Az informatika legnépszerűbb felsőoktatási intézményei vitathatatlanul Amerikában és Nagy-Britanniában vannak: a MIT, a Stanford, a Harvard vagy az oxfordi, cambridge-i egyetem jó pár hazai pályaválasztó diák szívét is megdobogtatja. Eezek nagy múltú egyetemek kényesen vigyáznak hírnevükre, így nem véletlen, hogy évek óta őrzik előkelő helyüket a legkülönfélébb egyetemi toplistákon. A Business Insider a QS World University Rankings idei rangsorának első 50 helyezettjéből szemezgetett, utóbbi az egyik legnépszerűbb információforrás, nemcsak a felvételi előtt álló diákok körében, hanem a munkaadókat is gyakran orientálja, ha nem tudnak dönteni az állásra pályázók közül.

Számít, mit gondolnak az állást ajánló vállalatok

A rangsor alapját jelentő 100-as pontrendszer három nagyon szemponton alapszik: milyen vélemény alakult ki az adott intézményről tudományos körökben, hogyan ítélik meg az onnan érkezők tudását a munkaadók, valamint hogy az adott intézmény milyen nyomot hagy a kutatói szférában. Ez utóbbit többek között az intézményhez köthető publikáció mennyisége alapján mérik, de figyelembe veszik azt is, hogy mi jelenik meg az adott intézményrőlk a különféle médiumokban. A list első felében tarolnak az amerikai egyetemek. Az első ötven között 21 felsőoktatási intézmény az Egyesült Államokban működik. Nyolc intézmény Kínában vagy Hongkongban van. A Hongkongi Műszaki Egyetem (Hong Kong University of Science and Technology) például a 14., a kutatási eredményeivel rendre a nemzetközi hírekbe kerülő pekingi Tsinghua Egyetem pedig a 17.

Az informatikai oktatás szempontjából évek óta a legjobb teljesítmény nyújtó egyetem az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT), amely 2016-ra az elérhető százból 93,8 pontot gyűjtött. A Guardian szerint a Szilícium-völgyben dolgozók negyede innen került ki. A MIT-esek mintegy 25 800 vállalat létrehozatalában játszottak szerepet, amelyek együttvéve több mint 3 millió embert foglalkoztatnak.

Ezüstérmes a kaliforniai Stanford University, amely idei 93,2 pontjával olyan mai informatikai guruk pályáját egyengette, akik a világ jelenlegi legnagyobb technológiai vállalkozásait alapították, beleértve a Google-t, a HP-t, az Instagramot vagy a Snapchatet.

Európát a dobogón az University of Oxford képviseli. A harmadik helyre befutó majd' ezer éves intézmény a mai napig ott van a technológia élvonalában, számos sikeres startup kötődik, mint a DeepMind. Az egyetem komoly inkubációs tevékenységet is folytat. Az oxfordiak 92,5 pontot gyűjtöttek.

Mindössze 0,1 ponttal maradt le a a dobogóról az egyébként a világ legjobb egyetemének számító Harvard University, amely úgy látszik az informatika oktatásban még tud hová fejlődni. A neves intézmény padjait koptatta többek között – igaz nem egészen a diploma megszerzéséig – Mark Zuckerberg Facebook-alapító vagy Bill Gates is.

Az öreg kontinensen a svájci ETH Zurich a legjobb

A 8. helyen található a kontinentális Európa legjobb informatikai felsőoktatási intézménye, a svájci ETH Zurich, amely nem kevesebb, mint 21 Nobel-díjast adott a világnak. Az ott oktató közel 2500 egyetemi tanár kétharmada külföldi. A hallgatók körében is igen magas, mintegy 40 százalék a külföldiek aránya.

Egy év alatt két pozíciót javított, így bekerült a legjobb tízbe a szingapúri National University of Singapore (NUS), amely a legrégebbi felsőoktatási intézmény az ázsiai városállamban. Szingapúr az utóbbi években látványosan fejlődött a gazdaság digitalizálásában, amit a 35 ezres hallgatóval rendelkező NUS is támogat a maga módján. Az ázsiai intézmény 85,9 ponttal áll a 9. helyen.

A régió egyetemeit nem jegyzik az első 150 között

Utánanéztünk, hol tart ma Kelet-Európa az informatikai felsőoktatás terén, a térség mely egyetemeit jelgyik nemzetközi szinten. Az első 50-be egy sem fért be. A legelőkelőbb helyen a moszkvai Lomonoszov Egyetem áll, a legjobb 51-100 között jegyzik. Közép-Kelet-Európának még van hová javulnia, a legjobb helyezést a régióban a 151. helyen a prágai műszaki egyetem, a České Vysoké Učení Technické (CVUT) érte el. Az intézményben több mint 21 ezren tanulnak, közülük mintegy háromezren külföldiek.

A magyarországi egyetemek közül kettő szerepel az egyébként 500-as listán, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a 258. Ez önmagában nem is rossz, de az nem jó hír, hogy helyezése évről-évre romlik. A listán 2013-ban még a 151. volt, 2015-re már 50 helyett csúszott hátrébb. A QS World University Rankings szerint 20 ezres hallgatói létszámból 1400 külföldi. Az ELTE is befért még az 500-as elit körbe, igaz csak a 400. helytől felfelé elhelyezkedők között.
 

A lista adatai szerint jellemzően a nyugati egyetemeken jóval több külföldi tanul, több intézménynél ők adják a hallgatók 40-50 százalékát. Ugyanez a mutató a régióban nem éri el a 10 százalékot sem. A nyugati intézményekben a tanárok között is sok a vendégoktató, gyakran a kétharmaduk, a közép-európai egyetemeken pedig jó esetben 5 százalék. A közép-kelet-európai egyetemeken viszont az egyetemi oktatók többsége legalább PhD címmel rendelkezik.

Mennyibe kerül egy menő diploma?

Milyen költségekre kell felkészülnie annak, aki valamelyik külföldi egyetemen szeretne informatikát tanulni? Kiválasztottunk néhány intézményt, megnéztük és átszámítottuk dollárra, hogy mennyi az annyi a bachelor diploma megszerzéséhez? A legtöbb egyetem nemcsak a tandíjat tünteti fel, hanem a szállás és a megélhetés várható költségét, továbbá azt is, hogy a pénzügyi terheket milyen alapítványi, állami vagy egyéb támogatással lehet csökkenteni. Ez természetesen országonként más és más.

Ha valaki épp a legelőkelőbb bostoni MIT-en szeretne tanulni, anyagilag is fel kell rá készülnie. Az éves költség a tandíjat, szállást és a megélhetést egybe véve meghaladja a 63 ezer dollárt, ebből közel 50 ezer maga a tandíj. Cserébe az egyetem campusán nagy valószínűségel bele lehet futni Nobel-díjasokba. Az egyetemnek eddigi története során több mint 80 Nobel-díjas oktatója volt. Az egyetem színvonalát is jelzi, hogy tavaly például a MIT egykori diákjának, Paul Modrich-nak ítélték a kémiai Nobel-díjat, míg az informatikai Nobel-díjaként  számon tartott Turing-díjat 2014-ben az egyetem mesterséges intelligencia laborjának vezetője, Michael Stonebraker nyerte el.

Ha valaki a tengeren innen szeretne menő helyen informatikusi diplomát szerezni, és mondjuk az EU-ból éppen kifelé tartó szigetországi Cambridge-et választja, még jövőre is elegendő az uniós diákokra érvényes tarifát fizetnie. Ez sem kevés azonban, dollárra átszámítva évi 23 ezerbe kerül a tandíj, a szállás és a megélhetés. (Az egyetem honlapja ugyanakkor már figyelmeztet arra, hogy a Brexit az oktatási költségek szempontjából 2018-tól hátrányosan fogja érinteni az európai diákokat.)

A tizes toplistán szereplő szingapúri NUS is megkéri az ott szerezhető tudás árát. A költségeket szemeszterenként adja meg az egyetem honlapja. Az alapján egy év (két szemeszter) legalább 25 ezer dollárt kóstál.

Ennél jóval szerényebb summát kér a régió legjobb  egyeteme, a prágai műszaki egyetem. A CVUT honlapján közzétett adatok szerint az éves tandíj az informatika szakon mintegy 5200 dollár, ehhez jön még hozzá a 8150 dollárra becsült szállás és megélhetési költség. Lehet és érdemes próbálkozni.