Ha egy big tech betartja a DSA (Digital Services Act) előírásait, onnantól csak a székhelye szerint ország által előírt kötelezettségeknek kell megfelelnie. "A tagállamok nem róhatnak általános és elvont kötelezettségeket valamely kommunikációs platform másik tagállamban letelepedett szolgáltatójára. Az ilyen nemzeti megközelítés ellentétes az uniós joggal, amely az érintett szolgáltatás származási tagállamában gyakorolt felügyelet elvén keresztül biztosítja az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabad mozgását" – olvasható az Európai Unió Bíróság (EUB) közleményében, melyet Ausztria, valamint az Alphabet, a Meta és a TikTok közötti jogi vitában hozott döntéséről adott ki.

A döntés egy 2021-ben hozott osztrák törvény miatt kialakult vitát zárt le. Ausztria a törvényben arra kötelezte az országban is elérhető szolgáltatásokat nyújtó big techeket, hogy rendszeres jelentéseket tegyen közzé az platformjaikon megjelenő illegális tartalmakról és azok kezelési módjáról. A törvény megszegői maximum 10 millió eurónyi bírsággal is sújthatók.

Több ponton sincs összhangban a DSA-val

A három szolgáltató azonban vitatta, hogy az osztrák szabályozás összhangban lenne a közelmúltban elfogadott DSA-val, amely amúgy is megköveteli a nagy online platformoktól, hogy akadályozzák meg az illegális és káros online tartalmak terjedését. Ráadásul ott a bírság is súlyosabb: maximális mértéke éves globális forgalmuk 6 százaléka lehet.

A Google, a Meta és a TikTok egy ausztriai bíróságon beadott keresete szerint az osztrák törvényes azért nincs összhangban a uniós szabályozással, mert utóbbi előírja: az online szolgáltatókra csak a székhelyük szerinti ország szabályai vonatkoznak. Mivel a három érintett cég európai központja Írországban van, így csak az ír szabályok vonatkoznak rájuk.

Az osztrák bíróság a döntés előtt állásfoglalást kért az EUB-tól. A luxembourgi testület azt nem vitatta, hogy "szigorú feltételek mellett és különös esetekben" egy tagállam a származási tagállamtól eltérőn is szabályozhatja egy szolgáltató működését a közrend, a közegészség védelme, a közbiztonság vagy a fogyasztóvédelem biztosítása érdekében. De egyrészt a tagállamnak a konkrét eltérésekről értesíteni kell az Európai Bizottságot és a székhely szerinti tagállamot, másrészt arra nincs is lehetősége, hogy olyan általános és elvont kötelezettségeket írjon elő, amely megkérdőjelezné a származási tagállamban gyakorolt felügyelet elvét. Utóbbi ugyanis a DSA egyik alapja.

Ha a rendeltetési hely szerinti tagállam (a jelen esetben Ausztria) jogosult lenne ilyen intézkedéseket hozni, az sértené a származási tagállam (a jelen esetben Írország) szabályozási hatáskörét. "Ezenkívül aláásná a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat, és ellentétes lenne a kölcsönös elismerés elvével. Ráadásul az érintett platformok több, eltérő szabályozás hatálya alá tartoznának, ami sértené a szolgáltatásnyújtás szabadságát, és így a belső piac megfelelő működését is gátolná" – olvasható az EUB közleményében.

A luxembourgi testület ítéletének teljes szövege itt érhető el magyarul is.