Az amerikai és a nemzetközi sajtó rengeteget foglalkozik az Elon Musk-féle "hatékonyságminisztérium", a DOGE (Department of Government Efficiency) ténykedésével, az átgondolatlannak tűnő elbocsátásokkal, átszervezésekkel. Így aztán érthető, hogy arra már kevesebb figyelem irányult, amit a DOGE társvezetője, Vivek Ramaswamy nyilatkozott a közelmúltban: a DOGE küldetésének sikere attól függ, hogy sikerül-e a szövetségi kormányzat informatikáját korszerűsíteni.

Ha ebből kivonjuk az "akinek kalapácsa van, mindent szögnek néz" problémát, elég könnyű belátni: Ramaswamy mondataiban sok igazság van. Erre figyelmeztet Dombi Gergely is, a január végén 2,3 millió euró magvető tőkét bevonó Kodesage ügyvezetője a cég hivatalos blogján megjelent posztjában.

Mint írja, amerikai kormányzati jelentések is rendre megemlítik, hogy több kritikus szövetségi IT-rendszer több mint 50 éves, és emiatt fenntartása óriási összegeket emészt fel. Ezek az elemzések elsősorban a technológia elavultságára koncentrálnak – pl. hogy COBOL-ban íródtak –, de Dombi szerint a történet közel sem ilyen egyszerű. (Fontos megjegyezni, hogy a Kodesage olyan mesterségesintelligencia-alapú eszközöket fejleszt, melyek segítségével a legacy rendszerek korszerűsíthetők.)

A COBOL rendszerek esetében sem a COBOL nyelv ismerete a lényeg (bár az sem elhanyagolható eleme a történetnek). A probléma a rendszer konkrét fizikai korlátainak, a kód üzleti logikájával való kölcsönhatásainak és millió más kontextuális tényezőnek a megértése. Azaz "a kihívás nem maga a COBOL, hanem az évtizedek alatt felhalmozódott, mélyen beágyazott tudás megértése" – írja Dombi.

Minden legacy rendszerre igaz

Szerinte nem szabad csak a technikai szempontokra összpontosítani. Egy ilyen projekt akkor lehet sikeres, ha feltárjuk és megértjük az üzleti koncepciók, függőségek és technikai megoldások bonyolult hálózatát.

Ezt persze közel sem egyszerű feladat. Egyrészt akadály lehet, hogy a kritikus üzleti logikát olyan régi programozási nyelven írták, amiből az nehezen visszafejthető. De problémát jelenthet a dokumentáció hiánya (ami egyébként rövidebb időtávon is gyakran előkerül a belső fejlesztésű rendszereknél, például amikor kilép a rendszer egyik kulcsfejlesztője).

De vannak a vállalatok belső rendszereiben is rejtett függőségek, melyek nehezítik a változást (ha itt módosítunk, nem tudhatjuk, hogy ott mi történik).

Dombiék az ígérik, hogy mindezek kezelésében MI-vel óriásit lehet előrelépni. Persze az ilyen eszközöknek is megvan a maguk nehézsége. Többek között erről is beszél majd a Bitport március 18-i rendezvényén, a PM JAM-en tartandó előadásában.