A nagy amerikai cégek igyekeztek felkészülni augusztus 25-ére, amikortól már élesben kell megfelelniük az EU-s Digital Services Act előírásainak (a fontosabb szabályokért lapozzon ide).

Mint arról beszámoltunk, egyes platformok felkészülése nem sikerült tökéletesen, bár jelentős erőforrásokat fordítottak rá. Mint egy civil szervezet kísérletéből kiderült, simán lehet olyan hirdetéseket futtatni a Facebookon, melyek összeegyeztethetetlenek a platform felhasználási feltételeivel. Az Amazon pedig eleve vitatja kapuőri minősítését, ezért beperelte az EU-t.

Nézzük, mit kell tapasztalnia a felhasználónak, ha például ma nyitja ki az internet nagy képeskönyvét!

Négy fontosabb változás

Kikapcsolhatja az automatizált (MI-vezérelt) ajánlórendszereket. Az ajánlórendszerek profilozzák a felhasználókat (értsd: mindenkiről összegyűjtenek nagyon sok adatot, amiket aztán algoritmusok elemeznek), és pl. a Facebook a profil alapján ajánl további tartalmakat (jelenít meg hirdetéseket). A jövőben azonban csak akkor működik ez a közösségi platformokon, ha a felhasználó szeretné. Ha nem szeretné, akkor platformonként változik, hogy mit történik. A Facebookon és az Instagramon például választhatja a felhasználó, hogy csak az átala követett emberek tartalmait jelenítse meg az oldal, amiket időrendben nézhet végig. Hasonlóképpen a TikTokon is időrendben tálalja majd a "Following" és a "Friends" feedek posztjait. A platformokon az ajánlott tartalmak random jelennek meg.

Az ajánlórendszer kikapcsolása a keresési eredményekre is hat: a Meta oldalain a keresések csak az általuk megadott kulcsszavakon fognak alapulni. A kereső nem veszi figyelembe korábbi tevékenységünket, például azt, hogy korábban a hasonló keresésekből milyen találatokat preferáltunk.

A felhasználók értesítést kapnak az okokról, ha egy bejegyzésüket törlik. Ez a platformok működésének átláthatóságát hivatott javítani. A TikTok bejelentette, hogy arról is értesíti a felhasználóit, ha az általuk feltöltött videó nem alkalmas az ajánlásra, mert ellenőrizetlen állításokat tartalmaz például egy folyamatban lévő politikai választásról. Sőt még azt is elárulják, automatizált technológia vagy moderátor találta problémásnak a tartalmat.

A Google pedig bejelentette, hogy kibővíti átláthatósági jelentéseit, és a jövőben részletes információt közöl a tartalommoderálása szabályairól.

Bejelenthető lesz, ha a neten hamisított termékeket árulnak. Ha hamisított Gucci táskára, Nike cipőre vagy Philippe Patek órára bukkan a felhasználó, jelentheti. A DSA egyik fontos célja ugyanis, hogy gátat szabjon a termékhamisításnak. Az Amazon létrehoz a hamisítványok bejelentésére egy dedikált csatornát, és kibővíti a third party kereskedőkről adott információk körét is, hogy a vásárlók alaposabban meggyőződhessenek adott kereskedő megbízhatóságáról.

Eltűnnek a gyerekeket célzó hirdetések (elvileg). A DSA egyik kiemelten fontos célja, hogy visszaszorítsa a gyermekeket célzó hirdetéseket részben a magánélet védelme, részben a manipulációval kapcsolatos félelmek miatt. Erre a platformok egyébként gyorsan, sőt helyenként proaktívan reagáltak. A TikTok júliusban jelentett be, hogy korlátozza azoknak az adatoknak a gyűjtését, amelyek alapján a 13-17 éves korosztály számára jelenítettek meg célzott hirdetéseket. A korlátozás az EU-n kívül Nagy-Britanniában, Svájcban, Izlandon, Norvégiában, Liechtensteinben, valamint az USA-ban is érvényes – utóbbi országban 15 év a felső korhatár.

Hasonlót lépett a Snapchat, amely a 18 éven aluli felhasználók esetében vezetett be korlátozásokat. A Meta pedig bejelentette, hogy a 13-17 éves korosztályról csak az életkorra és a tartózkodási helyre vonatkozó adatokat adja át a hirdetőknek.