Az innovatív, önvezetés irányába mutató technológiák is nagyságrenddel csökkentik a balesetetek számát.

A LeasePlan autólízing cég egy friss közleménye szerint miközben az európai utak forgalma az elmúlt harminc évben a háromszorosára növekedett, 2001 és 2019 között több mint felére csökkent a halálos közúti balesetek száma. Nem kis részben az önvezetés irányába mutató fejlesztéseknek köszönhetően.

Nem önvezetés, de segíti a sofőrt

És ez még csak nem is önvezetés. A balesetek számának csökkenése ugyanis csupán a fejlett vezetéstámogató, ún. ADAS (Advanced Driver-Assistance System) rendszerek elterjedésének köszönhető – állítja a cég. Ebből könnyebb levezetni azt is, hogy miért érdemes az önvezetés irányába elmozdulni az autonóm vezetési rendszerek okozta balesetek ellenére.

Az autóbalesetek több mint 90 százalékát a vezetők figyelmetlensége okozza. Jellemző ok, hogy a vezető rosszul méri fel a körülményeket, nem megfelelően reagál a veszélyhelyzetekre, vagy áthág bizonyos közlekedési szabályokat (sebességhatár túllépése, elsőbbség meg nem adása stb.).

Az ADAS a járműbe épített elektronikus rendszerek összefoglaló neve. Ezek olyan technológiák, melyek segítik az autó vezetőjét a gépjármű irányításában. Sok eleme már az önvezető technológiák irányába mutat. Az ADAS körébe sorolhatók például azok a mesterséges intelligenciát (MI) alkalmazó technológiák, melyek érzékelőket és ún. HMI-t (Human Machine Interface) használnak a vezetés támogatásához. Az eddigi tapasztalatok szerint ezek segítségével a jármú vezetője hamarabb ismeri fel az esetleges veszélyeket, mint az emberi agy, és a megfelelő biztonsági beavatkozással gyorsabban is reagál rájuk.

Vannak már olyan megoldások is a piacon – sztenderd, tehát nem önvezető képességű járművekben is –, melyek nyomon követik, elemzik és felismerik a potenciálisan kockázatos vezetési magatartásokat (álmosság, figyelemhiány, sávelhagyás stb.), és valós idejű riasztással figyelmeztetik a sofőrt ezekre, illetve segítik őt a balesetek megelőzésében vagy enyhítésében. Vannak olyan vezetési segédek is, melyek automatizálják a nehéz vagy ismétlődő műveleteket, és csökkentik azokat a vezető koncentrációját befolyásoló tényezőket, amelyek gyakran vezetnek karambolhoz.

Az ADAS-rendszerek általánossá válását az EU-s jogszabályok is segítik. Egy EU-direktíva például 2022-től kötelezővé teszi ezek használatát. Az EU tervei szerint az ilyen rendszereknek alapvetően négy területen kell segíteniük. Egy közlekedési csomópontban meg kellene tudnia határozni a konkurens járművek pozícióját és sebességét, segítenie kellene a sávváltást, össze kellene hasonlítania az autó helyzetét és sebességét a közlekedési táblák és útjelzések által meghatározottal, és az embernél gyorsabban kellene reagálnia az összetett forgalmi helyzetekre.

Sokat lehet tanulni a baleseti jegyzőkönyvekből

Annak meghatározására, hogy mire kell reagálni, alapvetően két jó adathalmaz is rendelkezésre áll. Egyrészt a már bekövetkezett balesetekről készült rendőrségi jegyzőkönyvek, másrészt a biztosítók adatbázisa. Ezek alapján lehet meghatározni azokat az elsődleges funkciókat, melyeket egy ADAS-nek biztosítania kell.

Gyakoriak a ráfutásos ütközések, melyek többsége amiatt következik be, mert a vezető rosszul ítéli meg vagy nem tartja be a követési távolságot. Egy fejlett ADAS-nek képesnek kell lennie arra, hogy ilyen esetben figyelmeztessen, illetve kritikus helyzetben automatikus vészfékezéssel vagy fékrásegítő asszisztenssel segítse a vezetőt.

Szintén gyakori probléma a sávelhagyás. Ezen a sávkövető asszisztens segíthet, amely alapesetben figyelmeztet a sáv elhagyására, de a fejlettebb változatok már képesek arra is, hogy a járművet automatikusan a sáv közepén tartsák.

Jelentős balesetforrás a holttér. Ez paradox módon épp amiatt vált egyre kritikusabbá, mert a gyártók javítottak az autóik biztonságán többek között az ún. A oszlop megerősítésével, vastagításával. Ez azonban csak az autóban ülőket védi, ugyanakkor jelentősen csökkenti az autó környezetének láthatóságát. Egy ADAS-rendszernek alapesetben tartalmaznia kell holttér-figyelmeztetést, azaz jeleznie kell a vezetőnek, ha a holtterében van valamilyen veszélyt jelentő akadály. A fejlettebb rendszerek ilyenkor képesek a beavatkozásra is. Mivel a holttér különösen nagy veszélyt jelent sávváltáskor, ezért a holttér-rendszerek gyakran a sávváltási és besorolási segéd részei is.

A legismertebb ADAS-eszköz a tolatási balesetek megelőzésére szolgáló technika, amely tolatóradar néven egyre több új autómodellben alapfelszereltség. Ez alapesetben figyelmeztet tolatáskor, ha valamilyen akadály van a jármű mögött, de a fejlettebb rendszerek automatikus fékezéssel, illetve tolatást segítő asszisztenssel is segítik a vezetőt.

A hardverek és szoftverek megvannak

Mindehhez lényegében már minden elem rendelkezésre áll. Ezek vagy kamerák, vagy ultrahanggal, radarral, lézerrel (LiDAR) működő távérzékelők, melyeket az autó első és hátsó lökhárítójában és/vagy az oldalsó tükrökben helyeznek el. A lényeg azonban az autóban lévő intelligens szoftver, amely az érzékelők által továbbított adatokat feldolgozza, és szükség esetén aktiválja a kívánt funkciót, azaz befolyásolja az autó működését.

Ez utóbbiban egyre nagyobb szerepet kap a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia, melyek révén az autó egyre nagyobb autonómiára tesz szert a baleseti helyzetek megelőzésében és elhárításában.

Már csak azt kellene kitalálni, hogy ki a felelős, ha mégis bekövetkezik egy baleset.

Piaci hírek

Mennyit is keres most egy IT-szakember? Itt egy válasz...

A No Fluff Jobs állásportál friss felmérése szerint továbbra is sokat, és ezt most maguk az alkalmazottak erősítették meg.
 
Hirdetés

Van olyan tanácsadó, aki pénzt hoz?!

Pedig külső szemlélőként csak annyit mutat meg, hogy miből van hiány és miből van fölösleg. Ám ha szoftverlicencekről van szó, ez százmilliókat is érhet – megtakarításban.

Érdemes-e használt szoftvert venni a vállalatnak? És ha igen, hogyan? Egy biztos, nem úgy, mint egy használt autót.

a melléklet támogatója az IPR-Insights

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.