Megszavazta az Európai Parlament (EP), hogy fel kell állítani egy olyan rendszert, amely alaposabban átvilágítja a stratégiai ágazatokban történő külföldi – értsd: EU-n kívüli – befektetéseket – adta hírül az MTI. A rendszer célja, hogy szükség esetén meg lehessen védeni a stratégiai ágazatokban működő vállalatokat az Európai Unión kívüli felvásárlástól. Az uniós társjogalkotó szervek – az EP és a tagországok kormányait tömörítő tanács – között korábban létrejött előzetes megállapodást az EP elsöprő többséggel fogadta el.

A tanács várhatóan március elején hagyja jóvá hivatalosan a jogszabályt, amely kihirdetése után másfél évvel lép majd életbe.

A IKT iparra is kihat

Az Európai Bizottság szerint a külföldi felvásárlások a kritikus infrastruktúrák és technológiák területén sérthetik az európai érdekeket. Bizonyos harmadik országok a beruházásaikkal csökkenthetik az EU technológiai előnyét és gyengíthetik a kontinens biztonságát – írja a Bizottság közleménye.

Az új jogszabály az olyan érzékeny szektorokat védi, mint az energetika, a közlekedés, a (info)kommunikáció, az adatforgalom, az űrtudomány és a pénzügy. A döntés komoly kihatással lehet az infokommunikációs szektorra, mivel a védendő kritikus területek között vannak a vízszolgáltatás, az egészségügy, a védelmi rendszerek, a média, a biotechnológia és az élelmiszer-biztonság mellett a félvezetők fejlesztéséhez és gyártásához, a mesterséges intelligenciához és a robotikához kapcsolódó technológiák is.

A felállítandó EU-s rendszer célja, hogy segítse a külföldi befektetések köz-, illetve nemzetbiztonsági alapú átvilágítását. Működésében nagy hangsúlyt kapnak az információcserét szolgáló együttműködések. Egyrészt a tagországok véleményezhetik majd az egymás területén tervezett beruházásokat, másrészt az Európai Bizottság is kérhet információt és adhat véleményt. Fontos viszont, hogy a végső döntést továbbra is nemzeti szinten hozzák meg.

Első számú célpont: Kína

Ugyan az elfogadott szöveg nem nevez meg országot, a rendszer felállításával egyéretelműen az utóbbi évtizedben egyre veszélyesebbnek tartott kínai stratégiai beruházásoknak és felvásárlásoknak akarnak gátat szabni. A jogi keret létrehozását így főleg azok az országok – Franciaország, Németország, Olaszország – szorgalmazták, melyek pozícióit leginkább veszélyezteti a kínai nyomulás. Ciprus, Görögország és Málta ugyanakkor ellenezte.

Mint azt Franck Proust néppárti jelentéstevő mondta, számos országban működik hasonló rendszer: többek között az USA-ban, Japánban, Kanadán – és természetesen Kínában is. Európában viszont csak a tagállamok felében (köztük Magyarországon) működik ilyen rendszer, de felépítésük, működési mechanizmusuk és az általuk vizsgált terület is jelentősen eltérő.

A német kormány például most fontolgatja, hogy komolyan korlátozná a biztonsági szempontból kiemelt vállalatokban – például a védelmi területen dolgozó vagy kritikus infrastruktúrákat üzemeltető cégekben, sőt a médiapacon is – történő Európán kívüli befektetők tulajdonszerzését. A tervezet szerint a 25 százalékos tulajdonszerzési arányt 10 százalékra csökkentenék – főleg a kínai cégek visszaszorítása érdekében.