Közösen fejlesztik és üzemeltetik a 800 MHz-es 4G-s hálózatukat az egész országban, kivéve Budapestet.

Megállapodott a Magyar Telekom és a Telenor Magyarország, hogy Budapest kivételével az ország egész területén közösen fejleszti és üzemelteti 800 MHz-es 4G mobilhálózatát. Ezzel mindkét szolgáltatónak javul a 4G-s lefedettsége, és az ügyfeleik kétszer nagyobb kínált sebességű mobilinternet szolgáltatást vehetnek igénybe. Ez azonban nem érinti a szolgáltatók versenyét a kiskereskedelmi piacon – áll a megállapodásról kiadott közleményben.

A sebességnövekedést az teszi lehetővé, hogy az ügyfelek a két cég ügyfelei egyaránt az összevont, 20 MHz-es frekvenciablokkot használhatják.

A Telenor a Dunántúlon, a Telekom pedig az ország fennmaradó részén építi ki és üzemelteti a 800 MHz-es 4G-s hálózatot. A két cég összesen 800-800 bázisállomást épít ki 2015 végéig. A megállapodás részeként a szolgáltatók a 800 MHz-es sávban használt frekvenciablokkjaikat a másik szolgáltató által lefedett országrészben a másik szolgáltatónak bérbe adják.

A megállapodásra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is rábólintott.

Európában már ezt nyomják egy ideje

A távközlési hálózatok konszolidációja évek óta visszatérő téma az Európai Unióban. A legnagyobb európai szolgáltatók, közük Deutsche Telekom, a France Telecom, a Telecom Italia és a Telefónica, már 2012-ben tárgyalásokat folytattak az EU távközlési illetékesivel arról, hogy egységesíteni kellene az európai távközlési hálózatokat, elsősorban költségcsökkentési megfontolásokból. Az egységesítés ugyanis lehetővéá teszi a hálózatmegosztást, amivel épp az operátorok legnagyobb kiadásit jelentő hálózatfejlesztés költségei faraghatók le.

Érdekes ugyanakkor, hogy az Egyesült Államokban ezt a lehetőséget a szolgáltatók elvetették, mivel megkülönböztető minőségi tényezőként tekintenek a saját hálózatra. Igaz ugyanakkor, hogy az USA távközlési piacán lezajlott egy konszolidációs folyamat, amelynek az operátorok és ügyfeleik is élvezhetik az előnyeit: a szolgáltatók gazdaságosabban működő hálózatokat üzemeltethetnek magas nyereségrátával, miközben az ügyfelek olcsóbban juthatnak a szolgáltatáshoz.

A konszolidációs folyamat egyébként Európában is elindult néhány éve (Egyesült Királyságban T-Mobile-Orange fúzió, vagy Németországban az O2 és az E-Plus összeolvadása). Ugyanakkor a piac még mindig rendkívül szegmentált. A konszolidáció egyik lehetséges – átmeneti – formája is lehet a hálózatmegosztás.

Már van jó példa

Az ilyen jellegű együttműködésekre egyébként már vannak gyakorlati példák. Romániában például az Orange és a Vodafone kötött erre szerződést másfél éve. Az ötlet egyébként Magyarországon sem új. 2012 végén egy háttérbeszélgetésen a Telenor szakértői arról beszéltek, hogy bár a már kiépített hálózatok esetében kicsi az esély a hálózatmegosztásra, mert az eltérő berendezésszállítók miatt költséges lenne az összehangolás, az újonnan kiépülő hálózatok esetében van erre esély Magyarországon is.

A most bejelentett együttműködésnek köszönhetően a Telekom 2015 végére a korábban bejelentett 93 helyett várhatóan 97 százalékra, a Telenor pedig 95 százalékra növeli az országos kültéri lakossági 4G lefedettségét.

Mobilitás

950 milliárd dolláros üzleteket tervez a Big Tech a koreai csipgyártókkal

Hosszú távú megállapodásokat jelentettek be mesterséges intelligenciát működtető csipek szállításáról és az infrastruktúra fejlesztéséről, nehogy lassítaniuk kelljen az egyre mélyülő ellátási hiány közepette.
 
Hirdetés

Öt kérdés, amelyet érdemes feltenni felhőplatform-választás előtt

Egy felhőplatform értékét nemcsak a szolgáltatásai határozzák meg, hanem az is, hogy egy kritikus helyzetben mennyire képes támogatni a vállalat működését.

Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.