A nyáron kezdődött "hadjárat" eredményeként immár 220-ra hízott az a lista, amelyen azok a kínai alkalmazások találhatók, amelyeket kitiltottak Indiából. A korlátozásokat azt követően kezdték bevezetni, hogy a két amúgy sem túl jó viszonyt ápoló ország határán júniusban több halálos áldozattal járó összecsapás történt.

Komoly tételek

A tegnap kiadott hivatalos tájékoztatás szerint nemzetbiztonsági kockázatok miatt újabb 43 kínai mobilos app tűnik el az indiai felhasználók készülékéről. Az informatikáért felelős minisztérium közleménye alapján ezek az alkalmazások "olyan tevékenységet folytatnak, amelyek sértik India szuverenitását és integritását, veszélyeztetik az állam biztonságát és a közrendet".

A mostani körben tagadhatatlanul az AliExpress a legnagyobb falat. Az Alibaba fogyasztók százmillióit kiszolgáló e-kereskedelmi alkalmazásának minden bizonnyal nagyon fog fájni, hogy mostantól nem számíthat a világ egyik legnépesebb országának potenciális vásárlóira. Szintén az Alibaba érdekeltségi körébe tartozik a kínai eBay-ként is emlegetett Taobao, amelynek streaming szolgáltatást biztosító Live alkalmazása is felkerült a nem kívánatos programok közé.

Ezzel immár a harmadik nagy "tisztítási" kört tudták le az indiai hatóságok. A már említett júniusi akcióban 59 app került tiltólistára, köztük a TikTok, a Weibo és a WeChat. Ezt szeptemberben egy 118 programot érintő újabb szankciós kör követte. Ekkor többek között a Baidu, az Alipay, a PUBG és a WeChat Work vált nem kívánatos alkalmazássá az országban.

Kétélű fegyver

A kitiltási kampány mind a célpontokat, mind az indoklást tekintve kísértetiesen hasonlít arra, amit a Trump-kormányzat folytatott Kína ellen az elmúlt időszakban. Ugyanakkor lényeges eltérés, hogy India sok szempontból nem számít olyan komoly szereplőnek, mint az Egyesült Államok. Ez persze nem igaz a felhasználói számra, vagy éppen az eladott mobilkészülékek mennyiségére, mivel ebben India már rég maga mögött hagyta az USA-t.

Mivel a webes szolgáltatások vonatkozásában India a világ egyik legnagyobb piaca, és mivel a kínai digitális gazdaság szereplői rengeteget invesztáltak annak meghódtásába, a tilalom alaposan betehet a kínai techcégek növekedési terveinek. Az arányokat jól szemlélteti, hogy a TikTok legnagyobb külső bázisa éppen India, ahol a Sensor Tower áprilisi adatai alapján már a 200 millió felhasználón és a 600 millió letöltésen is túl vannak, ez pedig az összes telepítés több mint 30 százalékát jelenti.

Az indiaiak a konfliktus nyomán már több különféle gazdasági szankciókat jelentettek be Kínával szemben, de az erőegyensúly az utóbbi évtizedekben gazdasági téren is nagyon elbillent Peking irányába. Így a telekommunikációs minisztérium utasíthatta például az állami tulajdonban lévő távközlési szolgáltatókat, hogy az új generációs 5G hálózatok kiépítésénél ne használjanak kínai eszközöket, de kérdés, hogy tényleg a jóval drágábban dolgozó konkurenciával akarnak-e üzletelni.

Annyi bizonyos, hogy az alkalmzások kitiltása alaposan felforgatja az indiai piacot. A 100 legnépszerűbb indiai okostelefonos alkalmazás közül ugyanis 44-et jegyeznek (jegyeztek) kínai gyártók, akik a top10-ben is 5 helyet foglalnak el, és az indiai okostelefon-piac 80 százalékát is a kínai márkák uralják, akik nem mellesleg gyártóüzemeket is működtetnek a szomszéd országban.

Éppen emiatt azonban az is igaz, hogy a szankciók ezen a téren is kétélű fegyvernek számítanak, hiszen egy nagy csomó indiai polgár megélhetése is veszélybe kerül, akik közvetlen vagy közvetett módon ezekből a vállalatokból élnek. A kínai befektetések a technológiai vonalon is ömlenek az indiai gazdaságba, amit jól mutat, hogy a legalább egymilliárd dollárra értékelt indiai startupok minimum 60 százalékában dolgozik valamilyen kínai társaság tőkéje.