Brit kutatók utánajártak annak a szóbeszédnek, hogy a felhasználók többségének követhetetlenek a Windows-frissítések. Tanulmányuk szerint a Windows 10 Home Edition használóinak valóban nagyon sok bosszúságot okoz a frissítés: váratlan újraindításokat tapasztalnak, vagy például a lehető legrosszabbkor, munka közben indul el a frissítések telepítése. Sokuk szerint egyszerűen nem jók a Windows-update alapértelmezett beállításai, és a függőben lévő frissítésekről érkező értesítések sem kielégítőek.

Otthon másként megy, mint vállalati környezetben

Vállalati környezetben nem a gépet használó munkatárs határozza meg a frissítés menetrendjét, ám ott a felhasználónak nem is kell ezzel foglalkoznia, hiszen a frissítés az IT-osztály feladata. A vállalati kiadásoknál egyébként is nagyobb szabadságot élvezhetnek a felhasználók abban, hogy a frissítések mely összetevőit és milyen ütemezésben telepítik.

A Home Editionnél azonban mindez másként működik. Ott a felhasználóknak sokkal kevesebb lehetőségük van arra, hogy beavatkozzanak a frissítési folyamatba. Ennek alapvetően biztonsági okai vannak: az IT-biztonság egyik alapvető szabálya ugyanis, hogy mindig olyan operációs rendszer fusson a gépeken, melyekben minden ismert biztonsági rés be van foltozva.

Mivel a kikényszerített frissítést nagyon sok kritika érte, a Microsoft adott legalább egy apró eszközt a Home Editiont használók kezébe is: az Active Hourst (magyar verzióban: Gépház/Windows Update/Aktív időszak módosítása). Itt a felhasználó beállíthatja, hogy általában a nap mely időszakában használja a rendszer, így az automatikus frissítés ezen az időszakon kívül fog lefutni. Ezenkívül a felhasználó a Speciális beállítások alatt beállíthatja, hogy értesítést kér, ha a rendszer újra akar indulni.

A tanulmányból azonban kiderült, hogy nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt az alap biztonsági követelmények kielégítése és a felhasználói elégedettség között. Újra bebizonyosodott, hogy a felhasználók többségét semmi sem zavarja, ha az úgy történik, hogy észre sem veszik (ez az adataik ellopására éppúgy igaz, mint a Facebook-jelenlétükre). A tanulmány megállapításainak súlyát növeli, hogy a válaszadók többsége jól képzett és tapasztalt PC-használó volt.

A kutatásban részt vevők több mint fele (53 százalék) úgy vélte, hogy az újabb Windows-verziók frissítési metódusa jobb, mint a korábbi verzióké, ám volt 8 százalék, aki épp ellenkezőleg: azt tapasztalta, hogy romlott a helyzet. Azzal az állítással már csak 43 százalék értett egyet, hogy a frissítések ritkábban szakítják meg a munkafolyamatokat, mint korábbi verzióknál. És persze 21 százalékra emelkedett az állítással egyet nem értők száma is.

Még mindig túl bonyolult a folyamat

A kutatók készítettek a folyamatvázlatot arról, hogy mi történik a Windows 10 frissítése során (lásd a folyamatábrát). Szerintük a Microsoft törekvése ott hasalt el, hogy olyan kifinomult frissítési szisztémát épített fel, amely egy otthoni felhasználónak túlságosan komplikált. Ebbe olyanok is beletartoznak, hogy például az aktív időszak alapértelmezett beállítása a válaszadók 97 százalékának nem megfelelő – és ez csak egy apróság, amit mindenképpen be (kellene) állítaniuk, amikor használatba veszik az operációs rendszert.

A Windows 10 frissítési folyamata
(kattintson a képre a nagyobb mérethez)

És akkor jönnek az egyéb problémák: a válaszadóknak mindössze 28 százaléka tudott arról, hogy van egy Active Hours beállítás. Így aztán a rossz alapbeállításba (8-17 óra) bele is van kódolva a felhasználói frusztráció, ugyanis a válaszadó egészen elenyésző kisebbsége használja gépét ebben az időszakban (munkaidőben), a nagy többség hétköznap este ül le a gépe elé. Még azok sem mind igazították az Active Hourst a napi géphasználati ritmusukhoz, akik ismerték a beállítást.

Így aztán a válaszadók fele értelemszerűen kellemetlen meglepetésként élte meg, amikor frissítésnél újraindult a gépe. Mindezt megfejeli, hogy a felhasználók többségének fogalma sincs arról, hogy mi a különbség a havi biztonsági frissítések és a félévente érkező ún. funkciófrissítések között. Így ők azt sem értik, miért tart az egyik kevesebb mint negyed óráig, a másik pedig akár egy óránál is tovább.

Mi lehet a megoldás?

A kutatók szerint már apróbb változtatások is csökkenthet a frissítéssel szembeni ellenérzések. Érdemes lenne például az alapértelmezett aktív időszakot hozzáigazítani a Home Edition kiadás használati szokásaihoz. Emellett újra kellene gondolni az újraindítási metódust is. Egyrészt hatékonyabban fel kellene hívni a felhasználók figyelmét arra, hogy a frissítés a rendszer újraindításával jár, másrészt a felhasználói jóváhagyást kellene kérni az újraindításhoz. Arra is nyomatékosan fel kellene hívni a felhasználók figyelmét, hogy a félévente érkező nagy funkciófrissítések a havi patchek telepítésénél jóval hosszabb időt igényelnek. A kutatók számára egyébként az is kérdéses, hogy a Home Edition esetében van-e értelme a féléves funkciófrissítési ciklusoknak, és nem lenne-e érdemes átállni az éves ütemezésre.

A teljes tanulmány innen tölthető le.