Nem túl rózsás a kép, amit a PwC egy friss tanulmánya rajzol a PSD2-re történő felkészülésről. Az Európai Unión belüli pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó módosított irányelv 2018 januárjában hatályba lép ugyan, de a nyár elején még a tanácsadó cég által megkérdezett bankok 38 százaléka csak addig jutott, hogy elkezdte felmérni az irányelv várható hatásait. A követelmények bevezetését pedig mindössze 9 százalékuk kezdte meg.

Mi folyik itt Európában?

Leegyszerűsítve arról van szó, hogy az új irányelv megnyitja a fintechek – és persze technológiai cégek, sőt más iparágak, például az energetikai és a távközlési szektor szereplői – előtt az utat az a bankok legféltettebb kincséhez, a bankszámlákhoz kötődő ügyféladatokhoz. (Persze ehhez meg kell szerezni az ügyfél hozzájárulását is.) A szabályozás célja, hogy élénkítse a versenyt, és segítse az innovatív pénzforgalmi szolgáltatások elterjedését.

Bár a pénzintézeti szektorban sokan kifelé a kötelező kincstári optimizmust sugározzák, és nyilatkozataikban arról beszélnek, hogy a PSD2 számukra is nagy lehetőség, a valóságban azért ennél lényegesen árnyaltabb a helyzethez.

Az EU egy Hollandiában és Lengyelországban lefolytatott trösztellenes ellenőrzése például azt a gyanút erősíti, hogy a bankok összehangoltan próbálnak alátenni az ügyféladataikra ácsingózó cégeknek, miközben ügyfeleik beleegyeznek személyes adataik harmadik félnek történő kiadásába.

Mindenezek fényében talán nem is olyan meglepő, hogy bankok tizede sem jutott el a PSD2 implementációs fázisáig.

Vannak biztató jelek is

Ugyanakkor a PwC a kutatáshoz készített interjúkból pozitív jeleket is ki tudott olvasni. Ilyen például az, hogy a megkérdezett pénzintézetek elsöprő többsége (94 százalék) valamilyen módon foglalkozik már az irányelvvel. Ennél azért többet mond az, hogy a bankok kétharmada stratégiai pozíciójának megváltoztatására kívánja felhasználni a PSD2-t, ami egyben azt jelenti, hogy lát is a szabályozásban olyan lehetőséget, amit a javára fordíthat.

Ebből is látszik, hogy a PSD2 lényegében kétféle kihívást is generált, véli Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiai tanácsadásért felelős cégtársa: egyrészt meg kell felelni az előírásnak (folyamatok, biztonsági kérdések stb.), másrészt kezdeni kell valamit az irányelv piaci hatásával, hogy ne veszítsenek piacot, amikor megjelennek harmadik felek új, ügyfélorientáltabb megoldásokkal. A PwC négyféle üzleti modellt (lásd az alábbi ábrát) véleményeztetett a megkérdezett bankvezetőkkel. A válaszadók közül a legtöbben (fele) a platformaggregátor modellben hisz (a PwC szóhasználatában: Bank-as-a-Platform-Aggregator).

Lehetséges modellek bankoknak a PSD2-höz

A platformaggregátori modell kialakításánál a bankok arra törekszenek, hogy olyan platformszolgáltatóvá váljanak, mely összefogja a pénzforgalomhoz kötődő különböző rendszereket és folyamatokat. Ehhez fejlesztenek olyan nyílt platformot, melyen keresztül saját szolgáltatásaik kínálatába integrálhatják partnereik termékeiket és szolgáltatásait. A platform azonban arra is alkalmas, hogy azon új termékeket és szolgáltatásokat hozzanak létre.

A PwC oldaláról letölthető a teljes jelentés [PDF].