Közép- és Kelet-Európa lehet a nemzetközi kockázati tőke új aranybányája. Mint a TechCrunch+ egy friss összeállításából kiderül, jelentős kockázati tőkealapok (Venture Capital, VC) fordultak a régió felé.

Az Underline Ventures 20 millió eurós alapot hozott létre, amely Romániára és a környező országokra koncentrál, a lengyelországi Inovo VC 100 millió euróból indít alapot, a spanyol Demium 30-40 millió euróval erősíti a tevékenységét a régióban...

Sok szempontból szegmentált térség

De mit látnak itt a befektetők, amit máshol nem? Viszonylag jelentős méretű piacot, tehetséges embereket – és egy olyan régiót, ahol még csak az út elején jár a diszruptív vállalatok létrehozása, foglalata össze a TechCrunchnak María José Lara, a spanyol Demium kommunikációs vezetője.

A régió egyik nehézsége, hogy VC-szempontból nehéz egységesen értelmezni. A lap szerint a még hasonló körülményekkel rendelkező Albánia, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és a balti államok is nagyon heterogén képet mutatnak. Ha pedig bevonjuk mondjuk Ausztriát, Törökországot vagy Ukrajnát és Oroszországot, még sokszínűbb a kép.

Emiatt a befektetők koncentráltan költik el a pénzüket. Global Private Capital Association (GPCA) első félévre vonatkozó elemzése minden eddiginél magasabb, 4,5 milliárd dolláros befektetési szintet mért erre a régióra. A dolog szépséghibája, hogy ebből közel 770 milliót egy török startup, a török Getir instant kézbesítő cég kapott. Az EY adatai szerint Németországban majdnem ugyanannyi ügylet szívott fel 3,4 milliárd eurót az első félévben, mint ahány Közép-Kelet-Európában 4,5 milliárdot.

Ez a koncentráltság országszinten is megfigyelhető: a Dealroom által készített legfrissebb European Pulse Check szerint az egész kontinens messze legvonzóbb befektetési célpontja Észtország (lásd a fenti grafikont). Az egy lakosra jutó befektetés összege kiugró: 750 dollár. (A második Izland 460 dollárral, a harmadik Svájc 340-nel.) Az első tízbe egy régós ország jutott: Horvátország 165 dollárral lett a 9. Észtország hírét persze viszik a globális sikertörténetei: a Skype, a Transferwise, a Bolt stb.

A kulcsszó: tőkehatékonyság

Ezek a cégek globális tényezőkké váltak. A TechCrunch szerint azonban ma már az egész térségben jellemző, hogy a startupok nemzetközi piacokban gondolkodnak. Ez persze oda vezet, hogy a régióban alapított stratupok gyorsan ki is növik az "inkubátor országot", és átköltöznek valamelyik globális központba. A magyar alapítású sikertörténetek (LogMeIn, Prezi stb.) is ezt az utat járták be, de ez lett a sorsa például az UiPath-nak is, amely tavaly New York-i vállalatként ment tőzsdére.

Ha a cégek jogilag el is hagyták alapítási országukat, hatásuk a helyi startupos ökoszisztémára óriási. Az UiPath egykori vezetői például megjelentek más startupoknál befektetőként, mentorként, ahogy például Magyarországon a Balabit vagy a Ustream volt vezetői is rendre feltűnnek ilyen pozícióban.

Persze ezeket a startupokat az USA-ban is meg lehetne alapítani, megspórolva néhány kört a globális jelenlét felépítésében. Csak éppen többe kerülne. A TechCrunch idézi a New York-i ffVC lengyelországi leányvállalatának partnerét: Maciej Skarul szerint az amerikai VC-ket a sokkal jobb tőkehatékonyság vonzza. 1 dollárból a régióban nem 2-t vagy 3-at lehet csinálni, hanem mondjuk 6-ot vagy 9-et.

A spanyol Demium, amely magvető és inkubációs fázisban száll be ötletekbe, ezzel szemben azt emeli ki pozitívumként, hogy rengeteg a tehetség, de korlátozottak a lehetőségeik a kibontakozásra, így az inkubációs tevékenységnek elég jó lesz a megtérülése.

A háború a stratupokat is megviseli

A régiónak azonban komoly nehézségeket okoz az ukrajnai háború. A GPCA jelentése már az idei második negyedévben a befektetési aktivitás csökkenését mérte. Azok a VC-k, melyek rövid ideje vannak jelen a térségben, viszonylag gyorsan tudtak reagálni a finanszírozás visszafogásával. De nem mindenki választotta a legegyszerűbb utat: a Demium, amely 2019-ben lépett a lengyel és az ukrán piacra, például támogatta ukrán partnercégeit, ha azok nyugatabbra akarták kötöztetni székhelyüket. Emellett a VC beindította prágai operációját, és vizsgálja egy budapesti és egy bukaresti iroda indítását is.

A TechCrunch szerint egyébként a háború közelsége fel is pörgetheti az innovatív kezdeményezések felkarolását, azaz a startup ökoszisztéma kiteljesedését. A NATO június végén jelentette be, hogy egymilliárd dolláros alapot hoz létre új innovációs mechanizmusa, a DIANA (Defence Innovation Accelerator for the North Atlantic) mellé. Az alap kettős felhasználású, azaz polgári és katonai célra is alkalmas technológiák (mesterséges intelligencia, makroadatok feldolgozása, kvantumtechnológia, anyagkutatás stb.) fejlesztését támogatja, többek között azzal, hogy befektet feltörekvő technológiai vállalatokba.

Ez újabb forrásokat, irányokat, ötleteket hozhat a térségbe is, melyek fejlesztésénél a NATO-s háttér miatt már eleve adott lesz a globális piac.