A fogyasztók jelentős része (egy tavalyi jelentés szerint például nem kevesebb mint harmada) még mindig szívesebben vásárol a fizikai áruházakban, mert szereti ténylegesen megnézni, megérinteni a termékeket. Ez a kézzelfogható kapcsolat az online térben nyilván nincs meg, és mivel a kontextuális offline élményt sokan kapcsolják össze a megalapozottabb vásárlói döntésekkel, az internetes vásárlást sem előrelépésnek, hanem kompromisszumnak tekintik a nagyobb kényelem érdekében.
Itt jön a képbe a kiterjesztett valóság (AR), amelyik a digitális világot becsatornázza a fizikai valóságba. A technológia pedig egyre inkább elérhetővé válik a kiskereskedelmi vásárlási folyamatok kialakításában is, ahol éppen azzal hidalhatja át a digitális és fizikai élmények közti szakadékot, hogy biztosítja a fogyasztóknak az említett kontextuális átfedést és az alaposabb döntéseket. Sőt ennél is tovább mehet, hiszen egy kanapét például az online és offline vásárlás során is csak elképzelni tudunk a nappalinkban.
Az AR megoldások viszont bemutathatják, hogy a kanapé vagy bármi más hogyan működne az otthonunkban: a telefonja kamerájával bepakolhat egy életnagyságú bútort a szobájába, vagy akár megnézheti, hogyan mutatna egy új cipő a saját lábán. A kiterjesztett valóság tehát ebben a tekintetben felül is múlja a fizikait azáltal, hogy olyan új összefüggéseket kínál, amelyekre a fogyasztóknak kifejezetten szükségük van, hiszen a döntés meghozatala előtt nyerhetnek bepillantást annak eredményébe.
A Z generáció már rajta van
A VentureBeat vonatkozó összeállításából az is kiderül, hogy az AR nem a ma ismert digitális tortából próbál kikaparni magának egy minél nagyobb szeletet, hanem úgy növekszik, hogy közben a torta teljes méretét növeli. Már mostanában is közel 100 millió fogyasztó talákozik időnként valamilyen AR technológiával online vagy akár a fizikai üzletekben, ez pedig a cikk szerint három különböző szempontból is alapvetően változtatja majd meg a fogyasztói pszichológiát.
Ezek közül az első, hogy a megszokott webkettes felállástól eltérően már nem a vállalatok tolják a vásárlók arcába az aktuális terméküket vagy szolgáltatásukat, hanem lehetőség nyílik rá, hogy tényleg a vásárlók keressék a megoldásokat különféle problémáikra vagy igényeikre. Az AR tehát egy sokkal decentralizáltabb fogyasztói élményt vett előre, amelyben a vásárlók úgy kaphatnak nagyobb kontrollt, hogy közben az erősödő bizalomból a reklámozók is profitálnak.
A másik fontos szempont, hogy az erősebb vizuális kontextus törvényszerűen erősíti a konverziós arányokat, amit a fentiek alapján nem is nagyon kell magyarázni – bár az előrejelzések egészen hihetetlen felfutásról beszélnek, amit egyelőre azért érdemes lehet fenntartásokkal kezelni.
Ott van ugyanakkor a harmadik szempont is, ami a súrlódásmentes online vásárlási élmény átültetése lenne az offline döntéshozatali folyamatba. A VB itt egy olyan felmérést is idéz, amely szerint az 1996 és 2010 közötti Z generáció már több mint 90 százalékban használna szívesen AR-eszközöket az e-kereskedelemben, személyükben pedig már a Föld lakosságának 30 százalékáról beszélünk.
Exkluzív szakmai nap a felhők fölött: KYOCERA Roadshow a MOL Toronyban
A jövő irodája már nem a jövő – hanem a jelen. A digitális transzformáció új korszakába lépünk, és ebben a KYOCERA nemcsak követi, hanem formálja is az irányt. Most itt a lehetőség, hogy első kézből ismerje meg a legújabb hardveres és szoftveres fejlesztéseket, amelyekkel a KYOCERA új szintre emeli a dokumentumkezelést és az üzleti hatékonyságot.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió. A valódi előrelépéshez olyan infrastruktúrára, szolgáltatásokra és partneri támogatásra van szükség, amelyek nemcsak technológiai válaszokat adnak, hanem üzletileg is működőképes megoldásokat kínálnak.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak