Új módszertannal új adatok jelentek meg a hazai infokommunikációs ágazatról: minden 5. forintot az IKT-szektor termeli meg.

Régi adósságát törlesztette az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ). A Századvég Gazdaságkutató Zrt.bevonásával elkészült a legújabb kutatás az ágazat szereplőinek a hazai gazdaságban betöltött szerepéről – jelentette be Major Gábor, az IVSZ főtitkára.

A digitális gazdasághoz új módszertan kell

A digitális transzformáció a gazdasági és társadalmi folyamatokat is olyan jelentős mértékben befolyásolja, hogy az eddig kizárólag a szűken vett IKT szektor mutatói helyett inkább a digitális gazdaság súlyát kell mérni. Ehhez azonban szükség volt egy új módszertanra is – tudtuk meg Both Vilmostól, a Századvég digitális üzletágának a vezetőjétől. A korábbi módszertan csak az input oldali mutatókat nézte, figyelmen kívül hagyta az ágazat továbbgyűrűző hatásait. A számítások alapjául szolgáló TEÁOR (tevékenységi körök egységes ágazati osztályozási rendszere) szerinti besorolás fő problémája az, hogy a vállalkozásoknak a fő tevékenységét veszi alapul. Egyebek mellett nem mér olyan tevékenységeket, mint az infokom tanácsadás, az online kis- és nagykereskedelem, valamint a szolgáltatóközpontok, a nem IKT cégek és a közigazgatás által előállított értékeket – hangzott le a kutatást bejelentő tájékoztatón.

Az új módszertan már nem is a bruttó hazai termék (GDP) alapján számol, hanem a bruttó hozzáadott értéket (GVA – Gross Value Added) veszi figyelembe. Az GDP-alapú módszertan figyelembe veszi az ágazati adók és támogatások egyenlegét is, ami a szektoron belül például a távközlést sújtó különadók miatt erőteljesen torzító hatású. Még az új módszertan sem tud azonban teljes képet adni a hazai digitális gazdaságról, mert a nem infokom cégek IKT jellegű tevékenységét csak korlátozottan tudja mérni, de a kutatók szerint még így is jóval valósabb képet mutat, mint a korábbi nézőpont.

Az összeszerelés bizonytalanabb kilátású, mint a szolgáltatás

A két módszertan közti különbség már a sarokszámoknál is szembeötlő.

A hagyományos módszertannal számolva az IKT szektor közvetlenül, közvetve és multiplikátor hatásokat is figyelembe véve összesen 3450 milliárd forint bruttó hozzáadott értéket hozott létre, a teljes nemzetgazdasági GVA 13,7 százalékát, az ágazatban foglalkoztatottak száma 311 ezer fő, az összes foglalkoztatott 11,5 százaléka.

Az Századvég az új számítási elvekkel a hazai digitális gazdaság ennél jóval nagyobb súlyát mutatta ki. A digitális gazdaság (és már nem IKT szektor!) évi 4250–4830 milliárd forinttal a teljes GVA 18,6-20,1 százalékát, vagyis nagyjából ötödét adja. Ebben a szegmensben dolgozik a foglalkoztatottak csaknem 15 százaléka, összesen mintegy 400 ezer ember.

Az IKT szektor a magyar export 8,3 százalékát fedi le. Utóbbin belül a gyártáshoz kapcsolható kivitel drasztikus visszaesését, melyet a Nokiánál, a Jabilnál és a Flextronicsnál történt leépítések okoztak, kellően ellensúlyozni tudta a szolgáltatásexport dinamikus növekedése.

A szektor a K+F-re fordított költésből több mint 10 százalékkal részesedik, ennek alapján ágazati szinten a legtöbbet fordítja a hazai gazdaságon belül kutatás-fejlesztésre. A mutatók az egyes kutatási elemekben elérhető legfrissebb KSH adatok alapján készültek, így a GVA-ra, a foglalkoztatottságra és a K+F költésekre vonatkozó számok a 2013-as állapotokat tükrözik, az exporté viszont 2014-esét.

IKT hozzájárulása a GVA-hoz, Századvég/IVSZ | Create infographics

Ami a foglalkoztatottságot illeti, az IVSZ változatlanul fontosnak tartja kiemelni, hogy az ágazatban továbbra is legalább 10 ezer betöltetlen álláshely van. Ez a helyzet súlyosbodhat, ha csak nem változnak kedvező irányba a jelenlegi folyamatok.

"Ezen a téren sokat tehet az állam, illetve általában a politika" – fogalmazott Both Vilmos. Elismerte, hogy a foglalkoztatással, illetve az oktatással kapcsolatos jelenlegi stratégiai irányok egyelőre épp ellenébe mennek a kívánatosnak. Mint ismert az iparpolitikában a kormány egyfajta európai összeszerelő nagyhatalmi pozíció elérését tűzte ki célul, míg a közoktatásban az elmúlt néhány évben végrehajtott "reformok" hátrébb sorolták a digitális írástudáshoz szükséges ismeretek elsajátítását. (Ezt támasztották alá a Bitportnak egy másik téma kapcsán nyilatkozó oktatók is.)

Mitől változna meg ez a helyzet? – kérdeztük az IVSZ és a Századvég szakértőinek. Válaszuk szerint vannak biztató jelek a közigazgatásban, már csak a megfelelő hívószavakat kell megtalálni ahhoz, hogy a megfelelő döntési szintekre is eljusson az üzenet.

Piaci hírek

Mennyit is keres most egy IT-szakember? Itt egy válasz...

A No Fluff Jobs állásportál friss felmérése szerint továbbra is sokat, és ezt most maguk az alkalmazottak erősítették meg.
 
Hirdetés

Van olyan tanácsadó, aki pénzt hoz?!

Pedig külső szemlélőként csak annyit mutat meg, hogy miből van hiány és miből van fölösleg. Ám ha szoftverlicencekről van szó, ez százmilliókat is érhet – megtakarításban.

Érdemes-e használt szoftvert venni a vállalatnak? És ha igen, hogyan? Egy biztos, nem úgy, mint egy használt autót.

a melléklet támogatója az IPR-Insights

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.