A korlátozott időtáv és a nem teljesen egységes bevezetés ellenére is jelentős érdeklődés támadt Európában a kisebb piaci részesedéssel rendelkező böngészők iránt azt követően, hogy március 7-én immár teljes szigorával életbe lépett az Európai Unió digitális piacokat szabályozó keretrendszere, a Digital Markets Act (DMA).

A technológiai óriások túlhatalmát és önkényes üzleti működését korlátozó rendelkezések egyik fő célja, hogy a felhasználók minél több területen élvezhessék a választás szabadságát. Ez a mobiltelefonok esetében például abban mutatkozik meg, hogy egy új készülék beállításakor a rendszer számos alternatívát ajánl fel a preferált kereső, böngésző vagy virtuális asszisztens tekintetében.

Lendületet kaptak

A Reuters beszámolója a böngészők kapcsán megállapítja, hogy alig telt el néhány hét, de több kisebb részesedéssel rendelkező megoldás is érzékelhetően erőre kapott. A biztonságos működésre fókuszáló Aloha esetében 250 százalékkal nőtt az EU-s felhasználók száma március folyamán. A ciprusi fejlesztő cég hírügynökségnek nyilatkozó vezetője szerint korábban ez a térség csak a negyedik helyen volt náluk, de máris a második legfontosabb piaccá nőtte ki magát. A reklámelhelyezés helyett az előfizetős modellre építő Aloha egyébként havi szinten 10 millió felhasználóval rendelkezik. 

Hasonlóan pozitív fejleményekről számolt be a norvég Vivaldi, a német Ecosia és az amerikai Brave, de ugyancsak nőtt az aktivitás az "óriás törpéknél". Utóbbiakhoz tartozik a nagyjából 100 milliós táborral büszkélkedő amerikai DuckDuckGo, valamint a norvég Opera. A több mint 300 millió felhasználót kiszolgáló Opera alelnöke azonban azt is megemlítette, hogy bár rekordszámú forgalmat regisztráltak az EU-ban, a választási képernyők implementálása korántsem teljes, azaz a további növekedés sem elképzelhetetlen.

Ahol tudnak, lassítanak

Ezt a növekedést azonban a szabályozás célkeresztjébe állítütt úgynevezett digitális kapuőrök természetesen minden lehetséges módon igyekeznek megakadályozni, de minimum lassítani. Az iOS-en eddig korlátlan hatalommal rendelkező Apple például híres volt arról, mennyire vigyáz rá, hogy ökoszisztémája zárt maradjon, hogy a falakon belüli játékszabályokat kizárólag ő határozza meg. Mindezt a DMA láthatóan képes volt megtörni. A világ egyik legértékesebb technológiai vállalata fogcsikorogatva ugyan, de egyre több területen kénytelen engedni, és úgy táncolni, ahogy a brüsszeli bürokraták fütyülnek.

A folyamat azonban leginkább iszapbirkózásra hasonlít, ahol az előnybe hozott kisebb cégeknek minden négyzetcentiméterért meg kell küzdeni, mondjuk úgy, hogy az uniós hatóságoknál panaszolják be a nagyokat, hogy azok nem tesznek eleget a paragrafusokban foglaltakkal.

Persze a felügyeleti jogkörrel rendelkező Európai Bizottságot sem kell félteni, a testület ezektől a jelzésektől függetlenül is nagyon aktívnak mutatkozik mostanában: sűrűn szórt figyelmeztetésekkel, vizsgálatok indításával, tekintélyes bírságok kiszabásával kényszerítik együttműködésre a korábban erre kevés hajlandóságot mutató technológiai mamutokat.