Az idáig összesen 2,5 millió dollárnyi befektetői tőkét vonzó New England-i Cambridge Mobile Telematics (CMT) egy alapos lökettel, a SoftBank Vision Fund 500 millió dolláros befektetésével folytathatja a DriveWell platform felfuttatását. A 2010 óta működő amerikai startupot a MIT korábbi professzorai alapították azzal a céllal, hogy úttörő fejlesztéseket végezzen a telematika és a használat- vagy viselkedés-alapú biztosítások (UBI, BBI) területén, ezzel pedig közvetett és közvetlen módon is javítsák a közúti közlekedés biztonságát.

A CMT eddig 14 országban 20 biztosítási partnerével telepítette eszközeit, amelyekből a cég saját adatai szerint 2014 óta 6 millió darabot értékesített. A megoldás méri és begyűjti a vezetésre jellemző kismillió adatot – kezdve attól, hogy ki milyen gyakran és mennyire keményen fékez, egészen odáig, hogy milyen gyakran használja vezetés közben a telefonját. Ezeket az adatokat folyamatosan továbbítja a vezeték nélküli kapcsolaton keresztül, lehetőséget adva a statisztika elemzésére.

Miért kellene ez bárkinek is?

A sofőrök az eredményekkel összefüggésben ösztönzőket kapnak a biztonságosabb vezetési szokások felvételére, mondjuk abban a formában, hogy olcsóbb biztosításokat köthetnek, ha igazodnak az optimálisnak jelölt értékekhez – igaz, a díjak durván el is szállhatnak, ha a mérések alapján továbbra is veszélyesen vezetnek. A CMT szerint mindenesetre az DriveWell platformot használó vezetők körében már az első 30 napos használat során 20 százalékkal csökken a veszélyesnek minősíthető gyorshajtások aránya, vészfékezésekből pedig 30 százalékkal mértek kevesebbet az első hónap végére.

Az összességében 100 milliárd dolláros befektetői tőkét forgató SoftBank úgy látja, hogy a CMT kiváló helyzetben van a biztosítóknak nyújtott szolgáltatások és a felhasználók támogatásának szempontjából. Az alap egyébként is szeret olyan feltörekvő cégekbe fektetni, amelyek keresztbe értékesítik egymásnak a techológiákat és szolgáltatásokat, és ezen az iparágon belül sem ez az első szerepvállalása. Igaz, talán ez lesz a legkockázatosabb, legalábbis az idevágó felmérések szerint.

A Pew Research egy 2016-os kutatása szerint a sofőrök nagyjából fele úgy gondolja, hogy az alacsonyabb díjak ígérete nem lenne elegendő, hogy önként alávesse magát az ilyen jellegő adatgyűjtéseknek. A használat alapú konstrukciók viszont ettől függetlenül is egyre-másra jelennek meg a biztosítók kínálatában, hiszen könnyű belátni, hogy az ő szempontjukból mennyire előnyös dolog az adatgyűjtésre alapozva különbséget tenni a hasonló biztosítási csomaggal rendelkező, de nagyon is eltérő kockázatot jelentő vezetők között.

Az biztos, hogy sok pénz lesz benne

Ezek a termékek már a gépjármű-biztosítások leggyorsabban növekvő szegmensét jelentik világszerte. 2020-ra a belőlükszármazó díjbevételek globálisan elérhetik az 50 milliárd dollárt is, tehát a CMT egy igen szép jövő előtt álló piacon próbl meghatározó szereplővé válni. Ahogy korábban beszámoltunk róla, Magyarországon ilyen kiegészítő biztosítás egyelőre csak a Casco mellé köthető, de a hazai ügyfelek még túlzottan árérzékenyek – elsősorban a telematikai berendezések 20-30 ezer forintra tehető költségét sokallják, amit a jelenlegi felállásban a biztosítók máshol is csak ritkán nyelnek le.

A szakértők egyébként arra számítanak, hogy az ilyen-olyan készségekkel a netre kapcsolódó járművek végső soron a hirdetési zaj durva fokozódását eredményezik majd , ami esetenként kétségessé teszi az okos járművek szolgáltatásainak használhatóságát is. Ezek ugyanis a személyes adatok begyűjtésének egészen új távlatait nyitják meg, így rengeteg kompromisszumot kell majd kötni az adatok védelme és a testre szabott kényelmi funkciók viszonylatában.

A CMT megoldása sem tűnik zavarónak, de érdemes belegondolni, hogy a hirdetési kiszolgálók és a hirdetők szó szerint minden személyes információval kezdeni fognak valamit. Ez alól pedig a sofőrre jellemző telematikai adatok sem jelentenek kivételt: gondoljunk például arra az egyszerű dologra, hogy az illető hol szokott lassabban vagy gyorsabban menni, esetleg hosszabb-rövidebb időre megállni, vagy mikor nyomkodja a telefont, és ehhez igazodva hol, mikor, milyen hirdetésekkel érdemes őt megszórni.