A japánok megmutatták, hogy ma már minden (is) informatika. Különböző ágazatokban dolgozó gyártók fogtak össze a szigetország kormányával, hogy közösen hozzanak létre egy félvezetőipari céget, értesült a Nikkei. A vállalatnak a tervek szerint az évtized végére kell beindítania a gyártást. A legérdekesebb, hogy az összefogásban részt vevő cégek közül mindössze egy képviseli szorosan a félvezetőipart.
Az alapítók között van a Toyota, valamint egyik legfontosabb beszállítója, a Denso, továbbá az NTT, a SoftBank, a Mitsubishi UFJ Bank, az NEC és a Sony, míg a félvezetőipart a Kioxia Holdings képviseli. A vállalatok egyenként egymilliárd jennel (kb. 7 millió dollárral) szállnak be a projektbe, de ez csak az induló tőke, a közös vállalkozás később további támogatást is kap az alapítóktól. A legmélyebben a kormány nyúl a zsebébe: támogatásokkal és más eszközökkel is segítve a projektet. Ennek értéke az indulásnál 70 milliárd jent (közel félmilliárd dollárt) tesz ki.
Az új cégnek már neve is van: az alapítók a latin Rapidust (gyors) választották. Ezzel a projekt céljára akartak utalni: az évtized végére nem csupán a "2 nanométeres technológián túli" félvezetőtechnológiákat fejlesztenék ki, hanem a hozzá szükséges gyártástechnológiát is átültetnék a gyakorlatba. 2030-tól pedig beindítanák a szerződéses gyártást. A Rapidus felépítésével Higashi Tetsurót bízták meg, aki korábban a Tokyo Electron csipberendezés-gyártó vállalat elnöke volt, és a felső vezetésbe kerül a Western Digital Japan volt vezetője is.
Mindenki a következő generációs technológiákra gyúr
Mint a Nikkei írja, a kezdeményezés illeszkedik a technológiai világtrendbe: küzdelem a vezető pozícióért a következő generációs félvezető-technológiákban. Ezért küzd az USA, Kína – és a maga módján az Európai Unió is. Az EU-hoz hasonlóan a japán kormány valamiféle félautonómiában gondolkodik, azaz az új vállalatnak az is lenne a feladata, hogy valamiféle platformszerepet töltsön be a helyi és az amerikai vállalatok együttműködésében.
Japán és az USA között már létrejött egy megállapodás a következő generációs technológiák terén folytatandó kutatás-fejlesztési együttműködésről. Az év végégig felállítanak egy közös amerikai-japán kutatóközpontot, amire a tokiói kormány már az idén elkölt 350 milliárd jent, azaz nagjából 2,5 milliárd dollárnak megfelelő összeget. A Rapidus a tervek szerint ezzel a kutatóközponttal is együttműködik majd.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak