Ön szerint helyénvaló, hogy San Franciscóban akár háromszorosát, Kelet-Európában viszont a kétharmadát fizetik az átlagos globális fejlesztői fizetéseknek?
Hirdetés
 

Kijött a fejlesztőkre specializálódott nemzetközi állásközvetítő portál, a HackerRank idei globális munkaerőpiaci kutatása. A portál kérdőíveit közel 117 ezren töltötték ki világszerte, így meglehetősen átfogó képet ad a fejlesztők mai helyzetéről, a képzettségről, a munkaerő-keresletről és a kereseti lehetőségekről is.

Egyetem és bootcamp egymás mellett

A nemzetközi és a magyar piacon is beindultak a programozóhiány miatt a rövidebb-hosszabb ideig tartó bootcamp-képzések (ellenzőik szerint gyorstalpalók) – és ezzel párhuzamosan a viták is, hogy mennyit is érnek ezek a tanfolyamok, és hogy frissebb, gyakorlatiasabb képzéseket adnak-e, mint az egyetemek. A globális eredmények azt mutatják, hogy bizony az egyetem nem hátrány, sőt! A bootcampeknek pedig a gyors munkaerőhiány-enyhítés mellett a továbbképzésben lehet és van is egyre nagyobb szerepe.

A kényszer persze nagy úr, 2018-ban például tucatnyi nagy amerikai cégnél, például az Apple-nél, a Google-nél vagy az IBM-nél tűnt el a felvételi követelményekből a felsőfokú végzettség. A válaszadó menedzserek egyébként elégedettek a bootcampeken végzett fejlesztőkkel, mindössze 27 százalékuk mondta azt, hogy kevés a tudásuk.

Ám ha az alkalmazottak körét nézzük, az is látható, hogy még a kisvállalkozásoknál (1-49 főig) is többségben vannak a legalább BSc diplomával rendelkező fejlesztők, és 32 százalékuknak nincs felsőfokú végzettsége. A nagyvállalatoknál (10 ezer vagy több alkalmazott) pedig már csak 9 százalék a diploma nélküliek aránya.

Az is a felsőfokú végzettségűek malmára hajtja a vizet, hogy a vállalatok többsége – lényegében mérettől függetlenül ún. full-stack, tehát a front-end és back-end feladatokban is jártas fejlesztőket keres (38 százalék). A második legkeresettebb terület a back-end (24 százalék).

A válaszokból érdekes generációs különbségek is kirajzolódnak. Az ún. Z generáció egy sor viszonylag fiatal oktatási csatornát lényegesen nagyobb arányban használ, mint a boomerek, azaz a baby boom generáció tagja (1940 és 1959 között születettek). Ám a rendszeres részvételt igénylő oktatási kurzusoknál hirtelen megfordul az arány: a boomerek nagyobb arányban veszik igénybe az online kurzusokat, a munkahelyi képzéseket, de a legpregnánsabb különbség a könyvekből tanulásban van: míg a boomerek 68 százaléka használja a könyveket ismeretszerzésre, a Z generáció tagjainak (1995 és 2010 között születettek) csak 39 százaléka.

 
HackerRank 2020/1 Képzés
Infogram
 

A fejlesztők készülnek a jövőjüket

Ha összehasonlítjuk a jelenlegi fizetési viszonyokat és a jövőbe fektetés (tanulás) tendenciát, elég jól kirajzolódik, hogy merre halad a világ. A fejlesztők ugyanis a közvélekedéssel ellentétben nagyon érzékenyen reagálnak a piac rezdüléseire. Apró jelekből is leveszik, hogy merre van az előre, és saját karrierjüket is igyekeznek abba az irányba állítani.

A HackerRank kutatása szerint jelenleg a Perl nyelv ismerete fizet a legjobban. Egy Perl-fejlesztő átlagosan 54 százalékkal kap magasabb bért, mint a fejlesztők globális átlagfizetése (évi 54 500 dollár, ami kb. 1,4 milliós bruttó havi fizetésnek felel meg). A Scala nyelv +42 százalékkal a második, majd a Go (+33 százalék), a Ruby (+32 százalék) és az Objective-C (+22 százalék) következik.

 
HackerRank 2020 Kereset/1
Infogram


Ugyanakkor mégsem a Perl-fejlesztőkre legnagyobb a kereslet. A megkérdezett HR-esek 54 százaléka keresett JavaScript-programozót, 44 százaléka pedig Java-programozót. A Perl csak a kettő közé fért be 50 százalékkal.

Az is jól látszik, hogy merre változik a világ: a C++ (18 százalék) és a C (12 százalék) lényegében a futottak még kategóriájába került. Csakhogy más is utal a változásra: hogy a programozók milyen nyelveket akarnak elmélyedni. Itt olyan nyelvek végeztek az élen, amiket a toborzók egyelőre alig keresnek: toronymagasan a Google Go végzett az élen. Miközben jelenleg mindössze a toborozók 11 százaléka jelezte, hogy Go-programozót keres, a legtöbb programozó (36 százalék) ezt a nyelvet tervezi elsajátítani. A top ötbe a Python (28 százalék), a Kotlin (25 százalék), a Typescript (21 százalék) és az R (20 százalék) fért még be.

És a legfontosabb: mennyi kerül a bukszába?

Az adatokból jól látszik, hogy óriási eltérések vannak a fejlesztői fizetésekben a munkavégzés földrajzi helye, a lefedett fejlesztési terület és a programozásinyelv-ismeret függvényében. Egy full-stack fejlesztő értelemszerűen többet tud keresni (bár nem szükségszerű, hogy többet is keres), mint egy front-endre vagy back-endre specializálódott szakember. Az adatokból egyébként az látszik, hogy a full-stack fejlesztők már feladatkörükből adódóan is előnyben vannak: jellemzően ők ismerik a legtöbb programozási nyelvet készség szinten, és az elméleti felkészültségükkel szemben is magasak az elvárások, ezért azon a téren is folyamatosan képezik magukat.

Először nézzük a földrajzi tényezőt. Dedikált magyar adatok nincsenek a kutatásban, de román, lengyel és ukrán fizetésekből lehet következtetni e lángoktól ölelt kis ország programozóinak helyzetére is.

Nem meglepően az USA-ban a legmagasabb az átlagkereset, kb. 109 200 dollár (kb. 33,6 millió forint) – ez  globális átlag duplája –, bár az országon belül is óriásiak az eltérések, San Francisco 147 900 dollárt, Miami ellenben csak 79 600 dollárt tud kínálni. Európában Hollandia vezet (68 200 dollár), majd az Egyesült-Királyság (65 400 dollár) és Németország (64 100 dollár) következik.

 
HackerRank 2020 Kereset/2
Infogram


A régiónkban érdekes sorrend alakult ki. Közép-Kelet-Európában ugyanis állítólag Ukrajnában fizetik a legjobban a programozókat (már ha feltételezzük, hogy az adatokat nem manipulálták orosz hekkerek): ott az átlagkereset 43 600 dollár. Ezzel szemben Lengyelországban csak 40 400 (ami egyébként pár tíz dollárral magasabb az olasz programozók átlagfizetésénél), míg Romániában 39 600 dollár. A legsanyarúbb helyzetben az orosz programozók vannak 39 300 dolláros átlagfizetéssel.

Abban viszont nincs semmi meglepő, hogy a világszerte programozóként dolgozó szakembereknek mindössze 35 százaléka érzi úgy, hogy azt a pénzt fizetik neki, amit megérdemelne a munkájáért. Viszont 39 százaléka egészen biztos abban, hogy nem.

Közösség & HR

Már javában készülődnünk kellene a kvantumszámítógépes támadásokra

Ebben a pillanatban még nem kell attól tartanunk, hogy kvantumszámítógépek bevetésével pillanatok alatt feltörik a titkosított fájljainkat, később azonban ez lesz a helyzet. Ebből következik, hogy többé nem alapozhatunk a feltörhetetlen titkosításra: a hekkereknek ma már elég megszerezniük az érzékeny adatokat, hogy aztán kivárják, amíg megjelennek a dekódolásra alkalmas eszközök.
 
Hirdetés

Jobb félve tárolni, mint megijedve adatot veszteni

Nem lehet elégszer kihangsúlyozni a biztonsági mentés fontosságát. Iparágtól, tevékenységtől, magán vagy privát felhasználástól független a tény: mindig készíteni kell backupot!

A hatékonyság növelésének vágya az adatok mentésének és helyreállításának világában is erőteljesen jelentkezik. Nézzük, milyen trendek bontakoznak ki idén!

a melléklet támogatója az Aruba Cloud

A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.