intézményről tudományos körökben. Legalább ennyit számít, hogyan ítélik meg az onnan érkezők tudását a munkaadók. Továbbá az sem utolsó szempont, hogy az adott intézmény milyen nyomot hagy a kutatói szférában. Ez utóbbit többek között az intézményhez köthető publikáció mennyisége alapján mérik, de figyelembe veszik azt is, hogy mi jelenik meg az adott intézményről a különféle médiumokban.

Az informatikai oktatás szempontjából idén is az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) áll az élen. Az 1861-ben alapított intézmény már évek óta letaszíthatatlan a trónról. Egy korábbi év teljesítményéről szóló jellemzés szerint a Szilícium-völgyben dolgozók negyede innen került ki. Az egyetemnek eddigi története során több mint 80 Nobel-díjas oktatója volt. Ha viszont valaki épp a legelőkelőbb bostoni MIT-en szeretne tanulni, anyagilag is fel kell rá készülnie. Az éves költség a tandíjat, szállást és a megélhetést egybe véve meghaladja a több tízezer dollár.

Idén is szépen csillog az az ezüst a San Jose és San Francisco között elterülő Stanford University számára. A kaliforniai egyetem padjait a világ legélesebb elméjű kutatói, technológiai vállalkozói koptatták. Többek között az autózás jövőjét drasztikusan megreformálni szándékozó Elon Musk, itt találkozott a Google két alapítója, az orosz származású Szergej Brin és Larry Page is.

Európa lecsúszott a dobogóról

A két évvel ezelőtt listán Európát a dobogón még a majd ezeréves University of Oxford képviselte, idén azonban 7. helyével már nem fért fel sem a dobogóra, sem a vezető ötösfogatba, ahová egyedül az ugyancsak brit University of Cambridge-nek sikerült az öreg kontinensről bekerülnie. A többi mind az USA-ban működő egyetem, a dobogós a Carnegie Mellon University, illetve a negyedik a University of California.

A világ harmadik legjobb egyetemének számító Harvard University két éve még épphogy lemaradt a dobogóról, az azóta elért teljesítménye alapján viszont már csak a hatodik. A neves intézménybe járt Mark Zuckerberg Facebook-alapító vagy Bill Gates is - igaz, a diploma megszerzését végül egyikük sem tartotta túlságosan fontosnak, és idő előtt távoztak.

Még idén is belefért az első tízbe, de a 8.-ról a 9.-re csúszott a kontinentális Európa legjobb informatikai felsőoktatási intézménye, a svájci ETH Zurich, amely egymaga 21 Nobel-díjast adott a világnak, köztük Albert Einsteint. Az ott oktató 500 professzor és 20 ezer hallgató a világ 120 országából érkezik.

Bent tudott maradni az első tízben egyetlen ázsiaiként a szingapúri National University of Singapore (NUS), amely a legrégebbi felsőoktatási intézménye és e tekintetben a zászlóshajója az utóbbi években látványosan digitalizáló városállamnak.

A Visegrádi Négyek másik fele jobban teljesít

Magyarország nemzetközi összehasonlításban nem áll túl pozitívan. Jó hír, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) bekerült az 500-as listába: a 351-400-as sávban jegyzik. Rossz hír viszont, hogy helyezése évről évre romlik, 2016-ban a 258., 2013-ban pedig még a 151. volt. A másik negatívum, hogy idén már kimaradt a listából az ELTE, amely pedig két éve még a 400. helytől lefelé elhelyezkedők között lehetett.

Összességében azonban - épp a hazai informatikushiány enyhítésére - megmozdult valami a számítógépes ismeretek felsőfokú oktatásában Magyarországon. Mint nemrégiben beszámoltunk róla, ősztől többféle ehhez kapcsolódó új képzés is indul, többek között a BME-n és az ELTE-n.

A Visegrádi Négyek más országainak is van még hová visszakapaszkodnia. A régión belül a legjobb helyezést elérő prágai műszaki egyetem, a České Vysoké Učení Technické (CVUT) idén már csak a 201-250 közöttiek kategóriájába fért bele, két éve viszont a 151. volt. Rajta kívül még két cseh egyetem jutott az 500 legjobb közé.

Lengyelországot négy felsőoktatási intézmény is képviseli az ötszázasok klubjában, a legjobb helyezést a varsói egyetem, a Uniwersytet Warszawski érte a 251-300-as sávban. Szlovákiából viszont egyetlen egyetem sincs az elitben.