A WEEE Forum adatai szerint már 2020-ban is több elektronikai szemét keletkezett világszerte, mint amekkorára a kínai nagy fal teljes tömegét becsülik, és a növekedés üteme azóta sem lassult. Ebben az évben például csak mobiltelefonokból 5,3 milliárd darabot selejteznek majd le, köztük azokkal a régebbi eszközökkel, amelyeket sokáig a fiókban tartogatnak, aztán jórész kihajítják a kukába. A dolognak a környezetvédelmi szempontok mellett ráadásul gazdasági vonatkozásai is vannak: a Nemzetközi Távközlési Egyesületnél már 2016-ban is úgy saccolták, hogy az e-hulladékból összesen 55 milliárd euró értékben lehetett volna visszanyerni értékes anyagokat.

A kidobott gépeknek és alkatrészeknek globális szinten még az ötöd részét sem hasznosítják újra, ami a szemét növekvő mennyiségével együtt egyre nehezebbnek tűnő problémát jelent. Egy osztrák tudóscsoport azonban új megoldással állt elő, hogy ennek legalább egy részét kiküszöbölje: egy gombafajta biológiailag lebomló szöveteivel helyettesítenék a hagyományosan műanyagból készített nyomtatott áramköri lapokat. Ezek az elektronikai termékek, és így az évi több mint 50 millió tonna elektronikai hulladék jelentős részét teszik ki, és nem csak hogy nem hasznosíthatók újra, de nagyon körülményes eljárásokkal lehet elválasztani őket a többi komponenstől.

Nem ezt akarták, de jól sült el

Itt jönnek a képbe a gombák (egész pontosan a pecsétviaszgombák), amelyekkel kapcsolatban állítólag egy szerencsés laborbaleset hozta meg a mostani felfedezést. Bár eredetileg a gombafonalak kötegeinek lehetséges alkalmazását vizsgálták az épületek szigetelésében, kiderült, hogy a héj anyaga meglepően robusztus, rugalmas és 250 fokig teljesen hőálló – ezek nagyjából azok a tulajdonságok, amelyekre az elektronikai hordozóknál is szükség van. A lényeg azonban az, hogy az UV sugárzástól védett helyen a belőle készített termékek nagyon hosszú ideig tartósak maradnak, amikor pedig nem lesz tovább szükség rájuk, akkor a talajba temetve egyszerűen lebomlanak, lehetővé téve az elválasztásukat az elektronikai cikkekben lévő újrahasznosítható anyagoktól.

A New Scientist beszámolója alapján az eddigi eredmények ígéretesek. Az anyagot már úgy is tesztelték, hogy egy szabványos számítógépes csipet forrasztottak bele, és a linzi Johannes Kepler Egyetem kutatói szerint az elképzelés egyelőre működőképesnek tűnik. Igaz, hogy a technológia még nem áll készen rá, hogy tényleges termékeket küldjenek vele gyártásba, minden esély megvan rá, hogy egyszer megjelenjen a nyomtatott áramköri lapok, a rugalmas elektronika vagy akár az orvosi eszközök területén. A kísérletek során a hordozó több mint kétezer hajlítás után is rugalmas maradt, és az áramkörök is majdnem olyan jól funkcionáltak, mint a szintetikus polimereken.

A tudósok szerint a gombák anyagát olyan elektronikai cikkekhez lenne ideális felhasználni, amelyeket nem terveznek hosszú élettartamúnak, de ehhez is nyilván igazolniuk kell majd, hogy a dolog működik az aktuális ipari elektronikai folyamatokban. A New Scientistnek nyilatkozva a bristoli Nyugat-Anglia Egyetem munkatársa mindenesetre úttörőnek nevezte az eddigi eredményeket, a elkészített prototípusokat pedig lenyűgözőek tartja, amelyek későbbi felhasználása az adaptív épületektől a robotokon át a viselhető elektronikai cikkekig lehetségesnek tűnik.