Ma már a digitális technológiákban legalább akkora kockázatot látnak a vállalatok üzleti vezetői, mint a gazdasági környezet bizonytalanságaiban. A vállalkozások egy szűk csoportja azonban keresi az új és feltörekvő technológiákat (generatív mesterséges intelligencia, gépi tanulás, automatizálás, felhőalapú megoldások stb.), hogy értéket teremtsenek és átalakítsák működésüket, ám úgy érzik, ezek a technológiák a kockázati kitettségüket is erőteljesen befolyásolják. Ez a legfontosabb tanulsága a PwC 2023-as Global Risk Survey kutatásának, melyhez 3900 kockázatkezelésért, megfelelőségért és belső auditért felelős üzleti vezetőt kérdeztek meg világszerte.
A válaszadók 39 százaléka szerint szervezete "nagymértékben" vagy "rendkívül" kitett az inflációs kockázatoknak. A kiberkockázatokról 37, a digitális technológiában rejlő kockázatokról pedig 32 százalékuk állította ugyanezt.
A vezetőkben tudatosult, hogy a technológiai változások átrendezik a kockázatok fontossági sorrendjét. A válaszadók 57 százaléka szerint a technológiai beruházásokra való felkészülés (pl. a generatív MI-re vagy és más feltörekvő technológiákra való átállás) az első számú ösztönző arra, hogy a szervezete felülvizsgálja kockázati helyzetét. Kisebb fontosságot tulajdonítottak a kockázati eseményeknek, sőt még az új piacokra lépésnek is.
A technológiai újítók közé sorolható szervezetek (melyek célja új érték teremtése, és nem a régi megvédése) kockázatvállalóbbak, emiatt inkább lehetőséget látnak az új technológiákban. A válaszadók egyébként "inkább lehetőségként" azonosították az új energiaforrásokra való áttérést (a válaszadók 54 százaléka említette) és a fogyasztói kereslet és preferenciák változását (47 százalék). De például az ellátási lánc megszakadását "inkább kockázatnak" (42 százalék), mint lehetőségnek (28 százalék) értékelték.
Szignifikáns eltérést mutatkozik az egyes szektorok kockázatviselési hajlandóságában. Ez érthető is: a gyorsabban fejlődő ágazatokban (kiskereskedelem, technológiai szektor) dolgozó cégek helyzetükből adódóan is kockázatvállalóbbak, és keresik az új lehetőségeket, míg a szabályozásvezérelt ágazatok (pl. kormányzati és a gyógyszeripari szektor) kockázatkerülőek, mert fontosabb a megfelelőség.
A szervezeteken belül is vannak eltérések: a pénzügyi vezető általában inkább kockázatkerülő, míg mondjuk egy értékesítési vezető inkább kockázatvállaló.
A vállalatok töredéke bevállalós
A PwC szerint azok a szervezetek teljesítenek a legjobban, melyek képesek a kockázatokat értékteremtéssé formálni (őket a tanácsadó cég kockázati úttörőknek nevezi). A kutatás szerint mindössze a szervezetek 5 százaléka sorolható ebbe a kategóriába. Ezeknek a cégeknek közel háromnegyedénél van technológiai stratégia és ahhoz ütemterv, míg a teljes teljes mintában a cégek alig több mint fele rendelkezik ilyennel. A kockázati úttörők jobban bíznak a kiegyensúlyozott növekedésben, valamint abban, hogy képesek jól kezelni a kockázatokat. Ezért proaktívan vállalnak is kockázatot, hogy új lehetőségeket teremtsenek.
Az egyébként általános probléma, hogy a legtöbb szervezetnél korszerűtlen a kockázatkezelés. Mindössze a kutatásban részt vevők 10 százaléka mondta, hogy szervezete fejlett prediktív elemzéssel, csúcstechnológiával és adatokkal támogatja a kockázatkezeléshez, illetve folyamatosan javítja kockázatkezelési folyamatait. De még alapvető technológiákat és adatalapú eszközöket is csak negyedük használ.
A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött
A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak