A fogyasztók jelentős része (egy tavalyi jelentés szerint például nem kevesebb mint harmada) még mindig szívesebben vásárol a fizikai áruházakban, mert szereti ténylegesen megnézni, megérinteni a termékeket. Ez a kézzelfogható kapcsolat az online térben nyilván nincs meg, és mivel a kontextuális offline élményt sokan kapcsolják össze a megalapozottabb vásárlói döntésekkel, az internetes vásárlást sem előrelépésnek, hanem kompromisszumnak tekintik a nagyobb kényelem érdekében.

Itt jön a képbe a kiterjesztett valóság (AR), amelyik a digitális világot becsatornázza a fizikai valóságba. A technológia pedig egyre inkább elérhetővé válik a kiskereskedelmi vásárlási folyamatok kialakításában is, ahol éppen azzal hidalhatja át a digitális és fizikai élmények közti szakadékot, hogy biztosítja a fogyasztóknak az említett kontextuális átfedést és az alaposabb döntéseket. Sőt ennél is tovább mehet, hiszen egy kanapét például az online és offline vásárlás során is csak elképzelni tudunk a nappalinkban.

Az AR megoldások viszont bemutathatják, hogy a kanapé vagy bármi más hogyan működne az otthonunkban: a telefonja kamerájával bepakolhat egy életnagyságú bútort a szobájába, vagy akár megnézheti, hogyan mutatna egy új cipő a saját lábán. A kiterjesztett valóság tehát ebben a tekintetben felül is múlja a fizikait azáltal, hogy olyan új összefüggéseket kínál, amelyekre a fogyasztóknak kifejezetten szükségük van, hiszen a döntés meghozatala előtt nyerhetnek bepillantást annak eredményébe.

A Z generáció már rajta van

A VentureBeat vonatkozó összeállításából az is kiderül, hogy az AR nem a ma ismert digitális tortából próbál kikaparni magának egy minél nagyobb szeletet, hanem úgy növekszik, hogy közben a torta teljes méretét növeli. Már mostanában is közel 100 millió fogyasztó talákozik időnként valamilyen AR technológiával online vagy akár a fizikai üzletekben, ez pedig a cikk szerint három különböző szempontból is alapvetően változtatja majd meg a fogyasztói pszichológiát.

Ezek közül az első, hogy a megszokott webkettes felállástól eltérően már nem a vállalatok tolják a vásárlók arcába az aktuális terméküket vagy szolgáltatásukat, hanem lehetőség nyílik rá, hogy tényleg a vásárlók keressék a megoldásokat különféle problémáikra vagy igényeikre. Az AR tehát egy sokkal decentralizáltabb fogyasztói élményt vett előre, amelyben a vásárlók úgy kaphatnak nagyobb kontrollt, hogy közben az erősödő bizalomból a reklámozók is profitálnak.

A másik fontos szempont, hogy az erősebb vizuális kontextus törvényszerűen erősíti a konverziós arányokat, amit a fentiek alapján nem is nagyon kell magyarázni – bár az előrejelzések egészen hihetetlen felfutásról beszélnek, amit egyelőre azért érdemes lehet fenntartásokkal kezelni.

Ott van ugyanakkor a harmadik szempont is, ami a súrlódásmentes online vásárlási élmény átültetése lenne az offline döntéshozatali folyamatba. A VB itt egy olyan felmérést is idéz, amely szerint az 1996 és 2010 közötti Z generáció már több mint 90 százalékban használna szívesen AR-eszközöket az e-kereskedelemben, személyükben pedig már a Föld lakosságának 30 százalékáról beszélünk.

Részletek a VentureBeat oldalán »