Pár napja jelentette be a Vodafone Csoport, hogy különválasztja hálózata aktív és passzív elemeit, és utóbbit, azaz az adótornyokat önálló cégbe szervezi a teljes európai piacon. A tíz országban közel 62 ezer adótornyot üzemeltető vállalat, amit egyelőre TowerCo néven emlegetnek, 2020 májusában kezdi meg működését. Ha a következő másfél évben a piaci viszonyok alakulása is lehetővé teszi, akkor a céget tőzsdére is vinnék.
A TowerCo kizárólag az adótornyok passzív elemeit, magukat a tornyokat, az áramellátó egységeket, valamint az aktív elemek elhelyezésére szolgáló konténereket kezeli.
Mint a döntésről kiadott közlemény írja, tavaly novemberben fogtak hozzá a passzív elemek portfóliójának felülvizsgálatához, hogy optimalizálhassák az eszközkihasználást. Ennek során nemzeti piacokra lebontva vizsgálták azt is, hogy miként lehet a toronyhálózat egy részét értékesíteni. Az átvilágítás során arra jutottak, hogy a tornyok az önálló cégbe szervezéssel bevételtermelésre is alkalmasakká válnak. A bevételek elsősorban a tornyok bérbeadásából jöhetnek.
Mégis a páneurópai hálózat felé tartunk?
Még a kanyarban sem volt az 5G, de az európai szolgáltatók már egy páneurópai hálózatban gondolkodtak. A szegmentált európai piacon ugyanis sokkal rosszabb hatékonysággal lehetett működtetni a mobilhálózatokat, mint a nagy egységes piacokon, pl. az USA-ban vagy épp a Távol-Keleten. A legnagyobb szolgáltatók már 2012-ben felvetették az EU akkori illetékesének, Joaquin Almuniának, a második Barroso-bizottság versenyjogi biztosának, az európai távközlési hálózatok egységesítését.
Akkor még olyan elképzelésről lehetett hallani, hogy a szolgáltatók összevonhatnák a hálózatukat, amit aztán nagykereskedelmi alapon bérelhetne bármelyik szolgáltató. A javaslat pénzügyi ösztönzőkkel is számolt, hogy az operátorok szívesebben adják be hálózatukat a közösbe.
Bár ez a terv végül is nem valósult meg, mivel a ágazat teljes szabályozását – beleértve a spektrumpolitikát is – egyelőre nem uniós hatáskör, helyi szinten megindult egyfajta konszolidációja a hálózatoknak (lásd például Magyarországon a Telekom és a Telenor 2015-ös hálózatmegosztási megállapodását). De ebbe az irányba mutat a Telenort is tulajdonló cseh PPF modellje: különválasztották a cseh és szlovák O2 hálózatának üzemeltetését és a távközlési szolgáltatás nyújtását.
Az 5G sürgetőbbé teszi a hálózatmegosztást
A Vodafone mostani lépése nagyon fontos lehet az 5G-s hálózatok kapcsán ismét egyre fontosabb hálózatmegosztás szempontjából. A Vodafone már több hálózatmegosztási megállapodást is kötött a hálózatok aktív elemeire is. Olaszországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában is élnek már ilyen megállapodások.
Mint azt egy pár hónapja tartott sajtóbeszélgetésen Drozdy Győző, a Telenor vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese, kifejtette, az 5G szabvány is a hálózatmegosztás irányába tolja a piac szereplőit, mivel eleve tartalmazza a hálózatmegosztásra vonatkozó specifikációkat, de maguknak az operátoroknak is van erre igényük a költségek optimalizálása miatt.
Mivel az 5G-s hálózatoknál jóval sűrűbben kell elhelyezni a bázisállomásokat, mint az előző generációknál, a hálózatmegosztásban valóban komoly költségcsökkentési lehetőség van, ráadásul nem befolyásolja a hálózat sebességét, mert a megosztható hálózati elemek sokkal szélesebb frekvenciatartományokat képesek kezelni, mint amennyit egy operátor ki tud használni.
A NIS2-megfelelőség néhány technológiai aspektusa
A legtöbb vállalatnál a megfeleléshez fejleszteni kell a védelmi rendszerek kulcselemeit is.
CIO KUTATÁS
TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?
Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »
Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak