Törvényt módosítana a kormány, hogy Magyarországra csábítson nem EU-s országokból digitális nomádokat. Ehhez Pintér Sándor belügyminiszter egy nyári kormányhatározat nyomán október közepén nyújtott be módosító javaslatot (PDF) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról szóló 2007. évi II. törvényhez.

A javaslat egyszerűsíti a harmadik (nem EU-s, nem EGT-s) országból érkező ún. digitális nomádoknak beutazását és életvitelszerű tartózkodását. Magyarország ehhez specális jogokat biztosító ún. Fehér Kártyát adna ki. A kormány tervei szerint jövő év január elsejétől érkezhetnének digitális nomádok az országba az új szabályok szerint.

Harc a szakemberekerét

Minden fejlődni vágyó gazdaság hajt a magasan kvalifikált szakemberekre. Ebben élen jár az Egyesült Államok, amely hol enyhít, hol nehezít a speciális H-1B vízumán. Nem véletlen, hogy a startupok, alapítsák azokat a világban bárhol, előbb vagy utóbb az USA valamelyik technológiai startupközpontjában találják magukat.

Miközben az ipar évek óta sürgeti az Európai Unióban egy olyan átfogó szabályozás bevezetését, amely rugalmasabbá – és főleg támogatóbbá! – tenné az innovatív vállalkozások és munkavállalóik jogi környezetét, átfogó, EU-s szintű előrelépés nem történt. Egyelőre minden ország a maga kereti között igyekszik valamilyen megoldást találni, ami viszont igencsak nehezíti a határokon átnyúló ügyleteket. A kontinensen a balti államok (különösen Észtország) járnak az élen, illetve az EU-ból már távozott brit szabályzói környezet is sok szakembert csábított.

Azt már a különböző startupkutatások is kimutatták, hogy Magyarország (és főleg Budapest) sok szempontból vonzó hely. Vannak jelentős, ide kötődő, de globális piacra dolgozó startupok, bőséges a coworking irodák kínálata, és fejlett az infrastruktúra (internet, wifi, mobilhálózat stb.), európai az életminőség, miközben még mindig viszonylag alacsonyak a megélhetési költségek. Ezért sokan dolgoznának, ha nem is Magyarországon, de Magyarországról.

Ilyen lesz egy Fehér Kártya

Ezt biztosítaná a Fehér Kártya, amit az kaphat meg, akit egy másik országban alkalmaznak, vagy igazolt nyereséggel rendelkező külföldi vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, de munkáját Budapestről szeretné végezni. Feltétel továbbá, hogy ezt fejlett digitális technológiai megoldással tegye – jelentsen ez bármit is. (Esetleg ellenőrzik, hogy Nokia 3310-es vagy egy iPhone 13 Pro van-e a kártya tulajdonosának a zsebében?) A törvény szövege egyébként pontosan így szól: "Fehér Kártya: olyan tartózkodási engedély, amelynek birtokosa Magyarországon kívüli országban igazolt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, és a munkáját Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi, vagy Magyarországon kívüli országban igazolt nyereséggel rendelkező vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és a munkáját vagy a vállalkozása irányítását Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi."

A javaslatban a távmunka önálló tartózkodási célként jelenik meg, amelyhez külön engedélytípus kapcsolódik, hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda ügyvédje, azaz itt egyáltalán nem a szakemberhiány enyhítése a cél. Ha valaki már igazolt egy másik tartózkodási célt, például Magyarországon tanul, dolgozik egy hazai cégnél, vagy itt vállalkozik, nem igényelheti a Fehér Kártyát. (Ez a menekült státuszért folyamodókra és a hosszú távú, ún. EK letelepedési engedéllyel rendelkezőkre is érvényes.) Fontos kitétel, hogy amennyiben valaki Fehér Kártyával jön Magyarországra, és később le is szeretne telepedni, a speciális vízummal itt töltött idő nem számítható be a letelepedéshez szükséges tartózkodási időtartamba.

A kártya egy év itt tartózkodást tesz lehetővé, ami további egy évre hosszabbítható meg, csak az adott személyre vonatkozik, a közvetlen családtagokra nem (azaz nem hozható feleség, gyerek, élettárs). A jogalkotó tehát azt feltételezi, hogy egy digitális nomád számára a hosszabb távú engedély nem jelentene nagyobb vonzerőt, ugyanakkor növelné a visszaélések kockázatát, magyarázza Szabó. A családegyesítés kizárása szerinte nem probléma, mert a digitális nomádok túlnyomó többsége jellemzően negyven év alatti és egyedülálló.

De mire gondolt a költő?

A tervezet indokolása meglehetősen szűkszavú: lényegében megmarad a "bevonzzuk a digitális nomádokat, hogy bevonzzuk a digitális nomádokat" magyarázatnál. Szabó szerint viszont feltételezhető, hogy a magyar technológiai ipar élénkítésének szándéka áll a javaslat mögött: a szakemberek jelenléte inspiráló lehet a magyar technológiai szektornak, az itt tartózkodó influencerek pozitív bejegyzései pedig növelhetik az ország népszerűségét. Szabó szerint egyfajta első lépcsőnek is alkalmas lehet a Fehér Kártya, amit például itteni vállalkozásalapítás is követhet.