Az automatizálást kezelhető szintre lassító és az átalakulás fedezetét megteremtő javaslatokat baloldali politikus és multimilliárdos üzletember is támogatja.

Már a 20. században is állandó téma volt, hogy a (számító)gépek folyamatosan kiszorítják az emberi munkaerőt, az így átalalukló gazdaságban pedig komoly társadalmi problémákkal is meg kell küzdeni. Az a gondolat pedig legkésőbb a 80-as években fogalmazódott meg, hogy a vállalatokat meg lehetne adóztatni az általuk alkalmazott robotok után, ellensúlyozva az automatizálás miatt megszüntetett munkahelyeket. Az elképzelés lényege az lenne, hogy ilyen módon valamelyest lassítani lehetne a robotizációt, időt és forrásokat is teremtve a más típusú foglalkoztatás felépítésére. Ilyen lenne például a gyerekek körüli iskolai tevékenység vagy az idősek gondozása – vagyis az olyan területek, ahol egyre több a teendő, és ahol kifejezetten humán munkaerőre van szükség.

Mindez elvi szinten is indokolható azzal, hogy a dolgozó emberek jövedelmét megadóztatják, de ha egy robot végzi el ugyanazt a munkát, akkor ilyenről nincsen szó. Ebben a formában az automatizálás csak a termelő cégek befektetőinek egyértelműen előnyös, miközben a robotok alkalmazása akkor javítaná igazán az élet minőségét, ha lehetőséget adna a felszabaduló kapacitások bevetésére az empátiát és egyedi megértést igénylő feladatokban. A jövedelemadóról való lemondás ehhez képest nem hogy javítaná, de éppenséggel rontja az ilyen munkák finanszírozhatóságát. A "robotadónak" olyan támogatói vannak, mint például Bill Gates, aki szerint ebből lehetne megoldani a munka nélkül maradók átképzését és enyhíteni az öregedő társadalmak terheit.

Az ötlet nem teljesen elméleti, amit a filantróp milliárdosok kiállásánál jobban jelez, hogy az Európai Parlament például már 2017-ben tárgyalt a kérdésről. Akkor a mesterséges intelligencia és a robotika uniós szintű szabályozása kapcsán a robotadó is napirendre került; ezt az elfogadott határozat végül már nem tartalmazta, de már megfogalmazódott az MI-technológiákat és robotokat használó vállalatok és személyek káreseti felelőssége vagy a vonatkozó biztosítási rendszer létrehozása. Legújabban pedig Bernie Sanders amerikai szenátor dobta be a dolgot a CBS interjújában, nagyon fontos problémának nevezve az éppen zajló átlakulást, külön hangsúlyozva, hogy az átalakulás levezénylésébe a dolgozó embereket is szükséges lenne bevonni.

Túl fontos hozzá, hogy bárki kimaradjon

Sanders szerint ha a dolgozókat robotok váltják fel, márpedig ez sok iparágban meg is fog történni, akkor módosítani kell az adózási és szabályozási politikát annak biztosítására, hogy a változás ne csak újabb ürügy legyen a multinacionális vállalatok versenyfutására a nyereség növeléséért. A baloldali vermonti szenátor egyértelművé tette, hogy nem technológiaellenes, hanem azt szeretné elérni, hogy a munkavállalók is részt vegyenek a döntéshozatali folyamatban a mesterséges intelligencia és a robotika bevezetésének helyéről és módjáról. Ilyen jellegű ellenőrzés nélkül úgy látja, hogy a szóban forgó technológiák csak a már amúgy is gazdag csoportok javát szolgálnák, a számlát viszont az automatizálás miatt állás nélkül maradók fizetnék meg.

Ebben az értelemben szerinte nem csak a robotok adóztatásáról, hanem általában a gazdaság átalakulásáról beszélünk, aminek a "robotadó" is a része lehetne – és ahogy arra a vele szemben ülő újságíró felhavja a figyelmet, ebben a tekintetben Sanders egy véleményen van Bill Gatesszel, az általa rendszeresen támadott multimilliárdosok egyikével. Az új technológiák, köztük a termelékenységet növelő automatizálás mindkettejük szerint értelmetlen, ha abból ténylegesen csak a vállalatok tulajdonosai profitálnak. Példaként pedig megemlítette, hogy ezek révén egy nagy csomó munkahely megszüntetése helyett ugyanúgy lehetőség lenne a munkaidő általános csökkentésére is, de a téma nem pont a munkaidő, hanem a teljes gazdaság transzformatív változása.

Közösség & HR

Hadat üzennek a Wikipedia szerkesztői az MI-szennyezésnek

Programot indítottak a Wikipédia védelmében a félrevezető, mesterséges intelligenciával generált információval szemben, ami általában is egyre nagyobb mértékben károsítja az online információs teret.
 
Hirdetés

A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött

A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.

A probléma szorosan összefügg a felhő miatt egyre népszerűbb mikroszerviz architektúrák és webalkalmazások, pontosabban a használatukhoz szükséges API-k terjedésével.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.