Még a 2 nanométeres sorozatgyártáshoz is kell egy-két év, de a tavaly gründolt japán össznemzeti félvezetőgyártó, a Rapidus már a megfelezésén dolgozik. Összefogott a Tokiói Egyetemmel és a francia Leti kutatóintézettel (Laboratoire d'électronique des technology de l'information), hogy kidolgozzák az 1 nm-es csipek tervezéséhez és gyártáshoz szükséges alaptechnológiákat.

A közös munka várhatóan jövőre kezdődik. A Grenoble-ben működő kutatóintézet, amely a francia atomenergia- és megújulóenergia-bizottság leányvállalata, elsősorban a csipkomponensek terén szerzett szakértelmével járul hozzá a közös munkához.

Ambiciózus tervek

A japán vállalatnak nevéhez méltóan (rapidus = gyors) már alapításakor komoly tervei voltak a következő generációs gyártástechnológiával kapcsolatban: az évtized végéig nem csupán "2 nanométeres technológián túli" félvezető-technológiákat akar kifejleszteni, hanem a hozzá szükséges gyártástechnológiát is átültetnék a gyakorlatba. Ezért is bízták az alapítók (az állam mellett a Toyota, a Denso, az NTT, a SoftBank, a Mitsubishi UFJ Bank, az NEC , a Sony és a Kioxia) a cég felépítését egy csipberendezés-gyártó vállalat volt elnökére, Higashi Tetsuróra.

A Rapidus a gyorsabb haladás érdekében szinte alapítása pillanatában elkezdte az együttműködések kialakítását más fejlesztőközpontokkal. Az első jelentősebb kooperációnak, melyet az IBM-mel (az 1 nm-es fejlesztésekbe is bekapcsolódik majd) és egy Belgiumban működő nemzetközi kutatóközponttal, az IMEC-vel (Interuniversity Microelectronics Center) alakított ki, a 2 nm-es gyártás megvalósítása a célja. A technológia várhatóan 2027-re lehet alkalmas arra, hogy a tömeggyártásban használják. A kísérleti gyártás elindítását 2025-re tervezik, amikor Samsung és a TSMC valószínűleg már indítják a 2 nm-es gyártósoraikat.

Iparági szakértők most arra fogadnak, hogy az 1 nm-es csíkszélesség valamikor a 2030-as évek elejére kerülhet be a mainstream gyártásba. A Rapidus eredetileg ezt az évtized végéig szerette volna megvalósítani.

A fejlesztési irány nagyon fontos, mivel az 1 nm-es csipek a 2 nm-es technológiával készültekhez képest legalább 10-20 százalékkal javítanák az energiahatékonyságot és a számítási teljesítményt.

Több legyet egy csapásra

Ezekkel a nemzetközi együttműködésekkel több célt is szeretnének elérni a felek. Japán így akarja áthidalni, hogy hiányzik a hazai know-how a legfejlettebb félvezető technológiákban. A Nikkei szerint például a japán cégek zöme a sorozatgyártásban a 40 nm-ig jutott.

Európa és az USA célja pedig elsősorban az ellátási láncok stabilizálása a legfejlettebb gyártástechnológia terén. Jelenleg ugyanis mind az EU, mind az USA elektronikai ipara erőteljesen függ attól, hogy milyen a viszony Peking és Tajpej között.

Szintén fontos szempont, hogy a hagyományos félvezetőipar előtt még mindig óriási távlatok vannak. A McKinsey egy előrejelzése szerint a 2021-ben mintegy 600 milliárd dollár méretűre becsült globális félvezetőpiac 2030-ra eléri az 1 billió dollár értéket. Egyáltalán nem mindegy, hogy a növekményből melyik gazdaság mekkora részt tud kihasítani.

_{(Nyitókép: Rapidus Inc.)}