Változtatna a mobil bázisállomások jelenlegi építési engedélyezési rendszerén a Telenor. A szolgáltató szerint gördülékenyebb lehetne az operátorok számára a hálózatok fejlesztése, ha az ezzel kapcsolatos ügyek ismét a távközlési szektor felügyeletét ellátó szerv, az NMHH hatáskörébe kerülnének.
Évi több száz új bázisállomással bővíti mobilhálózatát a Telenor Magyarország. Az ezekhez szükséges telepítési engedélyek beszerzése az utóbbi időben a korábbiaknál nehézkesebbé vált, mivel az ezzel kapcsolatos ügyeket az operátoroknak már a helyi önkormányzatokkal kell intézniük, ezek gyakorlata pedig túl szigorú, és közelről sem mondható egységesnek – hangzott el a szolgáltató mai háttérbeszélgetésén.
A cég szakértői szerint megoldást jelenthetne, ha a jelenlegi szabályozást úgy módosítanák, hogy a bázisállomások létesítéséhez kapcsolódó építési szakhatósági engedélyezési feladatokat a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) látná el. Így működött a rendszer a távközlési hatósági felügyeletét ellátó elődszervezeteknél, az NHH-nál és a HíF-nél is – emelték ki a Telenor hálózatfejlesztési szakemberei.
Folyamatos hálózatbővítés ■ Mint ismeretes, a többi hazai mobilszolgáltatóhoz hasonlóan az utóbbi két évben a Telenornál is
nagyszabású hálózatmodernizáció zajlott le, amelynek során egyfelől lecseréltek 2849 már meglévő bázisállomást, valamint újonnan telepítettek további 473-at. A bázisállomások építésének az átfutási ideje átlagosan másfél év, de részben a már említett engedélyezési nehézségek miatt van példa ennél jóval hosszabb határidőre is. Az újak telepítésénél a fő hívószó a térerő növelése, de számít az átviteli sebesség gyorsítása is.
Szó esett a külföldi gyakorlatban már nem ismeretlen szolgáltatói hálózatmegosztás hazai megvalósításának a lehetőségéről. A Telenor szerint a meglévő hálózatok kapcsán erre a következő néhány éven belül kevés az esély, mivel mindhárom mobilszolgáltató mostanában fejezte be a korszerűsítésüket, a hálózatok élettartama pedig átlagban hét év. Ráadásul mindhárman különböző szállítót választottak hozzá. Márpedig a hálózatmegosztás „alfája”, hogy közös legyen a berendezés szállítója.
Közös jövő? ■ Ugyanakkor nem tartják kizártnak ezt a kiépítés előtt-alatt álló új generációs (LTE) hálózatoknál. A törvényi szabályozás megadja hozzá az alapot, bár a végrehajtási rendeletek még hiányoznak hozzá. Így egyelőre marad a passzív „hálózatmegosztás”, ami abban merül ki, hogy a hazai szolgáltatók a bázisállomások, antennák helyszínéül igyekeznek közösen bérelt helyeket találni – hangzott el a cég törökbálinti székházában.
