Csipgyártók, kamerás és szoftverfejlesztő cégek fogtak össze a deepfake terjedése ellen. Az Adobe (amely ugye a legfontosabb képmanipuláló eszköz, a Photoshop gyártója) és a Microsoft mellett az Intel, Twitter, a Sony és a Nikon, valamint a BBC és az Arm is tagja annak az iparági szövetségnek, amelynek célja, hogy szabványokkal lépjen fel az online térben megosztott hamis képek és videók ellen. A szövetséghez csatlakozó cégek szerint ugyanis az egyre kifinomultabb hamisítványok globális veszélyt jelentenek a közbeszédre.

A Coalition for Content Provenance and Authenticity (C2PA) iparági szövetség célja, hogy olyan nyílt szabványt dolgoz ki, amely bármilyen szoftverrel működhet, és alkalmas a hamisítások kimutatására.

Az Adobe tartalomhitelesítésért felelős vezetője, Andy Parsons szerint már ebben az évben több olyan, a C2PA szabványait követő funkció megjelenhet a piacon, amely ezt a célt szolgálja. Parsons azt mondta a Nikkeinek, hogy pár éven belül több end-to-end ökoszisztéma is kialakulhat.

Belekódolnák a tartalomba a manipulációt

Az utóbbi években a mesterséges intelligencia egyik leglátványosabban terjedő ágazata a deepfake volt. (Ebben nyilván közrejátszik az is, hogy a hamis hírek/képek/videók azokat találják meg, akik eleve fogékonyak az adott irányú ferdítésekre). Ezzel párhuzamosan persze megjelent az igény olyan eszközökre, melyek segítenek eldönteni, hogy az adott információ valós vagy hamis (ami a pillanatnyi hatásra építő képeknél/videóknál talán még fontosabb, mint pl. a feldolgozásnál, értelmezésnél az empirikus tapasztalatokkal és logikával is szembesítő szöveges információknál). A Nikkei példaként egy a közösségi médiában terjedő hamis videót hozott fel, amelyben Zelenszkij ukrán elnök az ukrán csapatokat megadásra szólítja fel.

Az iparági szövetség tagjai remélik, hogy kezdeményezésükhöz a közösségi médiaplatformok is csatlakoznak. A hitelesség ugyanis számukra különösen fontos, hogy a felhasználók (legyenek azok tartalom-előállítók vagy tartalomfogyasztók) számára az ott megjelenő tartalmak valódisága ne kérdőjeleződjön meg.

A szövetség olyan technikai szabványokat dolgoz ki, amelyek a képi vagy videós tartalmakhoz olyan kódot rendelnek, amely azonnal kimutatja, ha az adott tartalmat manipulálták. A cél az, hogy bármilyen módosítás, manipuláció észlelhető legyen.

Jelenleg a hamisítványok csak munkaigényes eljárással szűrhetők ki, például hiteles képekkel való aprólékos összehasonlítással. Hiába tartalmaznak a képek szerkesztési előzményekre vonatkozó információkat és egyéb metaadatokat, speciális szoftverekkel ma már szabad szemmel azonosíthatatlan hamisítványokat lehet létrehozni. Ezek kiszűrésére egyelőre nincs jó módszer; a közösségi oldalak lényegében szélmalomharcot vívnak a tartalommanipulátorokkal.

Az Adobe-nak, amelynek vezető termékének fő célja eleve a képmanipuláció, már csak reputációs okokból is fontos, hogy a tartalomhitelesítési harc élére álljon. A Photoshopba már beépítettek olyan technológiákat, melyek úgy képesek nyomon követni a módisításokat, hogy közben nem veszélyeztetik a felhasználók személyes adatait, írja beszámolójában a Nikkei. Azt azonban Parsons is elismerte, hogy ezekkel a fejlesztéseikkel még nagyon az út elején járnak. Sokat kell dolgozni azon, hogy a technológiákat más platformok is átvehessék.