Sztorizós visszatekintéssel kezdte Drozdy Győző vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettes és Koller György műszaki vezérigazgató-helyettes a Telenor sajtótájékoztatóját, melyet abból az alkalomból rendezett a szolgáltató, hogy majdnem pontosan 25 éve, 1994. március 27-én indítottal el mobilszolgáltatását, akkor még Pannon GSM néven.

Mint Drozdy Győző mondta, ugyan csak három nappal, de így sikerült megelőzniük a starttal a Westel 900-at. Az 1993 augusztusában zárult frekvenciapályázaton meglepetés-győztes volt a skandináv gyökerű, öt külföldi távközlési vállalatot és három magyar céget tömörítő Pannon GSM konzorcium. Ehhez képest viszonylag gyorsan, a következő év márciusára üzemképes volt a cég 22 bázisállomása.

Drozdy illusztrálandó, hogy akkor még mennyire nem tudták felmérni, milyen üzleti lehetőségek vannak a technológiában, elmesélte: az első üzleti tervekben még az ezredfordulóra is csak 50-100 ezer előfizetővel számoltak, ehhez képest – a hazai vezetékes hálózat fejletlensége miatt is – már 1998-ra elérték az egymilliós ügyfélszámot.

Arról már Koller György beszélt, hogy a versenyben a Pannon GSM komoly hendikeppel indult, mivel a Westel 900-nak már működött a nagyobb vidéki városokban az a mikrohullámú hálózata, amire rá tudta ültetni a szolgáltatást. A megoldást végül egy olyan, a norvég Telenornál kifejlesztett technológia hozta, amellyel sikerült hetek alatt a szolgáltatásra alkalmassá tenni az Antenna Hungária hálózatát.

A mobilnet fejlesztése a legfontosabb

A visszatekintésnél azonban fontosabb volt a jövő. Drozdy három olyan területet említett, melyre a Telenor a továbbiakban is kiemelt figyelmet fordít: az ügyfélközpontúság, az adatközpontúság (a Hipernet fejlesztése) és a munkáltatói márka erősítése. A adatközpontúság azt jelenti, hogy értelemszerűen a Telenor is készül az 5G-re, és tervezi újabb frekvenciák szerzését (a pályázati folyamat előkészítése már elindult az NMHH-nál). A mobil adatátvitel már a 4G-nél megmutatta, hogy képes teljes mértékben helyettesíteni a vezetékes adatátvitelt, és ez különösen így lesz az 5G esetében. A fejlesztésekhez azonban sok szakemberre is szükség van, ezért is fontos az employer branding.

Ahogy a mobil személyessé tette a hanghívást azzal, hogy maga a készülék is személyhez kötött – azaz ha egy számot "tárcsázunk", pontosan tudjuk, kit hívunk –, ugyanez fog egyre inkább érvényesülni az adatátvitelnél is. Ezzel kapcsolatban újságírói kérdésre Koller Görgy elmondta, hogy másfél évtizede rendre felmerül, hogy fenntartható üzleti modell-e a mobile only, azaz hogy egy szolgáltató nem épít ki a mobil mellé vezetékes hálózatot is. Távlatilag azonban ez egyre inkább fenntartható lesz, mivel az 5G olyan átviteli sebességet biztosít, amivel kiváltható az optikai hálózat, és extrémen alacsony késleltetésű, közel valós idejű kommunikációt biztosít.

Szintén felvetődött a hálózatmegosztás kérdése. Erről azonban mindaddig nincs értelme tárgyalásokat folytatni, amíg nincsenek meg a frekvenciák – mondta Drozdy. Ugyanakkor előnyei miatt van igényük erre az operátoroknak. Maga az 5G szabvány is a hálózatmegosztás irányába tolja a piac szereplőit, mivel eleve tartalmazza a hálózatmegosztásra vonatkozó specifikációkat. Korábban, például a 4G esetében, külön kellett megoldani, például amikor 2015-ben a Telekommal kötöttek hálózatmegosztási megállapodást.

Mivel az 5G esetében jóval sűrűbben kell elhelyezni a bázisállomásokat, a hálózatmegosztásban komoly költségcsökkentési lehetőség van, ráadásul nem befolyásolja a hálózat sebességét, mert a megosztható hálózati elemek sokkal szélesebb frekvenciatartományokat képesek kezelni, mint amennyit egy operátor ki tud használni. A szolgáltatásdifferenciálást mindez nem érinti, az ugyanis a maghálózaton történik – hangsúlyozta Drozdy.

Bevált a ZTE

A hálózatfejlesztéssel kapcsolatban adódott a kérdés, hogy jó ötlet volt-e annak idején kínai hálózati berendezésgyártót választani a fejlesztésekhez, illetve mi lesz az 5G-s fejlesztéseknél a stratégia. Koller szerint – aki személyesen is részt vett annak idején a trágyalásokban – a ZTE egyértelműen jó választás volt, amit az is igazol, hogy nem csak a magyar hálózatok általában, hanem önmagában a Telenoré is a világ élvonalába tartozik a sebességét illetően az OpenSignal felméréseiben. A kínai gyártók megítélésében a Telenor is az Unió álláspontját követi, és az EU az amerikainál megengedőbb álláspontot képvisel. Jelenleg a világon négy vállalat szállít hálózati eszközöket, abból kettő kínai – mondta Drozdy. Ha a Huawei és a ZTE kiesne a versenyből, az nagy valószínűséggel a fejlesztések lassulását és a berendezésárak emelkedését hozná magával.

Az NMHH által elindított 5G-s frekvenciapályázattal kapcsolatban felmerült, hogy elképzelhető-e az osztrák modell: ott tizenkét régióra osztották az ország területét, így a három nagy szereplő mellett a kisebb szereplők is frekvenciához jutottak. Drozdy nem tud ilyen szándékról, de szerint ez az ország méretéből és az 5G szabvány bázisállomás-igényeiből adódóan tévút lenne.

A két vezető arról is beszélt, hogy erősíteni kívánják az együttműködésüket olyan alkalmazásfejlesztő cégekkel, melyek a mobil hálózatra különböző ágazatspecifikus szolgáltatásokat készítenek. Ilyen partner például az Itineris Kft., amely a közelmúltban mutatta be a Hipernetre fejlesztett rendszerét. A WayQuest műholdas flottakövető rendszer a mezőgazdasági cégeknek segít a munkagépeik valós idejű monitorozásában, a művelésből kihagyott vagy nem indokolt átfedéssel megművelt területek feltárásában stb. Drozdy lapunknak elmondta, az alkalmazásfejlesztést partnerekkel képzelik el, inkább bevonzani szeretnék az alkalmazásszolgáltatókat, és nem konkurálni velük.