Bő egy éve fogadta el az Európai Parlament a Digital Markets Act (DMA) végleges szövegét, idén július 3-áig pedig beérkeztek a potenciális jelöltek dokumentumai az Európai Bizottsághoz.

A júliusi állapot szerint az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta, a Microsoft és a Samsung működésében hozhat jelentős változást a törvény, amely azt az elvet próbálja érvényesíteni, hogy ami offline jogellenes (versenyellenes) piaci magatartásnak számít, legyen online is az. Ehhez képest a mai EB-döntés szerint csökkent a cégek száma, mert a Samsung kiesett: a Bizottság összesen 22 szolgáltatásukat minősített kapuőrnek (lásd lentebb az ábrát), a Microsoft három szolgáltatását (Bing, Edge, Microsoft Advertising), valamint az Apple iMessage-ét pedig további vizsgálatnak veti alá. Érdekes ugyanakkor, hogy elkerülte a minősítést a Gmail és az Outlook.com is.

De mi változik számukra? A Politico öt pontban összegyűjtötte a legfontosabbakat (aki a portál teljes anyagára kíváncsi, lapozzon ide, aki a DMA alapelveit szeretné felidézni, ide).
 

Erre a 22 szolgáltatásra figyel az EU
(Kattintson a képre a nagyobb mérethez!)

1. A DMA hatása túlnyúlik az EU határain. Ezzel számol a Bizottság is. Thierry Breton belső piacokért felelős uniós biztos a héten Tallinban is arra hívta fel a figyelmet, hogy a DMA bevezetését világszerte nagy figyelem övezi. Ez ugyanis az első nagyszabású kísérlet arra, hogy az online piacokon is kikényszerítsék a versenyt, és levegőhöz juttassák a kisebb vállalkozásokat. Ha az EU-s kísérlet beválik, hatása valószínűleg globálisan tovagyűrűzik. A Politico példaként az Egyesült Királyságot hozza, amely párhuzamosan megkezdte saját szabályrendszere kidolgozását.

2. A szabályozás a digitális gazdaságban kapuőr, azaz a kvázi monopolhelyzetben lévő cégekre összpontosít, melyek közösségi média platformokat, keresőmotorokat, webböngészőket, online piactereket, videómegosztó alkalmazásokat és üzenetküldő szolgáltatásokat üzemeltetnek.

Az a cég/platform minősül kapuőrnek, amelynek legalább 45 millió aktív havi felhasználója és évente legalább 100 ezer üzleti felhasználója van az EU-ban, valamint az elmúlt három pénzügyi évben forgalma elérte a 7,5 milliárd eurót, piaci kapitalizációja pedig meghaladja a 75 milliárd eurót. Az EB azonban olyan platformokat is kapuőrnek minősíthet, melyek nem felelnek meg ezeknek a kritériumoknak, de piaci súlyuk jelentős.

3. Fél év van a felkészülésre. A kapuőröknek 2024 márciusától kell teljes mértékben megfelelniük a DMA előírásainak. Addig kell úgy átalakítaniuk a működésüket, hogy pl. megfeleljenek a felhasználók online követésével és a személyes adatok gyűjtésével kapcsolatos szigorúbb szabályoknak (a felhasználók kifejezetten bele kell egyezniük, hogy online viselkedésüket reklámcélokból nyomon lehessen követni). A platformoknak hozzáférést kell adniuk üzleti felhasználóik számára az összegyűjtött felhasználói adatokhoz. Fontos kritérium az interoperabilitás, például hogy WhatsAppról lehessen üzenetet küldeni Signalra. Az egyes eszközökről nem zárhatók ki az alternatív alkalmazásboltok, biztosítani kell az előre telepített alkalmazások eltávolíthatóságát stb.

A kapuőröknek arra is fel kell készülniük, hogy az EB erősebb jogosítványokat kap jövőbeli fúziók felügyeletére.

Szakértők arra számítanak, hogy az érintett cégek bizonyos kötelezettségeknek már korábban eleget tesznek, hogy lezárhassanak folyamatban lévő uniós trösztellenes vizsgálatokat.

4. Játssz szépen vagy fizess! A szabályok megsértője jövő márciustól szigorú büntetéssel számolhat: a bírság felső határa első alkalommal globális éves forgalmának 10 százaléka, ha visszaeső, akkor a 20 százaléka. Szélsőséges esetben az EB akár fel is darabolhat vállalatokat, illetve megtilthatja, hogy felvásárolják kisebb versenytársaikat. Ez persze csak lehetőség, a kivitelezése közel sem lesz egyszerű.

5. A big techek ellentámadásba mehetnek át. A DMA miatt a vállalatoknak nagyon sok ponton kell módosítaniuk működésükön, ami akár üzleti modelljüket is érintheti. Erre különféleképpen reagálnak. Néhány cég megerősítette ügyvédcsapatát. Mások elhalasztják új termékük bevezetését az EU-ban, mint tette azt a Meta a Threadsszel, mondván: úgysem felelne meg az EU-s szabályozásnak. Aztán vannak azok a cégek, melyek már pereskednek is, igaz, egyelőre csak a Digital Services Act miatt.