A hatékony vállalatok és folyamatmenedzsment – a Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézete hiánypótló kutatásának második része az üzleti architektúrára koncentrál. Újabb tanulságos grafikonok következnek.
Hirdetés
 

A vállalatiarchitektúra.menedzsmenttel kapcsolatos (EAM – Enterprise Architecture management) kutatásunk eredményeit ismertető előző cikkünkben az alapkérésekkel foglalkoztunk. Bemutattuk, hogy a magyar vállalatok milyen felkészültségi szinten állnak ezen a területen, illetve hol látják az EAM legfőbb hasznát. Az alábbiakban a folyamatmenedszmentel kapcsolatos kutatási eredményeket foglaljuk össze néhány grafikonban.

Tudnunk kell, mit irányítunk

A kutatásról
A Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézetének kutatói 2014-2015 során kiemelten vizsgálták a vállalati architektúra menedzsment (EAM) hazai elterjedését és gyakorlatát. A kutatásban szakmai partnerünk volt az ITSMf Magyarország, a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége (VISZ) és a Vállalati Architektúra Menedzsment Szakértők Egyesülete (VAMSZ) egyesülete.
A felmérést ön is segítheti az egy kattintásnyira elérhető kérdőív kitöltésével.

A szervezetek hatékonyságát meghatározza, mennyire tudják folyamataikat hatékonyan irányítani, szervezeti és informatikai megoldásokkal támogatni.Ezért kutatásunkban kiemelt figyelmet fordítottunk az üzleti architektúra leképezésére és az üzleti működést erősen támogató folyamatmodellezési megoldásokra. Ehhez kapcsolódóan vizsgálhatóak a szervezeti struktúra leképezésének, a dokumentumáramlásnak és a tevékenységek informatikai támogatásának kérdései is.

A folyamatmenedzsment olyan tudatos megközelítés, melynek célja, hogy a vállalat működését hatékony és hatásos folyamatokkal tudjuk támogatni, melyek illeszkednek a vállalat céljaihoz, stratégiájához. Ez a tudatos megközelítés magában foglalja a folyamatok tudatos, tervezett kialakítását, irányítását és fenntartását.

Ez a tevékenység nem szűkíthető le egyszerűen csak a folyamatok újraszervezésére, modellezésére, vagy csupán minőségügyi feladatok ellátására. Ezeknél sokkal átfogóbb, egységesebb feladatot jelent.

Kutatásunkban ezért megvizsgáltuk, hogy a tudatos folyamatmenedzsment feladatai közül a hazai szervezetek mely területekkel, milyen szinten és mennyire teljes körűen foglalkoznak. A tudatos folyamatmenedzsmenttől elvárt következő tevékenységeket vizsgáltuk:

– az üzleti folyamatok feltárását, dokumentálását;

– az üzleti folyamatok menedzselésének szervezeti kereteinek kidolgozottságát;

– Az üzleti folyamatok menedzselésének informatikai támogatásának megfelelőségét

– az üzleti folyamatok mérését;

– az üzleti folyamatok és a támogató IT alkalmazások/szolgáltatások közti kapcsolatok átfogó feltárását;

– az üzleti folyamatok folyamatos javítását, optimalizálását.

A külföldi cégek és a nagyvállalatok jobban állnak

Ha szigorúan csak az válaszok átlagát nézzük, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy a folyamatmenedzsmenthez kötődő feladatokkal a hazai szervezetek átlagosan, és szinte egységesen átlagos, közepes szinten foglalkoznak, ezért sorrendiséget szinte nem is érdemes megállapítani (1-5 skálán 5 területre is 3,0-3,1 közötti átlagos értékeket kaptunk). A végrehajtott tevékenységek sorából egyedül a folyamatok mérése tűnik a szervezetek többségénél egyelőre nem megoldott kihívásnak (1-5 skálán 2,5 átlagos érték).

BCE EAM kutatás 2015/1
Create column charts

A képet sokkal jobban árnyalja, ha különválasztva vizsgáljuk a kis- és középvállalatok (kkv) valamint a nagyvállalatok gyakorlatát. Itt nincs különösebb meglepetés: a nagyvállalati gyakorlatban érettebb megközelítéseket láthatunk.

Még jelentősebb eltérést látunk, ha tulajdonosi kör szerint vizsgáljuk a hazai szervezeteket. A külföldi tulajdonú vállalatok látványosan kiemelkednek: ennél a cégkörnél elsődlegesen a folyamatok folyamatos javítására és a folyamatmenedzsment informatikai támogatására koncentrálnak. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy folyamatok mérésére irányuló erőfeszítések érettsége még a külföldi tulajdonú vállalatok körben sem éri el a közepes értéket.

A folyamatmenedzsment feladatok ellátásának egyik fontos feltétele, hogy ismerjük, és valamilyen módon rögzítsük a szervezet folyamatait, hiszen így lehet biztosítani, hogy a folyamatok mindenki számára megismerhetőek, átláthatóak és ismételhetőek legyenek.

Minden tizedik szervezet nem rögzíti a folyamatait

A kutatásban vizsgált szervezetek 9 százaléka jelezte, hogy folyamatait semmilyen formában nem rögzíti. A szervezetek jelentős része azonban (átlagosan 35 százalékuk) – ha teljes körűen nem is – legalább szöveges vagy táblázatos formában rögzíti folyamatainak egy részét. Ez a rögzítés gyakran valamilyen szabályzat képét ölti, amely a szigorú folyamatmodellezési elveket még nem tudja érvényesíteni. Az ilyen megközelítés aránya a kkv-k (40 százalék), illetve az állami/önkormányzati tulajdonú szervezetek körében (51 százalék) kiemelkedően magas.

Valamivel fejlettebb, már a folyamatvizualizációt is előtérbe helyezi, ha a vállalatnál a folyamatokat valamilyen fejlettebb rajzolóeszközzel (pl. Visio) vagy prezentációkészítő eszközzel (pl. Powerpoint) rögzítik. Még ez a forma sem biztosítja a könnyű lekérdezhetőséget, de sokat segít az értelmezésben, áttekinthetőségben. A folyamatok rögzítésének ezt a módját egyébként már a legtöbb minőségbiztosítási szabvány tanúsítása során is elfogadják. A vizsgált szervezeteknek átlagosan a 35 százaléka alkalmazza.

A folyamatok rögzítésének legfejlettebb módja, ha a vállalat valamilyen folyamatmodellező céleszközt használ. Ilyent azonban csak minden ötödik (21 százalék) vizsgált szervezetnél találtunk. Ezek a céleszközök nem csak a folyamatok vizualizációjában segítenek. Jól dokumentálható velük például a tevékenységekhez kapcsolódó felelősségek kérdése (RACI mátrix), a támogató informatikai megoldások, valamint a szervezeti dokumentumáramlás is.

BCE EAM kutatás 2015/2
Create bar charts

Az ilyen fejlett eszközök ráadásul egy háttér adatbázisban tárolják a folyamatmodelleket, ezért akár a teljes szervezeti folyamatrendszerre könnyen lekérdezhető. Gyorsan megtudható, hogy ki miért felelős, egy dokumentumot hol használnak fel, de akár az is, hogy milyen folyamatokban van szerepe egy informatikai megoldásnak.

A szerző
Fehér Péter a Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézetének docense, a Gazdálkodástudományi Kar oktatási dékánhelyettese.

Nem meglepő, hogy ilyen megoldást elsősorban a komplex vállalati folyamatokkal, összefüggésekkel rendelkező nagyvállalatok használnak. A nagyvállalatok 46 százalékánál találtunk ilyent.

De válasszanak bármilyen megoldást is a szervezetek, annak tükröznie kell a szervezeti elvárásokat és a felhasználási célokat is. Könnyen belátható, hogy egy kisebb, kevésbé komplex folyamatokkal rendelkező szervezetnél elégségesek lehetnek az egyszerűbb folyamatleírások, míg a komplexebb összefüggések, melyek főleg a nagyvállalatokat jellemzik, már csak céleszközzel rögzíthetők megfelelő formában.

* * *

Kutatásunk folytatódik, ha az EAM megközelítés gyakorlójaként hozzá tud járulni tapasztalataival kutatásunkhoz, segítse munkánkat az egy kattintásnyira elérhető újabb kérdőív kitöltésével.

Cloud & big data

Mélyen a zsebébe nyúlt az Adobe

A cég története legnagyobb súlyú akvizícióját jelentette be. A marketingautomatizációs megoldásokat fejlesztő Markto 4,75 milliárd dollárért lesz az Adobe része.
 
Hirdetés

Megvédhetjük adat-önmagunkat?

Változnak a védelmi képességeink és a lehetőségeink is, ami miatt új játékszabályokat kell írnunk. Erről is szól majd a minden eddiginél pörgősebb és interaktívabb, megújult ITBN CONF-EXPO.

Hirdetés

Így tervezzünk IAM projektet – A kiemelt jogosultságok menedzsmentje

A kiemelt jogosultságok kezelésének legégetőbb kérdései, hogy hol vannak az informatikai rendszerek kritikus pontjai, kiknek van hozzáférése ezekhez, illetve mennyire tartjuk lojálisnak őket ahhoz, hogy rájuk bízzuk az érzékeny adatainkat és az üzletmenet folytonossága szempontjából létfontosságú rendszereink működését.

Az IT feladata a technológiahasználat leegyszerűsítése – lenne. A technológiához való hozzáférés biztosítása és felügyelete azonban megbonyolítja a dolgokat. Vajon át lehet vágni a gordiuszi csomót?

a melléklet támogatója a Balasys

ÉLŐBEN SIÓFOKRÓL

SAP NOW Hungary:
technológia és HR-víziók

Az SAP kétnapos rendezvénye az idén is követhető a Bitporton!

TOVÁBB A KÖZVETÍTÉSRE >

Reakció „A CIO-k elmondták, hogy alkalmazható az agilitás egy nagyvállalatnál” című cikkünkre, amely a CIO Hungary 2018 konferencia tudásmegosztást segítő programjának tapasztalatait foglalta össze.

A CIO-k elmondták, hogy alkalmazható az agilitás egy nagyvállalatnál

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.