A vállalati architektúramenedzsment a világ fejlett országaiban meghatározó fontosságú területté vált az elmúlt években. A vállalati architektúra (Enterprise Architecture, EA) koncepció (Zachman, 1987) egyre inkább nélkülözhetetlen megközelítés az informatikai tervezés és fejlesztés támogatásában.

De mi az a vállalati architektúra?

A vállalati architektúra egy olyan koncepcionális modell, amely leírja a vállalat üzleti folyamatait, szervezetét, céljait, termékeit, és ezeknek az összetevőknek a támogató informatikai szolgáltatásokkal és infrastruktúrával való kapcsolatát, valamint modellezi az IT-infrastruktúra szerveződési logikáját, összetevőit, azok kapcsolatrendszerét.

Ez a bonyolult modell megkönnyíti az üzleti és az informatikai stratégiai tervezést, a fejlesztésekhez kapcsolódó tervezést és az elemzéseket – ami komplex, nagy szervezetek számára ma már nélkülözhetetlen (Spewak, 1993).

A koncepció magyarországi terjedését jelzi a téma iránti megnövekedett érdeklődés. Megjelentek a különféle EA-módszertani képzések, a projektkezdeményezések száma növekszik, egyre több hazai szervezet igyekszik megismerni az EA menedzsment (EAM) lehetőségeit, és azt felhasználni saját gyakorlatában. A kezdeményezések zöme a folyamatfejlesztés és az alkalmazásfejlesztés területéről indul.

A vállalati architektúra modellek több nagy terület (szakterminológiában: domain) szerint rendszerezik, strukturálják a szervezet működésének leírását. Két fő terület van:

1. Üzleti architektúra
2. Informatikai architektúra, rendszerint az alábbi alterületekkel:
    a. Adatarchitektúra
    b. Alkalmazásarchitektúra,
    c. Technológiai architektúra.

Felméréseink szerint a vállalatok többségénél (kb.75 százalék) van már érdemi EAM tevékenység, de a fenti területek feldolgozottsága terén vannak érdemi különbségek. Az EAM terén a válaszadók zöme a kevésbé érett, alsó 1-3-as fokozat valamelyikére rangsorolta a modelljei kidolgozottságát. Ugyanakkor a vállalatok több mint negyede a fejlett, 4-es és 5-ös fokozatra sorolta magát az EAM területei szerint.

Megfigyelhető, hogy a vállalati méret egyértelműen pozitívan hat az EAM-területek feldolgozására. Az is beszédes, hogy ha nem is kiemelkedően, de a technológiai architektúra területének kidolgozottsága a legmeghatározóbb mind a kkv-k, mind a nagy szervezetek esetében.

A kutatásunkban szereplő szervezetek kb. kétharmada már komolyan elkötelezte magát a koncepció mellett, melynek megvalósítását elsősorban belső erőforrásokra építik.

A tapasztalatok és visszajelzések szerint a hazai vállalatok óvatosan nyitnak az új módszerek felé, de keresik az EAM felhasználásának lehetőségeit, főleg a meglévő keretekbe való beillesztés módját. A továbblépést nehezíti a viszonylag kis vállalati méretekből fakadó kisebb komplexitás, és főleg az erőforrás-korlátok (részben szakértelem, főleg a szükséges eszközökhöz biztosítandó pénz), holott a fokozatos tapasztalatszerzés után az EAM sok területen megmutathatja praktikus eredményeit.

Két közvetlen hozadékát említenénk.

Egyrészt az informatikai architektúra részterületeinek (adat-, alkalmazás- és technológia architektúra) modellezése segíti a tervezés és a fejlesztés növekvő komplexitásának kezelését.

Másrészt az üzletiarchitektúra-modellek elkészítése (folyamatok, termékek, szervezet) a folyamatszervezés t kiterjesztésével meghatározó szerepet játszhat az IT és az üzlet közti – stratégiai – összehangolásban.

A mintákból látszik, hogy az EAM iránt elkötelezett vállalatok csaknem fele viszonylag magas szintet ért el valamennyi architektúra-részterületen, miközben a többi szervezet inkább csak a kezdeti, tanuló fázisban van.

A korlátokat jelzi az is, hogy felméréseink szerint a válaszadóknak csak a töredéke rendelkezik korszerű támogató eszközzel, és csak a szervezet alig negyedénél alkalmaznak az EAM feladataira alkalmas modellező megoldást.

A tanulási fázis rányomja a bélyegét az EAM alkalmazásával kapcsolatos vélekedésekre. Bár az üzleti hatékonyság növelésében betöltött szerepét, valamint az üzlet és IT integrációját tekintik legfontosabbnak, nem kapott kiemelkedő pontot egyik szempont sem, mintha a válaszadók még nem találták volna meg az EAM-ben rejlő valós lehetőségeket. Komoly munka kell még, hogy valóban kihasználjuk a lehetőségeket.

* * *

Kutatásunk folytatódik, ha az EAM megközelítés gyakorlójaként hozzá tud járulni tapasztalataival kutatásunkhoz, segítse munkánkat az egy kattintásnyira elérhető újabb kérdőív kitöltésével.

A kutatáshoz felhasznált szakirodalom:

Zachman, J. A., 1987. A Framework for Information Systems Architecture. IBM Systems Journal, 26(3), pp. 276-292.

Spewak, S. H. (1993). Enterprise Architecture Planning: Developing a Blueprint for Data, Applications, and Technology. Wiley.