A munkavállalók jelentős részénél a hibrid munkavégzés a vállalható minimum. De ahhoz, hogy a vállalatok szempontjából is jó legyen, igencsak újra kell gombolni a workflow nagykabátját.

Hiába küldik el tízezrével a technológiai cégek az alkalmazottaikat, az alig enyhítette az informatikai pozíciókat évek óta sújtó munkaerőhiányt. Egy amerikai HR-tanácsadó, a Janco Associates a közelmúltban tett közzé egy tanulságos felmérést (a Janco tanulmánya itt érhető el, de az amerikai Computerwordön egy rövid összefoglaló is olvasható). A tanulmány szerint csökken a nyitott pozíciók száma, havi szinten kb. 200 ezer helyre keresnek embert (korábban ez a szám 250 ezer volt); de ennek is csak a felére találnak embert; és ami a legérdekesebb, havonta keletkezik 12-14 ezer új IT-álláshely.

Magyarán hiába lökött rá a munkaerőpiacra a Szilícium-völgy rengeteg embert, továbbra is marad a hiány. Programozókra, alkalmazásdizájn-szakértőkre, biztonsági és megfelelőségi szakemberekre, blockchain technológiához és e-commerce rendszerekhez értő mérnökökre (és még hosszas sorolható) továbbra is óriási a kereslet.

És hogy miért fontos ez? Mert a kurrens tudással és tapasztalattal rendelkező emberek továbbra is alkupozícióban vannak: sokuk számára ma már a hibrid munkavégzés olyan lokális minimum, ami alatt tárgyalni sem kezdenek egy céggel. A vállalatok ugyancsak látnak a modellben fantáziát, például mert kisebb irodafelület kell, nagyobb szerepet kaphat a BYOD (Bring Your Own Devices)... Bár ez más oldalon (pl. biztonság, hatékonyság, csapatmunka stb.) esetleg komoly kihívásokkal jár.

Újra kell gombolni a kabátot

De ami jól hangzik, nem biztos, hogy a gyakorlatban is működik. Az eddigi tapasztalatok szerint nehéz kialakítani a hibrid munkavégzés optimális kereteit. A ZDnet ezt a hagyományokra vezeti vissza: több mint száz év alatt tökéletesített munkaszervezési módszereket kell ugyanis kikukázni és helyettesíteni mással. Azzal kapcsolatban viszont, hogy milyen új módszereket kellene alkalmazni, a legtöbb vállalatvezető a sötétben tapogatózik.

A Gartner egy közelmúltban publikált tanulmányában például arra jutott, hogy bár a vállalatvezetők látják, hogy hiba lenne mereven ragaszkodni az irodai munkavégzéshez, amit megvalósítanak hibrid munkavégzés címén, rontja a hatékonyságot. A tanulmány három tipikus modellt vizsgál.

Az első modell csak kvázi hibrid: itt a vállalat mereven megszabta az irodai és a távoli munkavégzés kereteit (hány napon, melyik napokon kell bent lenni, ha valaki távolról dolgozik, mettől meddig tart a munkaideje stb.). Az ilyen munkakörnyezetekben a Gartner egyértelműen a hatékonyság romlását tapasztalta.

Sokkal sikeresebb volt a "hibrid-flexibilis" modell, amely a vezetőknek és a munkavállalóknak nagyobb lehetőséget ad a munkavégzés helyének megválasztására. Ez persze nagyobb autonómiát feltételez alkalmazottak és csoportok szintjén egyaránt, hiszen sok esetben az egyes csapatoknak önszervező módon kell kialakítaniuk a kollaboráció kereteit.

A leghatékonyabbnak azok a munkakörnyezetek bizonyultak, amelyekben sikerült kombinálni a rugalmasság élményét az intencionális együttműködéssel és az empátián alapuló vezetéssel. A Gartner kutatói szerint egy ilyen munkakörnyezetnek számszerűsíthető előnyei vannak:

● Azok az alkalmazottak, akik dönthetnek arról, hogy mikor dolgoznak, több mint kétszer nagyobb valószínűséggel érnek el magasabb teljesítményt, mint azok, akiket merev időkeretbe szorítanak.

● Az autonómia majdnem felére csökkenti a dolgozók fáradtságát, ami egyben azt is jelenti, hogy a dolgozó teljesítménye így hosszabb távú fenntartható.

● Az autonómiát kapó alkalmazottak lojálisabbak: ők szintén több mint kétszeres valószínűséggel maradnak a szervezetnél, mint azok, akiknek teljes kontroll alatt kell dolgozniuk.

És a spanyolviasz: a siker kulcsa a kölcsönös bizalom

Az intencionális együttműködés abból indul ki, hogy az aszinkron és a szinkron (személyes) kommunikációt vegyítő csapatmunka sokkal produktívabb, mintha kizárólag személyes interakciókon alapulna. Az aszinkron kommunikáció fontos a flexibilitáshoz, de nehezít is. Ezért előre kell tervezni pl. olyan esetekkel, amikor valaki a reggeli kérdésére a kollégájától csak este kap választ, ám mivel a kolléga a legproduktívabb időszakában találkozik a kérdéssel, valószínűleg tudása maximumát adja a válaszban.

A harmadik elem, az empátián alapuló vezetés a Gartner szerint a bizalomról szól. A vezető bízik abban, hogy az alkalmazott elvégzi a feladatot (hagyományosan a dolgozó láthatósága biztosította kontroll); az alkalmazott pedig érzi, hogy munkája számít a vállalatnak, és érezni akarja, hogy fontos, és bíznak benne.

A kutatás szerint azok a szervezetek, ahol digitális eszközökkel (pl. aktivitásmonitorozó eszközök) és/vagy gyakoribb elszámoltató meetingekkel próbálták növelni a kontrollt, általában rosszabb hatékonysággal működtek, mint a bizalomra épülő vezetéssel irányítottak. Mint a Gartner megjegyzi, egy ilyen működési modell csak alkalmazottakkal együttműködve alakítható ki.

Az igazi kihívást persze az adja, hogy a modellt nem csak az alkalmazotti igényekhez, hanem az üzleti környezethez is folyamatosan hozzá kell igazítani, azaz folyamatos finomítást igényel. Ha viszont valóban sikerül bevonni a munkavállalókat a kialakításába (és finomításába), az sokszorosára növeli a lojalitásukat is.

A technika is számít

A ZDnet szerint a hibrid munkakörnyezetnek nem csak az emberi oldalát kell megtanulnunk, hanem a technikait is. Új rutinoknak kell kialakulniuk a kommunikációban, hogy minden üzenetet a leghatékonyabban tudjunk célba juttatni.

Ha adatokat kell megosztani, talán fölösleges meetinget összehívni (még Zoomon is). Ellenben egy részfeladat sikeres lezárásáért talán érdemes minimum videócseten kiosztani a csapatnak a dicséretet, míg a nagyobb munka után jobb a személyes értékelés.

Közösség & HR

CIO Hungary 2025: hogyan válhat veszélyessé egy félrenevelt MI?

Beszámolónk harmadik része a 16. CIO Hungary konferencia második napjáról, ahol a stresszes témák mellett a stresszcsökkentésről is sokat megtudhattunk.
 
Hirdetés

Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?

A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.

Azok a vállalatok, amelyek gyorsabban, intelligensebben és empatikusabban tudnak reagálni ügyfeleik kérdéseire, összességében értékesebb, hosszabb távú kapcsolatokat építhetnek ki.

CIO KUTATÁS

AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE

Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?

Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!

Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.